Ezermilliárdos nagyságrendű pénzkifolyásról beszélt Kármán András pénzügyminiszter, aki szerint a kormányváltás után feltárt ügyek alapján a Fidesz-kormány alatt a GDP jól látható százalékát elérő extra kiadások terhelték meg az országot. A miniszter szerint egyszerre kell túlárazott szolgáltatásokról, beszerzésekről, valamint mélyen értékük alatt eladott vagyonelemekről és cégekről beszélni. Kármán András úgy látja, bőven lesz feladata a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak, amely a Tisza-kormány tervei szerint széles jogkörökkel vizsgálhatja majd a közvagyonhoz kapcsolódó visszaéléseket. A pénzügyminiszter az egyik legdurvább ügyként a mohácsi híd építésére adott előleg 98 százalékos arányra módosítását és gyors kifizetését említette. Közben arról is beszélt, hogy az iskolakezdési támogatást a tanév kezdetéhez igazítva vezetik be, míg az adórendszert érintő változásoknál, például a személyi jövedelemadó vagy a kata esetében, január 1-je lehet az ésszerű indulási időpont.

Ezermilliárdos nagyságrendről beszélt a pénzügyminiszter

Kármán András pénzügyminiszter szerint a kormányváltás óta feltárt ügyek alapján ezermilliárd forintos nagyságrendben folyhatott ki pénz a költségvetésből a Fidesz-kormány alatt.

A miniszter úgy fogalmazott: nagyon nagy számokról kell beszélni, és azért nehéz ezeket pontosan összesíteni, mert többféle mechanizmuson keresztül tűnhetett el vagy sérülhetett a közvagyon.

Egyszerre van szó túlárazott szolgáltatásokról, beszerzésekről, valamint olyan vagyonelemekről és cégekről, amelyeket a gyanú szerint mélyen az értékük alatt adhattak el.

Kármán szerint ezek nem apró, elszigetelt tételek, hanem a GDP jól látható százalékát elérő extra kiadások. Ez politikailag és gazdaságilag is rendkívül súlyos állítás, mert azt jelenti: nem néhány vitatható szerződésről, hanem rendszerszintű közpénzvesztésről lehet szó.

A mohácsi híd ügye az egyik legdurvább példa lehet

A pénzügyminiszter az egyik legdurvább ügyként a mohácsi híd építéséhez kapcsolódó döntéseket emelte ki.

Kármán András szerint különösen súlyos, hogy a Fidesz-kormány a választás előtti egyik utolsó döntésével, április 9-én nettó 60 milliárd forinttal megemelte a mohácsi híd addig 295 milliárd forintos kivitelezési költségeit.

A miniszter szerint az előleg arányát 98 százalékra módosították, majd az összeget gyorsan ki is fizették.

Ez azért különösen érzékeny ügy, mert az állami beruházásoknál az előlegek, költségemelések és szerződésmódosítások mindig kulcskérdések. Ha egy projekt költsége rövid idő alatt több tízmilliárd forinttal nő, ráadásul a választás előtti napokban, akkor indokolt annak részletes vizsgálata, hogy miért történt a módosítás, ki döntött róla, milyen szakmai indokok álltak mögötte, és kik voltak a kedvezményezettek.

A választás előtti döntések különösen fontosak lehetnek

A mohácsi híd ügye azért is kaphat kiemelt figyelmet, mert a döntés a választás előtti napokban született.

Egy leköszönő kormány utolsó nagy pénzügyi döntései mindig különösen érzékenyek. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy a döntések valóban közérdeket szolgáltak-e, vagy inkább az új kormány mozgásterét szűkítették, illetve bizonyos gazdasági köröket hoztak kedvező helyzetbe.

A Tisza-kormány korábban is azt állította, hogy az Orbán-kormány kiürített államkasszát, rekordhiányt és súlyos pénzügyi örökséget hagyott maga után. Kármán András mostani nyilatkozata ebbe a képbe illeszkedik: a pénzügyminiszter szerint nemcsak a költségvetési hiány magas, hanem a közpénzek elköltésének módját is tömegesen kell vizsgálni.

