Benyújtotta az Országgyűlésnek a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A Miniszterelnökség közlése szerint az új, kormánytól független intézmény feladata lesz a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás feltárása, valamint a jogellenesen megszerzett vagyonelemek visszaszerzésének kezdeményezése. A kormány becslése szerint az elmúlt két évtizedben akár 30 ezer milliárd forintnyi közvagyon kerülhetett magánkézbe korrupciós bűncselekmények és jogellenes ügyletek következtében. A hivatal széles körű vizsgálati, nyomozati és vádképviseleti jogosultságokat kaphat, vezetői pedig kizárólag az Országgyűlésnek tartoznának beszámolási kötelezettséggel. Az érintettek büntetőjogi felelősségét ugyanakkor minden esetben független eljárásban, bizonyítékok alapján kell megállapítani.

Harmincezer milliárd forintnyi közvagyon sorsát vizsgálhatják

A Miniszterelnökség közleménye szerint az elmúlt húsz évben több tízezer milliárd forintnyi állami vagyon kerülhetett jogellenesen magánérdekeket szolgáló szereplőkhöz. A kormány még a legóvatosabb becslések alapján is mintegy 30 ezer milliárd forintra teszi azt az összeget, amely korrupciós bűncselekmények, szabálytalan ügyletek vagy más jogellenes konstrukciók következtében vándorolhatott ki az állami vagyonból.

A kabinet szerint kiemelt társadalmi elvárás, hogy az államhoz visszakerüljenek azok a vagyonelemek, amelyek bizonyíthatóan jogsértő módon kerültek magánkézbe. A közlemény hangsúlyozta, hogy az új hivatal nemcsak a korábbi ügyletek feltárását, hanem a jövőbeni visszaélések megelőzését is szolgálná.

A kormány célja az, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze a jogellenesen megszerzett közvagyonból, majd azt ismét közfeladatokra és a társadalom egészének javára fordítsa. A vagyon visszaszerzése azonban nem történhet kizárólag politikai állítások vagy kormányzati értékelések alapján, minden egyes ügyben részletes vizsgálatra, bizonyítékokra és jogszerű eljárásra lesz szükség.

Független intézményként működne az új hivatal

A törvényjavaslat alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal teljesen független lenne a kormánytól. A szervezet kizárólag az Országgyűlésnek tartozna beszámolási kötelezettséggel, az elnöke pedig minden évben nyilvános jelentést készítene a hivatal tevékenységéről.

A hivatal vezetője és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak lenne alárendelve. Sem a kormánytól, sem más állami szervtől, politikai szereplőtől vagy magánszemélytől nem fogadhatnának el utasítást vagy feladatot.

Ez a függetlenség alapvető követelmény lehet egy olyan intézménynél, amely korábbi és jelenlegi politikai szereplőket, állami vezetőket vagy jelentős gazdasági érdekcsoportokat érintő ügyeket is vizsgálhat. A hivatal hitelessége azon múlik majd, hogy képes-e politikai hovatartozástól függetlenül, azonos mérce alapján eljárni minden érintettel szemben.

A tervezet szerint a hivatal működéséhez szükséges költségvetési forrásokat és jogi felhatalmazásokat az állam biztosítja. A megfelelő finanszírozás azért is fontos, mert a nagy értékű, összetett vagy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vagyonkimentési ügyek feltárása jelentős szakértői, informatikai és nyomozati kapacitást kíván.

Mentelmi jogot és különleges rendőri védelmet kapnának a vezetők

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt egy elnök és négy elnökhelyettes irányítaná. A négy helyettes közül három ügyész lenne, ami arra utal, hogy a szervezet működésében meghatározó szerepet kapnának a büntetőjogi és vádképviseleti feladatok.

A vezetők különleges rendőri védelemben részesülnének, és mentelmi jog is megilletné őket. A kormány indoklása szerint erre azért lehet szükség, mert a hivatal nagy értékű vagyonelemeket, komoly gazdasági érdekeket és politikailag érzékeny ügyeket vizsgálhat.

