Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, ezzel új korszak kezdődhet az uniós forrásokat érintő csalások, korrupciós ügyek és pénzügyi visszaélések felderítésében. A döntés húsz nappal azután lép hatályba, hogy megjelenik az Európai Unió hivatalos lapjában, ezt követően pedig megkezdődhet a magyar részvétel intézményi és személyi feltételeinek kialakítása. Különösen fontos, hogy az európai vádhatóság a magyar kormány kérésére visszamenőleg, a szervezet 2021. júniusi működésének kezdetéig vizsgálhatja az uniós pénzeket érintő feltételezett bűncselekményeket. Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségű lépésként értékelte a döntést, amely szerinte megerősítheti a közpénzek védelmét és hozzájárulhat Magyarország uniós forrásainak felszabadításához is.

Húsz nap múlva léphet hatályba a bizottsági döntés

Az Európai Bizottság pénteken jelentette be, hogy elfogadta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. A határozat húsz nappal azután válik hatályossá, hogy kihirdetik az Európai Unió hivatalos lapjában.

A csatlakozás gyakorlati megvalósítása ezt követően több lépésben történik. A magyar hatóságoknak három jelöltet kell megnevezniük arra a tisztségre, amely Magyarország képviseletét biztosítja az Európai Ügyészségben.

A három név közül az Európai Unió tagállami minisztereit tömörítő Tanács jelöli ki a magyar európai ügyészt. A kiválasztott jelöltet egy független bizottság hallgatja meg, majd ennek eredménye alapján születhet meg a végleges döntés.

A tanácsi jelölést követő húsz nap elteltével az Európai Ügyészség megkezdheti működését Magyarországon. A pontos időpont attól függ, hogy a magyar és az uniós intézmények milyen gyorsan hajtják végre a szükséges személyi, jogi és szervezeti lépéseket.

Magyarországnak biztosítania kell a működés feltételeit

A bizottsági közlemény szerint a magyar hatóságoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség teljesen működőképes legyen az országban. Ehhez megfelelő anyagi, technikai és emberi erőforrásokat kell biztosítani.

Az európai vádhatóság magyarországi működése várhatóan önálló irodát igényel majd, amelyet egy európai ügyész vezet. Laura Codruța Kövesi európai főügyész korábban arról beszélt, hogy a magyar iroda vezetője mind a hazai, mind az uniós politikai befolyástól függetlenül végezné munkáját.

A tényleges nyomozásokat Magyarországon dolgozó, meghatározott feltételek alapján kiválasztott delegált európai ügyészek végeznék. Ők a magyar jogszabályok alapján járnának el, együttműködve a rendőrséggel, az adóhatósággal és más hazai szervekkel.

A magyar törvényhozásra szintén további feladatok várhatnak. A nemzeti jogszabályokat összhangba kell hozni az Európai Ügyészség működését szabályozó uniós rendelettel, hogy az új hatóság akadálytalanul nyomozhasson és emelhessen vádat Magyarországon.

2021 júniusáig visszamenőleg indulhatnak vizsgálatok

A csatlakozás egyik legfontosabb eleme, hogy az Európai Ügyészség nemcsak a jövőben elkövetett ügyeket vizsgálhatja. A magyar kormány kérésére az európai vádhatóság visszamenőleg, 2021 júniusáig járhat el az uniós forrásokat érintő feltételezett bűncselekményekben.

Ez az időpont egybeesik az Európai Ügyészség működésének megkezdésével. A döntés azt jelenti, hogy több év korábbi támogatási, közbeszerzési vagy pénzügyi ügyei is a szervezet látókörébe kerülhetnek, amennyiben felmerül az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelme.

Az Európai Ügyészség nyomozhat például uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupció, pénzmosás vagy határokon átnyúló áfacsalás gyanúja esetén. Ha a nyomozás elegendő bizonyítékot tár fel, az ügyészség vádat is emelhet a magyar bíróságok előtt.

