Magyar Péter miniszterelnök szombat délután bejelentette, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatot. A Tisztítótűz-művelet részeként meghirdetett alkotmányos csomag több ponton is átírná a jelenlegi közjogi rendszert: megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíróknál, amivel Polt Péter és több más alkotmánybíró mandátuma is véget érne, 12 éves vagy három ciklusos időkorlátot kapnának az országgyűlési képviselők, létrejönne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos alapja, visszaadnák az Alkotmánybíróság korábban elvett hatásköreit, csökkentenék a sarkalatos törvények körét, eltörölnék a Költségvetési Tanács vétójogát, és a vármegyéket ismét megyékre neveznék vissza. Magyar Péter szerint a cél az, hogy a magyar államot soha többé ne ejthesse foglyul egyetlen hatalmi kör sem.

Benyújtották az Alaptörvény 17. módosítását

A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatot. Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be a lépést, és azt hangsúlyozta, hogy szerinte 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.

A kormányfő úgy fogalmazott: a módosítás minden rendelkezése ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé ne lehessen foglyul ejteni. Magyar Péter szerint a Tisztítótűz-művelet arról szól, hogy Magyarország megszabaduljon attól a rendszertől, amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági intézményeket.

Megszűnne Sulyok Tamás megbízatása

A javaslat egyik legfontosabb és legvitatottabb pontja, hogy az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Ez a gyakorlatban Sulyok Tamás azonnali távozását jelentené a Sándor-palotából.

Magyar Péter szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy az ország legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki szerinte közreműködött a köztársasági rendszer lebontásában. A miniszterelnök azt állítja, hogy Sulyok Tamás végig részese és támogatója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépésre lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.

A Sándor-palota jogállamisági aggályokat jelez

Sulyok Tamás egyelőre nem kommentálta részletesen a benyújtott javaslatot, de a Sándor-palota korábban már többször jelezte alkotmányos aggályait. Az államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy tiszteletben kell tartani a jogállamiság elvét, és óva intett a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint attól, hogy a kétharmados parlamenti többség korlátok nélkül érvényesítse akaratát.

Sulyok korábban az Alkotmánybírósághoz és az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz is fordult segítségért. A Velencei Bizottság háromfős delegációja a héten Budapesten járt, ahol a kormánnyal és a köztársasági elnökkel is tárgyalt, ami jól mutatja, hogy a módosítás nemzetközi alkotmányjogi figyelmet is kapott.

Magyar szerint július végére új államfő jöhet

Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy ha Sulyok Tamás a parlamenti szavazás után nem írja alá a módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal. A miniszterelnök szerint ebben az esetben megindítható lenne ellene a megfosztási eljárás, amely alatt az államfő már nem gyakorolhatná jogköreit.

A kormányfő számítása szerint nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás, és Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke. Magyar Péter azt ígérte, hogy ezt követően gyorsan új államfőt választanak, és augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnöke az országnak.

Polt Péter is távozhatna az Alkotmánybíróságról

A módosítás másik nagy horderejű pontja az Alkotmánybíróságot érinti. A javaslat 70 éves felső korhatárt vezetne be az alkotmánybíróknál, aminek következtében megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása is.

A benyújtott szöveg szerint az Alkotmánybíróság 15 tagját a jövőben kilenc évre választaná meg az Országgyűlés kétharmados többséggel, és az alkotmánybírákat nem lehetne újraválasztani. Az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület tagjai választanák meg maguk közül, három évre, újraválasztható módon.

Visszaadnák az Alkotmánybíróság korábbi hatásköreit

A kormány javaslata szerint az Alkotmánybíróság visszakapná azokat a hatásköreit, amelyeket az Orbán-rendszer idején elvettek vagy korlátoztak. Megszűnne az a szabály is, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozta a testület vizsgálati lehetőségeit.

Ez a módosítás jogállami szempontból az egyik legfontosabb elem lehet, hiszen az Alkotmánybíróság feladata éppen az, hogy kontrollt gyakoroljon a törvényhozás és a végrehajtó hatalom felett. Ha a testület hatáskörei valóban erősödnek, az növelheti az alkotmányos fékek és ellensúlyok szerepét, de a személyi változások miatt várhatóan komoly politikai vita kíséri majd a folyamatot.