A mentelmi jog célja nem az lehet, hogy a vezetőket kivonja a jogi felelősség alól, hanem hogy megvédje őket az alaptalan, munkájuk akadályozására irányuló eljárásoktól. A részletszabályoknak ugyanakkor világosan meg kell határozniuk, milyen esetekben és milyen eljárásban függeszthető fel ez a védelem.

Az elnököt és az elnökhelyetteseket a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül választaná meg az Országgyűlés. A kiválasztás módja különösen fontos lesz, mert az intézmény függetlenségéhez nemcsak jogszabályi garanciákra, hanem szakmailag hiteles, politikailag nem kiszolgáltatott vezetőkre is szükség van.

Széles körű vizsgálati jogosultságokat kaphat az NVVH

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést és közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet. Emellett közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhat olyan gazdálkodó szervezeteket, amelyek működésében felmerülhet a közvagyon veszélyeztetésének vagy jogellenes felhasználásának gyanúja.

A szervezet munkatársai beléphetnének a vizsgálattal érintett helyiségekbe, irattárakba, raktárakba és szerverszobákba. Átvizsgálhatnák a releváns iratokat, nyilvántartásokat, szerződéseket és elektronikus adathordozókat is.

A hivatal ellenőrizhetné a felügyelet alá vont gazdasági szereplők fizetési számláit és pénzügyi eszközeit. Ez lehetővé tenné, hogy ne csak egy-egy szerződést, hanem a vagyoni folyamatok teljes láncolatát, a pénzek mozgását és az esetleges kapcsolt vállalkozásokat is feltárják.

Az ilyen széles jogosultságok mellé erős jogállami és adatvédelmi garanciákra lesz szükség. A vizsgálatoknak minden esetben törvényes célt kell szolgálniuk, arányosnak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az érintettek jogorvoslathoz, védelemhez és tisztességes eljáráshoz való jogát.

Nyomozhat és vádat is képviselhet a hivatal

A tervezet egyik legjelentősebb eleme, hogy az NVVH nem pusztán ellenőrző vagy elemző intézményként működne. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati, valamint vádképviseleti hatásköröket is gyakorolhatna.

Ez azt jelentené, hogy a hivatal saját eljárásaiban bizonyítékokat gyűjthetne, feltárhatná a feltételezett bűncselekmények körülményeit, és meghatározott ügyekben a vádat is képviselhetné. Munkájához kérhetné a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint más állami szervek közreműködését.

A nyomozati és vádképviseleti hatáskörök pontos elhatárolása kulcsfontosságú lesz. Egyértelművé kell tenni, hogyan oszlanak meg a feladatok az új hivatal, az ügyészség, a rendőrség és az Európai Ügyészség között, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos eljárások vagy hatásköri viták.

Az új intézmény akkor lehet hatékony, ha a különböző hatóságok közötti együttműködés gyors és átlátható lesz. Ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy egyetlen szerv se összpontosíthasson ellenőrizetlenül túl sok nyomozati, vádemelési és vagyonkezelési jogosultságot.

A felelősségre vonásról nem a kormány dönthet

A Miniszterelnökség közleménye több helyen olyan határozott megfogalmazásokat használt, amelyek szerint a hivatal beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, valamint azok segítőit. Jogállami körülmények között azonban bűnösséget kizárólag független bíróság állapíthat meg jogerős ítéletben.

A hivatal feladata a gyanús ügyletek feltárása, a bizonyítékok összegyűjtése, a nyomozás lefolytatása és szükség esetén a vádemelés vagy a vagyon-visszaszerzési eljárás kezdeményezése lehet. Az érintetteket az eljárás teljes időtartama alatt megilleti az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog.

Ugyanez vonatkozik azokra a vállalkozásokra, alapítványokra, állami vezetőkre vagy magánszemélyekre is, akiknek neve egy későbbi vizsgálatban felmerülhet. Egy gyanú vagy kockázatértékelés önmagában még nem bizonyítja, hogy jogellenes vagyonátruházás vagy bűncselekmény történt.

A Tisza-kormány hitelessége szempontjából ezért alapvető lesz, hogy az elszámoltatás ne váljon politikai megtorlássá. Az új hivatalnak nem politikai ellenségeket, hanem bizonyítható jogsértéseket kell vizsgálnia, és a jelenlegi hatalom ügyeivel szemben is ugyanazt a következetességet kell tanúsítania.