Túlárazott beszerzések és alulértékelt vagyoneladások

Kármán András szerint a problémát nem lehet egyetlen ügyre leszűkíteni. A miniszter többféle visszaélési mintázatról beszélt.

Az egyik ilyen a túlárazott szolgáltatások és beszerzések köre. Ez azt jelentheti, hogy az állam piaci árnál jóval drágábban vásárolt meg bizonyos szolgáltatásokat, beruházásokat vagy termékeket.

A másik a mélyen értékük alatt eladott vagyonelemek és cégek kérdése. Ez akkor jelenthet kárt a közvagyonnak, ha az állam olyan eszközöktől, ingatlanoktól, társasági részesedésektől vagy más értékektől vált meg, amelyekért a valós piaci értéknél jóval kevesebbet kapott.

A két jelenség közös pontja, hogy mindkettő a közvagyon rovására történhetett. Az egyik esetben az állam túl sokat fizetett ki, a másikban túl keveset kapott vissza.

Bőven lesz dolga a Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak

A pénzügyminiszter szerint bőven lesz munkája a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak.

A Tisza-kormány törvénytervezete alapján az új hivatal széles jogköröket kapna a közvagyon védelmére és az esetleges visszaélések feltárására.

A hivatal egyik fontos feladata a büntetőeljárást megelőző kockázatelemzés lenne. Ez azt jelenti, hogy még azelőtt vizsgálhatna bizonyos ügyeket, mielőtt büntetőeljárás indulna.

A tervek szerint a hivatal betekinthetne bankszámlákba, nyilvántartásokba és hivatalos iratokba. Munkájához a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is felhasználhatná.

Ez rendkívül erős intézményi eszközt jelentene, amelynek célja az lenne, hogy ne csak utólag lehessen politikai vitákat folytatni a közpénzek sorsáról, hanem konkrét dokumentumok, pénzügyi adatok és jogi eljárások alapján lehessen feltárni a felelősséget.

Közvagyonvédelmi és büntetőeljárások is indulhatnak

A tervezet szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal nemcsak elemzéseket készíthetne, hanem közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is kezdeményezhetne, attól függően, milyen gyanú merül fel.

Ez azért lényeges, mert a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések sokszor nem egyértelműen büntetőjogi kérdésként indulnak. Előfordulhat, hogy először gazdasági, szerződéses, vagyonkezelési vagy közbeszerzési problémák merülnek fel, amelyek később vezethetnek büntetőjogi gyanúhoz.

A hivatal feladata éppen az lehet, hogy ezeket a szálakat rendszerezze, feltárja, és a megfelelő eljárási útra terelje.

A nagy kérdés az lesz, hogy az új intézmény működése mennyire lesz szakmai, bizonyítékalapú és politikai befolyástól mentes. Egy ilyen erős hivatal csak akkor lehet hiteles, ha nem politikai bosszúeszközként, hanem jogállami vagyonvédelmi intézményként működik.

A kormány szerint a pénz visszaszerzése stratégiai kérdés

A Tisza-kormány számára a vagyonvisszaszerzés nemcsak jogi vagy politikai ügy, hanem költségvetési kérdés is.

A friss adatok szerint a költségvetési helyzet rendkívül nehéz, az államháztartási hiány az év első negyedében történelmi mértékűre ugrott. Ebben a helyzetben minden forint számít, amelyet szabálytalan, túlárazott vagy politikailag motivált ügyekből vissza lehet szerezni.

Kármán András nyilatkozata alapján a kormány úgy látja, hogy a közvagyon sérülése nem néhány milliárdos, hanem ezermilliárdos nagyságrendű probléma lehet.

Ha ez igazolódik, akkor a vagyonvisszaszerzés az új gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközévé válhat. Nem csupán az igazságtétel miatt, hanem azért is, mert az állami költségvetés stabilizálásához szükség lehet a korábbi közpénzvesztések feltárására és lehetőség szerinti visszafordítására.

Az iskolakezdési támogatás már idén elindul

Kármán András az interjúban a kormány közelgő kiadásnövelő intézkedéseiről is beszélt.

A pénzügyminiszter szerint az iskolakezdési támogatás bevezetését vállalták, és ennek nyilvánvalóan a tanév kezdetéhez igazítva van értelme. Ezért a kormány már idén elindítja a támogatást.

