Horváth András jogász lesz a közmédia ideiglenes szakmai vezetője, ő felel majd az átmeneti időszakban a közmédia átalakításáért. A döntést az Országgyűlés művelődési bizottsága hozta meg, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleménye szerint pedig a cél világos: a közmédia „16 év után újra visszakerüljön eredeti szerepkörébe, a nyilvánosság szolgálatába”. Horváth András megbízatása átmeneti, az állandó vezetést később nyílt pályázaton választja ki az új Független Közmédia Testület, társadalmi és szakmai párbeszédet követően. Az átmeneti vezetés egyik legfontosabb feladata a közmédia korábbi működésének átvilágítása, a visszaélések feltárása, a Duna Media Zrt. és az MTVA összeolvasztása, valamint a hiteles, objektív és pártatlan tájékoztatás újraépítése lesz. A folyamatot Grósz Judit miniszteri biztos koordinálja.

Horváth András kapta a közmédia átmeneti vezetését

Az Országgyűlés művelődési bizottsága kinevezte a közmédia ideiglenes szakmai vezetőjét. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleménye szerint Horváth András jogász felel majd a közmédia átalakításáért az átmeneti időszakban.

A kinevezés újabb fontos lépés a Tisza-kormány médiapolitikai átalakításában. Az elmúlt hetekben már elfogadták a közmédia átszervezését megalapozó törvénymódosításokat, felmentették Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, és bejelentették, hogy költségvetési biztos érkezik az MTVA-hoz és az NMHH-hoz is.

Most az átmeneti szakmai vezető személye is ismertté vált. Horváth András feladata nem egyszerű intézményvezetés lesz, hanem egy rendkívül érzékeny, politikailag és szakmailag is kulcsfontosságú átalakítás levezénylése.

A cél: visszaadni a közmédiát a nyilvánosságnak

A minisztériumi közlemény szerint a cél az, hogy a közmédia „16 év után újra visszakerüljön eredeti szerepkörébe, a nyilvánosság szolgálatába”.

Ez a mondat egyértelmű politikai és szakmai értékelést tartalmaz az elmúlt időszakról. A Tisza-kormány álláspontja szerint a közmédia az Orbán-korszakban eltávolodott eredeti közszolgálati feladatától, és nem a társadalom egészének tájékoztatását, hanem politikai érdekeket szolgált.

A mostani átalakítás deklarált célja ennek a rendszernek a lebontása. A közmédia feladata elvileg az lenne, hogy pártpolitikai befolyástól függetlenül, kiegyensúlyozottan, hitelesen és közérdekűen tájékoztassa az embereket. A kormány most azt ígéri, hogy ezt a szerepet próbálja helyreállítani.

Átmeneti megbízatásról van szó

Horváth András megbízatása átmeneti. Ez azért fontos, mert a közmédia állandó vezetését nem most, politikai döntéssel nevezik ki véglegesen, hanem később nyílt pályázat útján választja ki az új Független Közmédia Testület.

A minisztérium szerint ezt társadalmi és szakmai párbeszéd előzi meg. Ez azt jelenti, hogy a közmédia végleges vezetői struktúráját nem zárt ajtók mögött, kizárólag kormányzati döntéssel akarják kialakítani, hanem szakmai szervezetek, társadalmi szereplők és politikai oldalak bevonásával.

A kérdés természetesen az lesz, hogy ez a folyamat a gyakorlatban mennyire lesz valóban nyitott, átlátható és szakmai. A közmédia függetlenségének egyik legfontosabb garanciája éppen az lehet, hogy vezetőit ne politikai lojalitás, hanem szakmai alkalmasság alapján válasszák ki.

Nem a minisztérium, hanem átmeneti szakmai csapat végzi az átalakítást

A közlemény külön hangsúlyozza, hogy az átalakítást nem a kormány és nem a minisztérium, hanem az átmeneti szakmai csapat végzi.