Erősebb bírói önigazgatás jöhet

A módosítás a bírósági vezetők kiválasztását és elszámoltathatóságát is átalakítaná. A javaslat szerint az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül hat évre választaná meg az Országgyűlés, a köztársasági elnök javaslatára, kétharmados többséggel.

Fontos változás lenne, hogy a köztársasági elnök a bírák által jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolhatná az OBH elnökének. A megbízatás bírói kezdeményezésre, visszahívással is megszüntethető lenne, ami erősebb belső bírói kontrollt jelentene a mostani rendszerhez képest.

A Kúria elnöke sem maradhatna bebetonozva

A Kúria elnökének kiválasztását hasonló módon alakítanák át. A javaslat szerint a Kúria elnökét hat évre választanák, és nem lehetne újraválasztani, ami a kormány szándéka szerint megakadályozná, hogy egyetlen politikai hatalom évtizedekre közjogi őrhelyeket építsen ki magának.

Magyar Péter szerint ez világos üzenet: nem egy másik hatalmi ág fog dönteni a bírói csúcsvezetők jelöléséről, és többé senki nem állíthat magának évtizedekre bebetonozott közjogi pozíciókat a magyar államban. A módosítás ezzel a bírói önigazgatás erősítését és a vezetői tisztségek időbeli korlátozását egyszerre célozza.

12 éves időkorlátot kapnának az országgyűlési képviselők

A javaslat szerint az országgyűlési képviselők esetében 12 éves vagy három ciklusos időkorlátot vezetnének be. A szöveg alapján nem lenne választható országgyűlési képviselőnek az, aki képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé választottak.

Ez a szabály nem érintené a jelenlegi Országgyűlés tagjait, hanem a következő választástól kezdve lépne életbe. Magyar Péter szerint a képviselőség nem hitbizomány, nem nemesi rang és nem életforma, ezért a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politika rákényszerül a megújulásra.

A TASZ szerint ez választójogi korlátozás lehet

A képviselői mandátum korlátozása az egyik legtöbbet vitatott pontja a javaslatnak. Több jogvédő szervezet, köztük a TASZ is azt kérte, hogy ezt a részt vegyék ki a mostani Alaptörvény-módosításból, mert szerintük a kérdés nem igényel sürgős beavatkozást.

A szervezet szerint a mandátumkorlát a választójog korlátozását jelenti, ezért csak egy későbbi, alaposabb alkotmányozási folyamatban lenne szabad dönteni róla. A TASZ arra is figyelmeztetett, hogy a javaslat indokolásában szereplő célok enyhébb eszközökkel is elérhetők lehetnek, ezért a korlátozás arányossága vitatható.

23 ezernél is több javaslat érkezett a társadalmi egyeztetésen

Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz-művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd a tervezet felkerült a kormány honlapjára, ahol öt napig lehetett véleményezni.

A kormány közlése szerint több mint 23 ezer javaslat érkezett, ezeket mesterséges intelligencia segítségével összesítették. Magyar Péter szerint a véleményezők 90 százaléka támogatta a kormány javaslatát, a maradék 10 százalék körében pedig megosztottak voltak azok, akik további szigorítást, erősebb jogállami garanciákat vagy éppen a tervezet elutasítását kérték.

Sokan nyolcéves képviselői korlátot kértek

A miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a véleményezők jelentős része a képviselői mandátum eredetileg tervezett 12 éves korlátját nyolc évre szigorította volna. Többen azt is kérték, hogy a szabályt más közjogi pozíciókra is terjesszék ki.

A benyújtott javaslat végül maradt a 12 éves vagy három ciklusos megoldásnál, és a jelenlegi országgyűlési ciklusra nem alkalmazná visszamenőlegesen a szabályt. Ez kompromisszumos megoldásnak tekinthető, de a politikai és alkotmányjogi viták várhatóan nem zárulnak le ezzel.

