A kormány 25,9 milliárd forintot fizet be a távhőkasszába annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatással ellátott háztartások számára továbbra is fennmaradjanak az alacsony, rögzített lakossági díjak – jelentette be Magyar Éva kormányszóvivő. A kabinet szerint a támogatásra azért van szükség, mert a szolgáltatók saját bevételeikből jelenleg már csak működési költségeik mintegy 40 százalékát tudják fedezni, a fennmaradó részt az állami kompenzációs rendszer finanszírozza. A döntés közvetlenül nem változtatja meg a fogyasztók által fizetett távhődíjakat, ugyanakkor biztosítja, hogy a rendszer finanszírozható maradjon. A kormány emellett több más területen is döntött: halasztják az e-beutaló kötelező használatához kapcsolódó szankciókat, bevezetik a javításhoz való jog uniós szabályait, átalakítják az agrárkamara működését, és újabb ügyekben tesznek feljelentést a Tisztítótűz művelet vizsgálatai alapján.

A távhőszolgáltatók költségeinek nagy részét már az állam fedezi

Magyar Éva kormányszóvivő közölte, hogy a kormánynak továbbra is fontos a rezsicsökkentés megőrzése azokban a háztartásokban is, amelyek távhőszolgáltatást vesznek igénybe. A rögzített lakossági árak miatt a szolgáltatók bevételei már nem fedezik teljes egészében a működésükhöz szükséges költségeket.

A kormányszóvivő szerint a távhőcégek saját bevételeikből jelenleg csak a kiadásaik mintegy 40 százalékát tudják finanszírozni. A fennmaradó 60 százalékot az úgynevezett távhőkassza biztosítja, amelyből az állam kompenzálja a szolgáltatókat a lakossági díjak és a tényleges költségek közötti különbség miatt.

A kabinet szerdai döntése alapján 25,9 milliárd forint kerül a távhőkasszába. A befizetés célja az alap pozitív egyenlegének megőrzése és annak biztosítása, hogy a szolgáltatók a rögzített lakossági árak mellett is fenn tudják tartani működésüket.

Magyar Éva hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem jár együtt a lakossági távhőárak emelésével. A döntés éppen azt szolgálja, hogy a fogyasztók által fizetett díjak változatlanok maradhassanak, miközben a szolgáltatók pénzügyi helyzete sem kerül veszélybe.

Egy évvel elhalasztják az e-beutaló miatti szankciókat

Köböl Anita kormányszóvivő az egészségügyi e-beutaló rendszeréről is beszélt. Felidézte, hogy az elektronikus beutalót 2021. január 1-jén vezették be azzal a céllal, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket, és egyszerűbbé tegyék az ügyintézést a betegek és az orvosok számára.

A rendszer azonban a kormány értékelése szerint továbbra sem működik mindenhol megfelelően. Sok beteg és orvos még mindig a papíralapú beutalót részesíti előnyben, több egészségügyi intézményben pedig technikai akadályok nehezítik az elektronikus rendszer használatát.

A jelenlegi szabályozás alapján 2026 júniusától már szankcionálni kellett volna azokat az eseteket, amikor a beteg ellátása nem e-beutaló alapján történik. A kormány ezért úgy döntött, hogy 2027 augusztusáig elhalasztja a kötelező alkalmazáshoz kapcsolódó büntetések bevezetését.

Köböl Anita szerint a kabinet ezzel egy év türelmi időt biztosít az egészségügyi rendszernek. A döntést társadalmi egyeztetésre bocsátják, miközben folytatják az e-beutaló technikai és szervezeti feltételeinek fejlesztését.

Kötelezővé válik az uniós támogatások korrupciós kockázatainak elemzése

A kormányszóvivő ismertette az Arachne informatikai rendszer alkalmazásával kapcsolatos döntést is. Magyarország az uniós forrásokhoz kötődő jogállamisági eljárás során vállalta, hogy teljes körűen és kötelezően használja ezt a kockázatkezelő eszközt.

Az Arachne célja, hogy segítsen azonosítani az uniós támogatások felhasználásához kapcsolódó visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatokat. A rendszer különböző adatbázisok és kapcsolati hálók elemzésével jelezheti, ha egy pályázat, kedvezményezett vagy szerződés fokozott ellenőrzést igényel.

A magyar vállalás elsősorban a közös agrárpolitika támogatásaira vonatkozik. Az intézkedés jelentősége abban áll, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési források felhasználása átláthatóbbá válhat, és korábban felismerhetők lehetnek a szabálytalanságok.

Életbe lép a javításhoz való jog

Magyar Éva közölte, hogy a kormány döntött a javításhoz való jogot biztosító új uniós szabályozás magyarországi bevezetéséről. A változtatás célja, hogy a fogyasztók ne legyenek automatikusan új termék vásárlására kényszerítve, ha a meglévő eszközük még javítható.

Az új szabályokat az Európai Unióban egységesen 2026. július 31-től kell alkalmazni. Ettől az időponttól a gyártókat és a forgalmazókat a garanciális időszakon túl is javítási, illetve újrafelhasználást elősegítő kötelezettség terheli.

A gyártóknak észszerű áron kell hozzáférést biztosítaniuk a tartalék alkatrészekhez és a javításhoz szükséges tartozékokhoz. Ez csökkentheti azt a gyakorlatot, amelyben egy kisebb meghibásodás miatt gazdaságtalanná válik egy háztartási vagy elektronikai termék helyreállítása.

