Módosítani kellett az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj útvonalát, mert a Balaton alacsony vízállása az eredeti pálya egy szakaszán már nem biztosítana elegendő mélységet a nagyobb merülésű klasszikus vitorlások számára. A rendezők ezért úgy döntöttek, hogy a keszthelyi bóját 1,6 kilométerrel keletebbre helyezik át. A változtatás következtében a légvonalban mintegy 150 kilométeres tókerülő verseny 3,2 kilométerrel rövidebb lesz, ugyanakkor megmarad annak lehetősége, hogy a történelmi és hagyományos hajók is biztonságosan rajthoz álljanak. A Balaton átlagos vízállása jelenleg mindössze 66 centiméter, és az előrejelzések szerint a július 30-i rajtig további jelentős apadás várható.

A keszthelyi bóját keletebbre helyezik

A versenyt rendező Magyar Vitorlás Szövetség pénteki közleménye szerint a Keszthelyi-öbölben elhelyezett fordulóbóját 1,6 kilométerrel keletebbre viszik. A döntést biztonsági okokból hozták meg, miután részletesen megvizsgálták a tó jelenlegi vízállását és a várható további apadást.

A pálya átszabása csak minimális mértékben érinti a verseny teljes hosszát. A mezőnynek összesen 3200 méterrel rövidebb távot kell teljesítenie, ami a 150 kilométer körüli útvonalhoz képest alig jelent változást.

A rendezők szerint ennél fontosabb szempont volt, hogy a Kékszalag továbbra is a lehető legszélesebb vitorlás közösség számára nyitott maradjon. A módosítás nélkül több nagy merülésű hajó nem tudott volna biztonságosan eljutni az eredeti keszthelyi fordulópontig.

További apadás várható a rajtig

A siófoki vízmérce adatai szerint a Balaton átlagos vízállása jelenleg 66 centiméter. A hidrológiai előrejelzések alapján azonban a július 30-i rajtig akár további tíz centiméterrel is csökkenhet a vízszint.

Ez azt jelenti, hogy a verseny időpontjára az átlagos vízállás körülbelül 55 centiméterre süllyedhet. Ez mintegy 60 centiméterrel marad el az ideálisnak tartott szinttől, és 40 centiméterrel alacsonyabb lehet a tavalyinál.

Az alacsony vízállás különösen a sekélyebb partszakaszokon és öblökben jelent problémát. A Balaton medre nem egyenletes, ezért egy viszonylag kisebb átlagos apadás is jelentős különbséget okozhat az egyes útvonalrészek tényleges vízmélységében.

A Keszthelyi-öböl ebből a szempontból különösen érzékeny terület. A rendezők számításai szerint az eredeti bójapozíciónál a verseny idején csupán 190–210 centiméteres vízmélység állt volna rendelkezésre.

A mezőny legalább tíz százaléka nem tudott volna elindulni

A rendezőség értékelése szerint az eredeti útvonal megtartása a Kékszalag mezőnyének legalább tíz százalékát kizárta volna a versenyből. Elsősorban a klasszikus és a nagy tőkesúlyos hajókat érintette volna a probléma.

Ezeknek a vitorlásoknak a merülése jóval nagyobb lehet, mint a modern katamaránoké. A tőkesúly mélyen a víz alá nyúlik, ezért a hajóknak megfelelő vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy ne érjenek feneket.

A modern katamaránokat az alacsony vízállás kevésbé veszélyezteti, mert sok esetben állítható uszonnyal rendelkeznek. Ezeket sekélyebb vízben részben vagy teljesen fel lehet húzni, így a hajók kisebb merüléssel is képesek haladni.

A klasszikus hajóknál azonban erre nincs lehetőség. A Kékszalag történelmi és hagyományőrző jellegéhez hozzátartozik, hogy ezek a hajók is részt vehessenek a versenyen, ezért a rendezők nem akarták elfogadni, hogy a vízállás miatt jelentős részük kimaradjon.

A 240 centiméteres vízmélység a biztonsági minimum

A verseny szervezői úgy határoztak, hogy a teljes útvonalon legalább 240 centiméteres vízmélységet kell biztosítani a biztonságos lebonyolításhoz. Ezt a szintet a nagy merülésű hajók igényei alapján állapították meg.