A visszamenőleges vizsgálati lehetőség nem jelenti azt, hogy minden 2021 óta kötött szerződés vagy kifizetés automatikusan eljárás tárgya lesz. Konkrét bűncselekmény gyanújára, bizonyítékokra és az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó uniós pénzügyi érintettségre van szükség.

Ursula von der Leyen üdvözölte Magyarország csatlakozását

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jó hírnek nevezte Magyarország csatlakozását. Szerinte a döntés fontos lépés a csalás és a korrupció elleni küzdelemben, és nagyobb biztosítékot ad arra, hogy az uniós forrásokat a magyar emberek érdekében használják fel.

A bizottsági elnök Magyarországot üdvözölte az Európai Ügyészség tagjai között. Nyilatkozata arra utal, hogy Brüsszel a csatlakozást nem pusztán technikai vagy jogi döntésként, hanem politikai bizalomépítő lépésként is értékeli.

Guillaume Mercier bizottsági szóvivő azt hangsúlyozta, hogy a magyar részvétellel állandó intézmény jön létre az országban az uniós pénzek védelmére. Megfogalmazása szerint a döntés egyszerre jelent erősebb Európát és erősebb Magyarországot.

Az uniós szervek értékelése alapján a csatlakozás csökkentheti azokat a kockázatokat, amelyek az elmúlt években az uniós támogatások magyarországi felhasználását kísérték. A független európai nyomozati és vádemelési lehetőség új ellenőrzési szintet jelenthet a hazai intézményrendszerben.

Magyar Péter személyesen nyújtotta be a kérelmet

Magyar Péter miniszterelnök május végén személyesen adta át a csatlakozási kérelmet Ursula von der Leyennek. A Tisza Párt már a választási kampányban is kiemelt vállalásként kezelte az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást.

A miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy az európai vádhatóság várhatóan 2027 elején kezdheti meg működését Magyarországon. A mostani jóváhagyás alapján ennél gyorsabb intézményi előkészítésre is lehetőség nyílhat, a tényleges indulás azonban a személyi döntésektől és a jogszabályi változtatásoktól függ.

A csatlakozási kérelem benyújtásakor Magyar Péter és az Európai Bizottság elnöke a befagyasztott uniós források felszabadításáról is egyeztetett. A tárgyalások mintegy 16,4 milliárd eurónyi, korábban visszatartott támogatást érintettek.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hivatalosan nem szerepel ezeknek a forrásoknak a felszabadítási feltételei között. Politikai és intézményi szempontból azonban erősítheti azt a bizalmat, hogy Magyarország komolyan veszi a korrupcióellenes és jogállamisági vállalásokat.

Az előző kormány éveken át elutasította a csatlakozást

Az Orbán-kormány korábban következetesen elutasította Magyarország részvételét az Európai Ügyészségben. Az akkori kormány részben szuverenitási és alkotmányossági érvekre hivatkozott, részben pedig arra, hogy az uniós szervezetben való részvétel nem kötelező.

A csatlakozást ellenző álláspont szerint a magyar ügyészségi rendszer önállóan is alkalmas volt az uniós forrásokat érintő visszaélések kivizsgálására. A bírálók ugyanakkor éveken keresztül azt kifogásolták, hogy a nagy jelentőségű korrupciógyanús ügyek egy része nem jutott el vádemelésig, vagy a nyomozások eredmény nélkül zárultak.

Magyarország most a huszonötödik uniós tagállamként csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A huszonhét tagú Európai Unióból már csak Dánia és Írország maradt ki, mindkét ország különleges igazságügyi mentességgel rendelkezik.

Írország ugyanakkor már dolgozik a részvételhez szükséges jogszabályokon. Az ír belügyminiszter közlése szerint a folyamat várhatóan 2027-re fejeződhet be, vagyis később az ír csatlakozásra is sor kerülhet.