Ez fontos üzenet, mert a közmédia átalakításánál a legnagyobb kockázat éppen az, hogy a régi politikai befolyást egyszerűen egy új politikai befolyás váltja fel. A kormány ezért most azt próbálja jelezni, hogy nem pártpolitikai irányítás alá akarja vonni a közmédiát, hanem szakmai átmenetet akar biztosítani.

Az átmeneti szakmai csapat feladata azonban így is rendkívül kényes lesz. Egyszerre kell átvilágítani a korábbi működést, fenntartani a napi adást és hírszolgáltatást, kezelni a munkavállalói bizonytalanságot, rendezni a pénzügyi és szervezeti viszonyokat, valamint előkészíteni az új közmédia-modellt.

Összeolvasztják a Duna Media Zrt.-t és az MTVA-t

Az ideiglenes vezetés egyik legfontosabb feladata a Duna Media Zrt. és az MTVA összeolvasztása lesz.

Ez a közmédia szervezeti működésének egyik legnagyobb átalakítása. Az elmúlt években a közmédia működése több intézményi egységre épült: a Duna Médiaszolgáltató volt a közmédia kiadója, az MTVA pedig a tartalmak gyártásában, vagyonkezelésben és működtetésben játszott kulcsszerepet.

A rendszer bírálói szerint ez az intézményi szerkezet átláthatatlan, nehezen ellenőrizhető és politikai befolyásra alkalmas volt. Az összeolvasztás célja az lehet, hogy egyszerűbb, átláthatóbb, ellenőrizhetőbb szervezeti forma jöjjön létre.

Ez azonban hatalmas gyakorlati munka: szerződések, munkaviszonyok, vagyonelemek, gyártási folyamatok, archívumok, technikai rendszerek és szerkesztőségi struktúrák sorsát kell rendezni.

Átvilágítják a közmédia korábbi működését

A közlemény szerint az ideiglenes vezetés egyik fő feladata a közmédia korábbi működésének átvilágítása és a visszaélések feltárása lesz.

Ez kulcskérdés. Az elmúlt években a közmédia gazdálkodását, szerződéseit, beszállítói rendszerét, műsorgyártási költségeit és szerkesztési gyakorlatát rengeteg kritika érte. A Tisza-kormány most azt ígéri, hogy ezekre a kérdésekre nemcsak politikai szinten, hanem intézményi átvilágítással is választ ad.

Az átvilágításnak több területre kell kiterjednie: hogyan költötték el a közpénzt, milyen szerződéseket kötöttek, kik voltak a kedvezményezettek, milyen szakmai szempontok alapján készültek a műsorok, hogyan működött a hírszerkesztés, és voltak-e olyan döntések, amelyek politikai vagy gazdasági érdekeket szolgáltak a közszolgálatiság helyett.

A visszaélések feltárása politikai és jogi következményekkel is járhat

Ha az átvilágítás visszaéléseket tár fel, annak nemcsak szervezeti, hanem akár jogi következményei is lehetnek.

A közmédia közpénzből működik, ezért minden vitatható szerződés, aránytalan kifizetés, politikailag motivált megrendelés vagy átláthatatlan pénzmozgás közérdeklődésre tart számot.

A visszaélések feltárása ugyanakkor érzékeny terület. Fontos, hogy az átvilágítás ne politikai bosszúként működjön, hanem bizonyítékokon alapuló, jogilag megalapozott folyamat legyen. Ha szabálytalanságot találnak, azt dokumentálni kell, és a megfelelő hatósági, pénzügyi vagy jogi útra kell terelni.

A közbizalom szempontjából az lesz a döntő, hogy az átvilágítás eredményei nyilvánosak, érthetők és ellenőrizhetők legyenek.

Pártatlanságot és sajtóetikai fordulatot ígérnek

Az ideiglenes vezetés feladatai között szerepel a szigorú pártatlanság, a sajtóetikai szabályok betartása, valamint az objektív és hiteles tájékoztatás újraépítése.