Verebély Tibor versenyrendező szerint a döntést a jelenlegi vízállás és az elmúlt évek Kékszalag-mezőnyeinek összetétele alapján hozták meg. A cél az volt, hogy a verseny biztonságos maradjon, és közben ne kelljen kizárni a történelmi hajók jelentős részét.

A szakember rámutatott, hogy az eredeti bójapozíciónál várható vízmélység még az ötven éven át rekordtartó Nemere II. merülésénél is alacsonyabb lett volna. A legendás hajó 220 centiméteres merülésével az eredeti útvonalon már nem tudott volna biztonságosan haladni.

Ez jól mutatja, hogy a probléma nem csupán elméleti volt. A változtatás nélkül több ismert és nagy hagyományú vitorlás valóban nem vehetett volna részt a versenyen, vagy komoly fennakadás veszélyével kellett volna számolnia.

A Kékszalag különleges helyet foglal el az európai vitorlázásban

A Kékszalag Európa leghosszabb és legrégebbi tókerülő vitorlásversenye. A Balaton megkerülése nemcsak komoly sportteljesítmény, hanem a magyar vitorlázás egyik legfontosabb hagyománya is.

Az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj mezőnye július 30-án reggel rajtol el Balatonfüredről. A résztvevőknek a módosított útvonalon kell majd megkerülniük a tavat, miközben az időjárás, a szélviszonyok és a vízállás egyaránt komoly szerepet játszhatnak a verseny alakulásában.

A Kékszalagon rendszerint rendkívül különböző hajótípusok indulnak. A csúcstechnológiát képviselő, nagy sebességű katamaránok mellett több évtizedes klasszikus vitorlások is rajthoz állnak, ami különleges karaktert ad a megméretésnek.

Éppen ezért fontos, hogy az útvonal kialakításakor ne csak a legmodernebb hajók igényeit vegyék figyelembe. A mostani döntés azt szolgálja, hogy a verseny hagyományos sokszínűsége az alacsony vízállás ellenére is megmaradjon.

Az alacsony vízállás a Balaton más területein is gondot okozhat

A Kékszalag útvonalának módosítása látványos következménye a Balaton apadásának, de a probléma nem kizárólag a vitorlásversenyt érinti. Az alacsonyabb vízszint a kikötők, strandok, hajózási útvonalak és sekélyebb partszakaszok működésére is hatással lehet.

A nagyobb merülésű hajók számára egyes kikötők megközelítése is nehezebbé válhat. A hajózási társaságoknak és a vitorláskikötők üzemeltetőinek ezért folyamatosan figyelniük kell a medermélységet és a vízszint változását.

A tó alacsony vízállása a turizmusban is érzékelhető lehet, bár a Balaton használhatóságát önmagában nem szünteti meg. A sekély déli parton ugyanakkor a víz visszahúzódása és a parti területek változása látványosabbá válhat.

A hidrológiai helyzet alakulását a következő hetek időjárása döntően befolyásolhatja. Jelentősebb csapadék lassíthatja az apadást, tartós meleg és száraz idő esetén azonban a vízszint tovább csökkenhet.

A biztonság fontosabb volt a hagyományos útvonalnál

A szervezők döntése azt mutatja, hogy a verseny lebonyolításánál a biztonságot fontosabbnak tartották az eredeti pálya változatlan megtartásánál. A módosítás viszonylag csekély, ugyanakkor több hajó számára alapvető jelentőségű.

A 3,2 kilométeres rövidítés várhatóan nem változtatja meg érdemben a verseny sportértékét. A Kékszalag továbbra is rendkívül hosszú, összetett és az időjárási körülmények miatt kiszámíthatatlan tókerülő viadal marad.

A döntés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a Nemere II.-höz hasonló történelmi hajók és más nagy merülésű klasszikus vitorlások is elindulhassanak. Ezzel a rendezők nemcsak a biztonságot, hanem a verseny hagyományait is megőrizték.

A július 30-i rajtig még változhat a Balaton vízállása, ezért a szervezőknek várhatóan továbbra is folyamatosan figyelniük kell a hidrológiai adatokat. A jelenlegi döntés azonban biztosítja, hogy az 58. Kékszalagot a lehető legtöbb hajó számára biztonságosan rendezhessék meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!