A szabályozás fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szempontból is fontos. A javítás előnyben részesítése mérsékelheti a hulladék mennyiségét, és hosszabb ideig használhatóvá teheti a már megvásárolt termékeket.

Politikai befolyástól mentes agrárkamarát ígér a kormány

Köböl Anita beszámolt az agrárkamara működésének átalakításáról is. Az Agrárminisztérium 53 szakmai szervezettel egyeztetett a kamara feladatellátásáról, választási rendszeréről és érdekképviseleti szerepéről.

A kormány célja egy politikamentes, szakmai alapokon működő agrárkamara létrehozása. A tervek szerint megújul a kamarai választások rendje, szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályok, és létrejön a miniszteri törvényességi felügyelet.

A közlés szerint megszüntetik a kamarai dolgozók díjazását is, bár az alapanyagból nem derül ki egyértelműen, hogy ez pontosan mely tisztségekre és milyen juttatásokra vonatkozik. A részletszabályokat ezért a jogszabály végleges szövege alapján lehet majd pontosan értékelni.

Újabb feljelentések jönnek a Tisztítótűz művelet nyomán

A kormányszóvivők öt újabb vizsgálat eredményeiről is beszámoltak. Magyar Éva közlése szerint hét szervezet 2021 és 2026 között összesen több mint 1,52 milliárd forint támogatást kapott, miközben az átvilágítás gazdasági összefonódásokat, közös ingatlanvásárlást és azonos tartalmú programok párhuzamos finanszírozásának gyanúját tárta fel.

A vizsgált szervezetek között szerepel a FICSAK 11 Alapítvány, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Zöld Követ Egyesület, a Patrióták Magyarországért Egyesület, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, a Gazdagréti Összefogás Egyesület és az Összefogás XI. Sportegyesület. A kormány szerint felmerült annak veszélye is, hogy egyes költségeket többször számolhattak el.

A Miniszterelnökség hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt tesz feljelentést. A feljelentés azonban nem jelenti az érintettek bűnösségének megállapítását, arról kizárólag a bíróság dönthet jogerős ítéletben.

Harmincmilliárdos médiakövetési szerződéseket vizsgálnak

Köböl Anita közölte, hogy túlárazás gyanúja miatt feljelentést tesznek az Observer Médiafigyelővel kötött korábbi szerződések ügyében is. Az előző kormány 2020 és 2026 között összesen 30,9 milliárd forint értékben kötött médiakövetési megállapodásokat a céggel.

A kormány vizsgálata szerint a díjak emelkedése nem állt arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. Azt, hogy történt-e bűncselekmény vagy jogsértő túlárazás, a nyomozó hatóságok és később az igazságszolgáltatás állapíthatja meg.

Magyar Éva arról is beszélt, hogy feljelentést tesznek a Fidesz korábbi kampányrendezvényein megjelent fekete ruhás emberek ügyében. A kormány által feltárt dokumentumok szerint az érintettek nem magánemberként, hanem a Fidesz munkatársaiként vehettek részt a rendezvényeken, ahol ellentüntetőkkel szemben léptek fel.

A vizsgálat során felmerült, hogy az akciók mögött pártszervezeti érdek állhatott, az érintettek pedig összehangoltan járhattak el. Ezek egyelőre a vizsgálat megállapításai és gyanúi, a büntetőjogi felelősségről ebben az ügyben is kizárólag a bíróság dönthet.

Negyvenmilliárd forintot fizethetett ki az NMHH adattörlő kódokra

A kormány a veglegestörles.hu adattörlő szolgáltatás működését is megvizsgálta. Köböl Anita szerint az NMHH 2021 decembere és 2026 júniusa között megközelítőleg bruttó 40 milliárd forintot fizetett ki több mint 15 millió adattörlő kódért.

A díjazás alapja a kormány közlése szerint nem a ténylegesen végrehajtott adattörlések száma volt. A kifizetés akkor is megtörténhetett, amikor csupán megnyílt a kódhoz kapcsolódó licencjogosultság.

A vizsgálat alapján ezért nem zárható ki, hogy jelentős közpénzkifizetések mögött nem állt tényleges adattörlési művelet. Az ügy további vizsgálatot igényel, és csak ennek eredménye alapján lehet eldönteni, történt-e szabálytalanság vagy büntetőjogi felelősséget megalapozó cselekmény.

Egyszerre védi a rezsicsökkentést és vizsgálja a korábbi közpénzköltéseket a kormány

A kormány mostani döntései két eltérő, mégis összekapcsolódó cél köré rendeződnek. Egyrészt biztosítani kívánják a lakossági távhődíjak változatlanságát és az alapvető közszolgáltatások működőképességét, másrészt folytatják a korábbi évek közpénzfelhasználásának átvilágítását.

A 25,9 milliárd forintos távhőkassza-befizetés közvetlenül több százezer háztartás biztonságát érintheti. A támogatás azonban azt is megmutatja, hogy a rögzített árak fenntartása jelentős költségvetési hozzájárulást igényel, ezért hosszabb távon különösen fontos lesz a távhőrendszerek korszerűsítése és energiahatékonyságuk javítása.

A bejelentett feljelentések esetében a jogállami eljárás következetes betartása lesz a döntő. A kormány feladata a gyanús ügyek feltárása és a bizonyítékok átadása, a büntetőjogi felelősséget azonban nem politikai nyilatkozatok, hanem független hatósági és bírósági eljárások alapján lehet megállapítani.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!