Létrejöhet a Vagyonvisszaszerzési Hivatal alkotmányos alapja

A módosítás megteremtené a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Magyar Péter ezzel kapcsolatban kemény üzenetet küldött azoknak, akiket az Orbán-rendszer „janicsárjainak” nevezett, és akik szerinte hadizsákmányként tekintettek Magyarország közös vagyonára.

A miniszterelnök azt mondta: akik azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni azt, amit a magyar emberektől elvettek, tévednek. Magyar Péter szerint amit a nemzettől elloptak, azt az állam vissza fogja venni.

Szűkülne a sarkalatos törvények köre

A javaslat egyik fontos rendszerszintű eleme, hogy csökkentenék a kétharmados, vagyis sarkalatos törvények körét. Ez azért lényeges, mert az Orbán-korszakban számos területet kétharmados védelem alá helyeztek, ami a későbbi kormányok mozgásterét jelentősen korlátozta.

A sarkalatos törvények körének szűkítése azt a célt szolgálhatja, hogy a mindenkori parlamenti többség nagyobb mozgástérrel tudjon kormányozni olyan területeken, amelyeket korábban kétharmados szabályokkal betonozott be az előző hatalom. A kritikusok ugyanakkor várhatóan azt vizsgálják majd, hogy az új szabályozás nem gyengíti-e túlzottan azokat a garanciákat, amelyek bizonyos alapintézmények stabilitását védik.

Eltörölnék a Költségvetési Tanács vétójogát

A módosítás eltörölné a Költségvetési Tanács vétójogát is. Ez a jogkör korábban különösen erős eszköz volt, hiszen a költségvetési folyamaton keresztül akár az Országgyűlés működésére is hatással lehetett.

A kormány szerint a változás része annak a törekvésnek, hogy lebontsák azokat a bebetonozott intézményi fékeket, amelyeket az előző rendszer politikai célokra használhatott. A kérdés itt is az lesz, hogy a vétójog megszüntetése mellett milyen új költségvetési felelősségi és ellenőrzési garanciák maradnak vagy jönnek létre.

Visszaadnák a megyék nevét

A benyújtott javaslatba bekerült az is, hogy a vármegyéket négy év után ismét megyékre neveznék vissza, a főispánokból pedig újra kormánymegbízottak lennének. Magyar Péter szerint Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra és nem oligarchákra van szükség, hanem modern európai államra.

Az előző Országgyűlés 2022-ben vezette be a vármegye és főispán kifejezéseket. A mostani javaslat ugyanakkor nem írná elő, hogy az átnevezést azonnal és mindenhol végre kell hajtani, mert a szöveg szerint a vármegye kifejezés használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezésre való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

A visszanevezés költségeire is figyelnének

A megyékre való visszaállás gyakorlati kérdéseket is felvet, hiszen nemcsak jogszabályi szövegekről, hanem táblákról, hivatalos dokumentumokról, intézményi megnevezésekről és informatikai rendszerekről is szó lehet. A javaslat ezért óvatos átmenetet engedne, hogy az állam ne egyszerre, nagy költséggel hajtsa végre az átnevezést.

A visszaállást az is nehezítheti, hogy a régi megyetáblák már nincsenek meg. Ezért a kormány láthatóan úgy akarja visszafordítani a vármegye-rendszer szimbolikus változtatását, hogy közben ne keletkezzen indokolatlan és azonnali állami kiadás.

Megszűnne az önálló Országgyűlési Őrség

A módosítás része az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése és az egységes rendészeti igazgatás megteremtése is. Ez szintén olyan pont, amely az Orbán-korszak intézményi struktúráinak átalakításába illeszkedik.

Az Országgyűlési Őrség önálló intézményként a parlamenti rend fenntartásáért felelt, de a kormány mostani logikája szerint a rendészeti igazgatást egységesebb keretbe kell helyezni. A részletszabályok döntik majd el, hogy ez a gyakorlatban pontosan milyen szervezeti és jogköri változásokat jelent.