A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás a rászoruló gyermekeket és családokat segíti. A cél az, hogy a tanévkezdés ne jelentsen elviselhetetlen terhet azoknak, akik amúgy is nehéz anyagi helyzetben vannak.

Ez a döntés költségvetési szempontból kiadásnövelő intézkedés, de politikailag a Tisza-kormány egyik legfontosabb szociális üzenete: az új kabinet az oktatást és a gyermekek esélyeit kiemelt ügyként kezeli.

Az adórendszerhez nem nyúlnának év közben

A pénzügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy nem minden vállalást lehet azonnal, év közben bevezetni.

Kármán András szerint például a személyi jövedelemadót vagy a kata adózási formát érintő változásokat érdemes január 1-jéhez igazítani. Ennek oka egyszerű: ha év közben nyúlnának bele az adórendszerbe, az valószínűleg csak nagyobb bajt okozna.

Ez a megközelítés óvatos gazdaságpolitikai logikát tükröz. Az adórendszer kiszámíthatósága kulcsfontosságú a vállalkozásoknak, munkavállalóknak, könyvelőknek és az államigazgatásnak is.

Év közbeni adóváltozások könnyen zavart okozhatnak a bérszámfejtésben, vállalkozói tervezésben, szerződésekben és költségvetési folyamatokban. Ezért a kormány inkább januári indulással számolhat az ilyen típusú változásoknál.

Idén döntés várható az szja-ról és a katáról is

Kármán András ugyanakkor azt is jelezte, hogy döntés már idén várható a személyi jövedelemadót és a kata adózási formát érintő kérdésekben.

Ez fontos jelzés a vállalkozóknak és a munkavállalóknak is. A kata átalakítása az elmúlt évek egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági vitáját váltotta ki, sok kisvállalkozó veszítette el korábbi egyszerű adózási lehetőségét.

A személyi jövedelemadó kérdése szintén közvetlenül érinti a lakosságot, hiszen a nettó bérekre, családi költségvetésekre és munkavállalói terhekre is hatással lehet.

A pénzügyminiszter szavai alapján a kormány ezekben a kérdésekben óvatosan, de még idén döntési helyzetbe kerülhet. A tényleges változások azonban várhatóan január 1-jével indulhatnak, hogy ne borítsák fel év közben az adórendszer működését.

A pénzügyi mozgástér szűk, de vannak vállalások

A Tisza-kormány egyszerre került nehéz és politikailag kényszerítő helyzetbe.

Egyrészt súlyos költségvetési örökséggel szembesül, rekordközeli hiánnyal, választás előtti költekezéssel, vitatott beruházásokkal és a közvagyon sérülésének gyanújával.

Másrészt választási ígéreteket tett, amelyek közül több kiadásnövelő vagy bevételcsökkentő hatású lehet. Ilyen az iskolakezdési támogatás, az adórendszer átalakítása vagy a vállalkozói terhek könnyítése.

Kármán András nyilatkozata alapján a kormány próbál különbséget tenni az azonnal bevezethető, időhöz kötött intézkedések és azok között, amelyeket csak a következő költségvetési vagy adóév kezdetén érdemes elindítani.

Ez racionális megközelítés lehet, de politikailag kockázatos is, mert a választók gyors eredményeket várnak.

A mohácsi híd ügye szimbólummá válhat

A mohácsi híd ügye könnyen a Fidesz-kormány utolsó időszakának egyik szimbolikus ügyévé válhat.

Egy választás előtti döntés, több tízmilliárdos költségemelés, 98 százalékos előleg és gyors kifizetés: ezek együtt olyan történetet rajzolnak ki, amely tökéletesen illeszkedik a Tisza-kormány által felépített narratívába.

Eszerint az Orbán-kormány a távozása előtt nem rendezett államkasszát hagyott maga után, hanem terheket, előre kifizetett összegeket, túlárazott beruházásokat és olyan szerződéseket, amelyek hosszú időre megköthetik az új kormány kezét.

A mohácsi híd persze önmagában is fontos infrastrukturális projekt lehet, de Kármán András nyilatkozata alapján most nem a híd szükségessége, hanem a finanszírozási döntések időzítése, aránya és indokoltsága kerülhet vizsgálat alá.