A közvagyon visszaszerzése összetett jogi feladat lesz

A jogellenesen megszerzett vagyon visszavétele jóval összetettebb annál, mint hogy az állam egyszerűen visszavesz bizonyos cégeket, ingatlanokat vagy pénzügyi eszközöket. Minden esetben bizonyítani kell, hogy az adott vagyonelem jogsértő módon került ki a közvagyon köréből, és fennállnak a visszaszerzés törvényi feltételei.

Számos esetben hosszú szerződéses láncolatokat, külföldi vállalkozásokat, vagyonkezelői konstrukciókat vagy kapcsolt cégeket kellhet feltárni. Előfordulhat az is, hogy az eredetileg megszerzett vagyont időközben továbbértékesítették, más vagyonelemmé alakították, vagy olyan harmadik személyhez került, aki jóhiszeműen járt el.

A hivatalnak ezért nemcsak nyomozókra és ügyészekre, hanem könyvvizsgálókra, adószakértőkre, informatikusokra, pénzügyi elemzőkre és nemzetközi jogászokra is szüksége lehet. A vagyon-visszaszerzés eredményessége jelentős részben azon múlik majd, milyen gyorsan tudják követni a pénzügyi tranzakciókat és biztosítani az érintett eszközöket.

A külföldre került vagyon visszaszerzéséhez nemzetközi együttműködésre is szükség lehet. Ebben az Európai Ügyészség, más uniós hatóságok és a külföldi bűnüldöző szervek is fontos partnerré válhatnak.

Társadalmi egyeztetés előzte meg a törvény benyújtását

A kormány korábban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló tervezetet. Ez lehetőséget adott szakmai szervezeteknek, civil szereplőknek és állampolgároknak arra, hogy véleményezzék az intézmény feladatait és jogosultságait.

A parlamenti vita során különösen fontos lesz annak vizsgálata, hogy a végleges törvényjavaslat miként kezeli a társadalmi egyeztetésen felmerült észrevételeket. A hivatal létrehozása széles körű támogatást kaphat, ha működését valódi függetlenség, átláthatóság és erős jogorvoslati rendszer kíséri.

A részletes parlamenti vita azért is szükséges, mert egy ilyen szervezet rendkívül széles állami jogosítványokat kapna. A közvagyon védelme fontos közérdek, ez azonban nem írhatja felül a tulajdonhoz, a magánélethez, a tisztességes eljáráshoz és a jogbiztonsághoz kapcsolódó alapvető jogokat.

Az ellenzéknek és a szakmai közösségeknek ezért nemcsak az intézmény létét, hanem annak konkrét hatásköreit, vezetőinek kiválasztását, ellenőrzését és elszámoltathatóságát is érdemes részletesen megvizsgálniuk.

Az új hivatal az elszámoltatás egyik legfontosabb intézménye lehet

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása a Tisza-kormány egyik legjelentősebb intézményi vállalása lehet. Az új szervezet feladata nemcsak az elmúlt két évtized vitatott ügyleteinek feltárása, hanem annak megakadályozása is, hogy a jövőben hasonló közvagyonvesztések történjenek.

A közvagyon visszaszerzése erős társadalmi igény, különösen akkor, ha bizonyítható, hogy állami pénzek, vállalatok, ingatlanok vagy más értékek jogellenesen kerültek magánkézbe. A siker azonban nem a meghirdetett összegek nagyságán, hanem a törvényes és eredményes eljárások számán mérhető majd.

Az NVVH akkor válhat valóban korszakos intézménnyé, ha nem politikai látványeljárásokat, hanem szakmailag megalapozott nyomozásokat folytat. Függetlenségét nemcsak az előző rendszer szereplőivel, hanem a jelenlegi kormányzattal szemben is meg kell őriznie.

A törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során ezért az egyik legfontosabb kérdés az lesz, sikerül-e olyan garanciákat beépíteni a szabályozásba, amelyek egyszerre teszik hatékonnyá és jogállamivá az új szervezetet. A közvagyon visszaszerzése ugyanis csak akkor szolgálja a demokratikus megújulást, ha minden lépése törvényes, átlátható és függetlenül ellenőrizhető.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!