Az Amnesty is bírálta Sulyok eltávolításának módját

A Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetésére vonatkozó megoldást több jogvédő szervezet is bírálta. Az Amnesty International Magyarország például jelezte, hogy bár magát a célt nem vitatja, a kormány megoldását problémásnak tartja.

A szervezet szerint a módosítás figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lenne elfogadható. Ez a kritika arra mutat rá, hogy az Orbán-rendszer bebetonozott közjogi pozícióinak lebontása közben az új kormánynak is ügyelnie kell arra, hogy ne teremtsen veszélyes precedenseket.

Átmeneti módosítás, később új alkotmány jöhet

Magyar Péter többször hangsúlyozta, hogy a mostani Alaptörvény-módosítás csak átmeneti lépés. A kormányfő szerint ősszel széles körű társadalmi egyeztetéssel indulhat el egy átfogó alkotmányozási folyamat, amelynek végén akár a közvetlen államfőválasztás bevezetése is napirendre kerülhet.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Alkotmányt, nem Alaptörvényt alkotunk.” Ezzel azt jelezte, hogy a Tisza-kormány nem csupán módosítani akarja az Orbán-korszak közjogi rendszerét, hanem hosszabb távon új alkotmányos alapokra helyezné Magyarországot.

A kormány szerint ez a foglyul ejtett állam felszabadítása

Magyar Péter szerint az Alaptörvény 17. módosítása arról szól, hogy a magyar állam többé ne kerülhessen egyetlen politikai, gazdasági vagy hatalmi kör fogságába. A kormány álláspontja szerint az Orbán-rendszer évtizedekre épített be saját embereket közjogi őrhelyekre, sarkalatos törvényekkel szűkítette a későbbi kormányok mozgásterét, és politikai célokra használta az állami intézményeket.

A módosítás támogatói szerint ezért gyors és határozott lépésekre van szükség. A kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy a régi rendszer lebontása közben is meg kell őrizni a jogállami garanciákat, különösen akkor, ha közjogi tisztségviselők megbízatásának idő előtti megszüntetéséről van szó.

A következő hetek alkotmányos konfliktusokat hozhatnak

Az Alaptörvény 17. módosításának benyújtásával új szakaszba lépett a Tisza-kormány és az Orbán-korszakból megmaradt közjogi intézményrendszer konfliktusa. A javaslat egyszerre érinti a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a bírósági csúcsvezetőket, az országgyűlési képviselőket, a költségvetési kontrollt, a közpénzek védelmét és az állam szimbolikus nyelvét is.

A következő hetekben várhatóan éles politikai, jogi és nemzetközi vita alakul ki a módosításról. A kormány gyorsan akar lépni, Magyar Péter pedig már új köztársasági elnökről és őszi alkotmányozásról beszél. A kérdés az lesz, hogy a Tisztítótűz-művelet valóban a jogállami megújulás alapja lesz-e, vagy a kritikusok szerint túl gyors és túl erős beavatkozás a közjogi rendszerbe.

Magyar Péter nagy alkotmányos fordulatot indított el

Az Alaptörvény 17. módosítása a Tisza-kormány eddigi egyik legnagyobb horderejű lépése. A javaslat nem egyetlen területet érint, hanem átfogóan alakítaná át a magyar közjogi rendszert: megszüntetné Sulyok Tamás megbízatását, életkori korlátot vezetne be az alkotmánybíráknál, átalakítaná a bírói vezetők kiválasztását, időkorlátot adna az országgyűlési képviselőknek, alkotmányos alapot teremtene a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak, visszaadná az Alkotmánybíróság hatásköreit, és csökkentené a sarkalatos törvények körét.

A módosítás politikai üzenete világos: Magyar Péter kormánya nem együtt akar élni az Orbán-korszak bebetonozott közjogi szerkezetével, hanem gyorsan és rendszerszinten akarja lebontani azt. A siker azonban azon múlik, hogy a kormány képes-e mindezt úgy végrehajtani, hogy közben ne sérüljenek azok a jogállami garanciák, amelyekre az új rendszer hitelességét építeni akarja.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!