A túlárazás és vagyonvesztés feltárása hosszú folyamat lesz

Az ezermilliárdos nagyságrendű közpénzvesztés feltárása nem történhet meg néhány hét alatt.

Ha valóban egyszerre kell vizsgálni túlárazott beszerzéseket, szolgáltatásokat, alulértékelt vagyoneladásokat, állami cégeket, beruházásokat, előlegeket és szerződésmódosításokat, akkor ez évekig tartó jogi, pénzügyi és igazgatási munka lehet.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal éppen ezért kulcsintézménnyé válhat. De a hivatalnak nemcsak jogosítványokra, hanem szakmai kapacitásra, függetlenségre, erős adatfeldolgozásra és gyors jogi reakcióképességre is szüksége lesz.

A közvélemény közben valószínűleg gyors eredményeket vár majd: konkrét neveket, összegeket, visszaszerzett vagyont, vádemeléseket és felelősöket. A jogállami eljárások azonban ennél lassabbak. A kormány számára ezért a kommunikáció és a bizonyítékalapú munka egyensúlya döntő lesz.

A közpénzek útjának feltárása az új kormány hitelességi tesztje

Kármán András kijelentései nagyon magasra teszik a lécet. Ha a kormány azt állítja, hogy ezermilliárdos nagyságrendben folyt ki pénz a költségvetésből, akkor ezt a következő időszakban konkrét ügyekkel, dokumentumokkal és jogi lépésekkel kell alátámasztania.

A választók jelentős része elszámoltatást vár. De az elszámoltatás csak akkor lehet hiteles, ha nem általános politikai vádbeszédekből, hanem ellenőrizhető tényekből áll.

A Vagyonvisszaszerzési Hivatal működése, a mohácsi hídhoz hasonló ügyek feltárása, a közbeszerzések átvilágítása és az állami vagyonmozgások vizsgálata mind azt mutathatja meg, hogy a Tisza-kormány képes-e valóban feltárni az Orbán-korszak pénzügyi rendszerét.

Ez nemcsak múltfeltárás, hanem jövővédelmi kérdés is

A közvagyon visszaszerzése nemcsak arról szól, hogy mi történt a múltban.

Arról is szól, hogy a jövőben ne lehessen ugyanazokat a mechanizmusokat újraépíteni. Ha egy állam nem tárja fel, hogyan lehetett túlárazott beszerzéseken, előlegeken, vagyoneladásokon és politikailag irányított szerződéseken keresztül pénzt kivenni a közös kasszából, akkor a rendszer később új formában ismét működni kezdhet.

Ezért a Tisza-kormány feladata kettős: feltárni és visszaszerezni, amit lehet, de közben olyan szabályokat és ellenőrzési rendszereket is építeni, amelyek a jövőben megakadályozzák a hasonló visszaéléseket.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal akkor lesz valóban sikeres, ha nemcsak utólag vizsgál, hanem megelőző hatása is lesz.

Kármán üzenete: nem kis összegekről van szó

Kármán András nyilatkozatának lényege világos: a kormány szerint nem kisebb szabálytalanságokkal, hanem ezermilliárdos nagyságrendű közpénzügyi problémával kell szembenézni.

A mohácsi híd előlegének ügye csak az egyik példa lehet. A pénzügyminiszter szerint a túlárazott beszerzések, a mélyen érték alatt eladott vagyonelemek és a GDP érezhető százalékát elérő extra kiadások összessége olyan terhet jelent, amely nem maradhat következmények nélkül.

Közben a kormány igyekszik elindítani saját vállalásait is: az iskolakezdési támogatást már a tanév kezdetéhez igazítják, az adórendszert érintő döntések pedig idén megszülethetnek, de a tényleges változtatásoknál január 1-je lehet az ésszerű indulás.

A következő hónapok egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a Tisza-kormány képes-e egyszerre stabilizálni a költségvetést, teljesíteni a szociális és adópolitikai ígéreteit, valamint feltárni és visszaszerezni azokat a közpénzeket, amelyek Kármán András szerint ezermilliárdos nagyságrendben folyhattak ki az államkasszából.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!