Ez a közmédia legfontosabb szakmai kihívása. Egy közszolgálati médiaszolgáltató nem működhet kormányzati szócsőként, de ellenzéki propagandává sem válhat. Feladata az, hogy a társadalom egészének adjon megbízható, kiegyensúlyozott, ellenőrzött információkat.

A hitelesség visszaépítése azonban nem történik meg egyik napról a másikra. Ehhez nem elég új vezetőt kinevezni. Szükség van új szerkesztőségi szabályokra, szakmai garanciákra, nyilvános etikai normákra, belső függetlenségi mechanizmusokra és arra, hogy a nézők, hallgatók, olvasók érzékeljék a változást a tartalomban is.

Transzparens és költséghatékony működést várnak az átmeneti időszakban

A minisztériumi közlemény szerint az ideiglenes vezetésnek a közmédiát transzparensen és költséghatékonyan kell működtetnie az átmeneti időszakban.

Ez különösen fontos, mert a közmédia évek óta hatalmas közpénzekből működik. A társadalomnak joga van tudni, mire mennek ezek a források, milyen szerződések alapján készülnek a műsorok, mennyibe kerül a működés, és hogyan biztosítják, hogy a pénz valóban közszolgálati célokat szolgáljon.

A költséghatékonyság azonban nem jelenthet automatikus leépítést vagy szakmai rombolást. A közmédia átalakításánál meg kell találni az egyensúlyt: megszüntetni a pazarlást, feltárni a visszaéléseket, de közben megőrizni azokat a szakmai kapacitásokat, amelyek egy valódi közszolgálati médiához szükségesek.

Grósz Judit koordinálja a társadalmi és szakmai párbeszédet

A következő hónapokban Grósz Judit miniszteri biztos koordinációjával valósulhat meg a társadalmi és szakmai párbeszéd.

Ez a folyamat a közmédia jövőjének egyik legfontosabb része lehet. A közmédia nem egy kormány tulajdona, hanem társadalmi intézmény. Ezért az átalakításába be kell vonni a médiaszakmai szervezeteket, újságírókat, szerkesztőket, civil szereplőket, közönségképviselőket, akadémiai szakértőket és politikai oldalak képviselőit is.

A társadalmi párbeszéd akkor lehet hiteles, ha nem formális egyeztetés lesz, hanem valódi vita arról, milyen közmédiára van szüksége Magyarországnak. Milyen legyen a hírszolgáltatás? Hogyan jelenjenek meg a kisebbségek, régiók, határon túli magyarok, civil ügyek? Hogyan biztosítsák a politikai kiegyensúlyozottságot? Ki ellenőrizze a nagy szerződéseket? Hogyan lehet megakadályozni a jövőbeni politikai befolyást?

A közmédia demokratizálása a következő hónapok egyik fő feladata

A minisztérium szerint a közmédia átvilágítása és demokratizálása párhuzamosan zajlik majd. A cél, hogy a közmédia újra politikai érdektől független társadalmi tájékoztatást adhasson.

Ez a mondat a teljes átalakítás lényegét összegzi. A Tisza-kormány szerint a közmédia nem egyszerűen rosszul működött, hanem politikai érdekek alá rendelődött. A demokratizálás ezért nemcsak szervezeti reformot jelent, hanem szemléleti fordulatot is.

A közmédia akkor lehet demokratikus, ha nem egyetlen politikai oldal világképét közvetíti, hanem teret ad a társadalom sokféleségének. Ha a hírekben nem eltitkolják a kellemetlen ügyeket, hanem feltárják. Ha a politikai szereplők nem hatalmi rangjuk, hanem közérdekű jelentőségük alapján kapnak megszólalási lehetőséget. Ha a szerkesztőségek nem utasításra, hanem szakmai szabályok szerint dolgoznak.

A közmédia átalakítása bizalmi próba is

A közmédia átalakítása a Tisza-kormány egyik legnagyobb bizalmi próbája lesz.