Függetlenül járhatnak el az európai ügyészek

Az Európai Ügyészség egyik legfontosabb sajátossága, hogy az uniós pénzügyi érdekeket érintő bűncselekményekben a nemzeti kormányoktól függetlenül járhat el. A magyar irodát vezető európai ügyész ezért nem kaphat utasítást sem a magyar kormánytól, sem más politikai szereplőtől.

A delegált ügyészek nyomozást indíthatnak, bizonyítékokat gyűjthetnek, kutatást vagy lefoglalást kezdeményezhetnek, és vádat emelhetnek. Munkájuk során ugyanakkor a magyar büntetőeljárási szabályokat kell alkalmazniuk, az ügyeket pedig magyar bíróságok tárgyalják.

Ez a rendszer egyszerre biztosít európai függetlenséget és nemzeti jogi beágyazottságot. Az Európai Ügyészség nem váltja fel teljes egészében a magyar ügyészséget, hanem meghatározott, uniós pénzekhez kapcsolódó bűncselekményekben kap önálló hatáskört.

A szervezet eljárásai során is maradéktalanul érvényesül az ártatlanság vélelme. A nyomozás vagy a vádemelés nem jelent bűnösséget, arról minden esetben kizárólag az illetékes bíróság dönthet.

Új korszak kezdődhet az uniós pénzek ellenőrzésében

Magyarország csatlakozása jelentősen átalakíthatja az uniós forrásokat érintő korrupciós és csalási ügyek felderítését. Az európai vádhatóság önálló vizsgálati jogosultsága csökkentheti annak veszélyét, hogy politikailag érzékeny ügyek elakadjanak a hazai intézményrendszerben.

Különös jelentősége lehet annak, hogy a szervezet 2021 júniusáig visszamenőleg is eljárhat. Az azóta eltelt időszakban több ezer milliárd forintnyi uniós támogatás felhasználásáról születtek döntések, amelyek közül egyeseket már korábban is súlyos politikai és szakmai kritikák értek.

A csatlakozás ugyanakkor önmagában nem old meg minden korrupciós problémát. A hatékony működéshez megfelelő számú, szakmailag felkészült és független ügyészre, együttműködő magyar hatóságokra, korszerű informatikai háttérre és elegendő pénzügyi forrásra is szükség lesz.

Az új magyar kormány felelőssége az is, hogy az Európai Ügyészség függetlenségét saját politikai érdekeitől is megvédje. A szervezet hitelessége csak akkor maradhat fenn, ha ugyanazzal a következetességgel vizsgálhatja a korábbi és a jelenlegi kormányzati időszak ügyeit.

A csatlakozás erősítheti Magyarország európai hitelességét

Az Európai Bizottság jóváhagyása egyszerre jelent politikai sikert a Tisza-kormánynak és komoly kötelezettséget Magyarországnak. A döntés azt mutatja, hogy az új kabinet rövid idő alatt végrehajtotta egyik legfontosabb európai vállalását.

A csatlakozás hozzájárulhat a jogállamisági viták rendezéséhez, az uniós bizalom helyreállításához és a korábban befagyasztott források felszabadításához. Ennél is fontosabb azonban, hogy a magyar adófizetők és az európai polgárok nagyobb garanciát kaphatnak az uniós támogatások szabályos felhasználására.

A következő hónapokban a magyar európai ügyész kiválasztása, az önálló iroda létrehozása és a szükséges jogszabályok elfogadása kerülhet napirendre. Ezek végrehajtása után az Európai Ügyészség történetében először közvetlenül Magyarországon is nyomozhat és emelhet vádat.

A döntés valódi jelentőségét azonban az mutatja majd meg, hogy a szervezet milyen gyorsan, függetlenül és eredményesen képes feltárni az uniós pénzeket érintő visszaéléseket. A csatlakozás történelmi lépés, de a közpénzek védelmének sikere a gyakorlati működésen múlik.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!