A választók jelentős része azért vár változást, mert az elmúlt években a közmédia sokak szerint elveszítette közszolgálati jellegét. Ugyanakkor éppen ezért nagyon magasak az elvárások is. Nem elég lecserélni a vezetőket, nem elég átnevezni a szervezeteket, és nem elég deklarálni a függetlenséget.

A közönségnek azt kell majd látnia, hogy a hírműsorok valóban kiegyensúlyozottabbak, a viták valóban sokszereplősek, a közéleti tartalmak nem pártpolitikai parancsra készülnek, és a közpénzből működő média nem a kormány, hanem az állampolgárok szolgálatában áll.

Horváth András ideiglenes vezetői szerepe ezért különösen nagy felelősség. Az ő irányítása alatt indulhat el az a folyamat, amely meghatározza, mennyire lesz hiteles az új közmédia-ígéret.

Az átmeneti időszakban a napi működést is biztosítani kell

A közmédia átalakítása közben a napi működés nem állhat le. Továbbra is híreket kell szolgáltatni, műsorokat kell gyártani, rádiót, televíziót és online felületeket kell működtetni.

Ez különösen nehéz feladat, mert az átmeneti időszakban egyszerre van jelen a régi rendszer lebontása és az új rendszer előkészítése. A munkavállalók bizonytalanságban lehetnek, a szerződéses partnerek várhatják az új szabályokat, a szerkesztőségekben pedig gyorsan meg kell teremteni az új szakmai kereteket.

Az ideiglenes vezetésnek ezért nemcsak jogi és pénzügyi átvilágítást kell végeznie, hanem stabilitást is kell biztosítania. A közmédia működése közszolgáltatás, amelynek az átalakítás idején is megbízhatóan kell működnie.

Nem elég lebontani a régit, fel kell építeni az újat

A közmédia reformjának legnagyobb kihívása az, hogy nem elég megszüntetni a régi struktúrákat. Új, tartós és politikai váltásoktól független garanciákat kell létrehozni.

A Duna Media Zrt. és az MTVA összeolvasztása, a visszaélések feltárása, a vezetők cseréje és a Független Közmédia Testület létrehozása mind fontos lépés lehet. De az igazi kérdés az, hogy az új rendszer meg tudja-e akadályozni, hogy a közmédia később újra a mindenkori kormány befolyása alá kerüljön.

Ehhez világos törvényi szabályokra, erős szerkesztőségi autonómiára, átlátható finanszírozásra, szakmai kinevezésekre és valódi társadalmi kontrollra van szükség.

Ha ezek nem épülnek be elég erősen, akkor fennáll a veszély, hogy a közmédia csak új politikai szereplőkhöz igazodik. Ha viszont valódi garanciák születnek, akkor a mostani reform történelmi fordulat lehet a magyar nyilvánosságban.

Új korszak kezdődhet a magyar közmédiában

Horváth András ideiglenes kinevezése azt jelzi, hogy a közmédia átalakítása belépett a végrehajtási szakaszba. A politikai döntések után most már szervezeti, pénzügyi, szakmai és szerkesztőségi lépések következnek.

Az átmeneti vezetés feladatai világosak: átvilágítani a korábbi működést, feltárni a visszaéléseket, összeolvasztani a Duna Media Zrt.-t és az MTVA-t, biztosítani a pártatlan és hiteles tájékoztatást, valamint költséghatékonyan és átláthatóan működtetni a rendszert addig, amíg az állandó vezetést nyílt pályázaton ki nem választják.

A következő hónapokban eldől, hogy a közmédia valóban visszakerül-e a nyilvánosság szolgálatába, vagy az átalakítás megmarad intézményi és személyi cserék szintjén.

A tét óriási: Magyarország egyik legfontosabb közpénzből működő médiarendszeréről van szó. Ha a reform sikeres lesz, a közmédia újra a társadalom tájékoztatását, a viták bemutatását és a közérdek szolgálatát végezheti. Ha nem, akkor a bizalmi válság tovább mélyülhet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!