Két héttel a Fidesz választási veresége után szokatlanul őszinte és önkritikus írással jelentkezett Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum egyik alapítója a Magyar Nemzetben. A kormánypárti oldalhoz évtizedek óta kötődő közéleti szereplő cikkében arról írt, hogy szerinte valami alapvetően elromlott az elmúlt években: eltűnt a polgári Magyarország eszménye, miközben a háttérben egy szolidaritást nem ismerő, újgazdag, vadkapitalista elit vette át a befolyást. Fricz nem csupán politikai hibákról beszélt, hanem mentalitásbeli törésről is. Úgy fogalmazott, hogy a saját táboruk egy ponton már nem tudatos polgárokat, hanem lenézett alattvalókat kezdett látni az állampolgárokban. Írása különösen nagy visszhangot válthat ki, mert belülről fogalmaz meg súlyos kritikát a NER-korszak működéséről.

Szokatlan önkritika a kormánypárti oldalon

Fricz Tamás megszólalása azért figyelemre méltó, mert nem ellenzéki szereplőként, nem kívülről bírálta a Fidesz elmúlt éveit, hanem olyan közéleti háttérből, amely hosszú időn át a kormánypárti politikai táborhoz kötődött. A Civil Összefogás Fórum alapítójaként Fricz a jobboldali-konzervatív közeg egyik ismert szereplője, ezért különösen erős politikai jelentősége van annak, hogy most nyíltan beszélt a rendszer belső hibáiról.

A politológus szerint 2022 után valami „megtört”. Úgy látja, fokozatosan eltűnt az a polgári Magyarország, amelyet a jobboldali politika hosszú éveken át célként és identitásként hirdetett. Helyette szerinte újgazdag, szolidaritást nem ismerő, vadkapitalista elit került meghatározó helyzetbe a háttérben.

Ez a megállapítás azért különösen súlyos, mert a Fidesz hosszú időn át éppen a polgári Magyarország megteremtésének ígéretével építette saját politikai önképét. Fricz mostani írása azt állítja: ez az eszme az elmúlt években kiüresedett, és helyét olyan társadalmi, gazdasági és politikai gyakorlat vette át, amely távol került az eredeti céloktól.

A polgári eszmény helyét az elitizmus vehette át

Fricz Tamás írásának egyik központi gondolata, hogy a kormánypárti oldal nemcsak politikai stratégiában, hanem társadalomképben is irányt tévesztett. A szerző szerint az a közeg, amely egykor a tudatos polgárokra akart építeni, egyre inkább lenézően kezdett tekinteni az állampolgárokra.

A politológus úgy fogalmazott, hogy valahol utat tévesztettek. Nem állította, hogy pontosan meg tudná mondani, hol történt a fordulat, de azt igen, hogy egy idő után a tudatos polgárok helyett „muglikat”, alattvalókat, kádári kispolgárokat kezdtek látni maguk előtt. Ez a gondolat lényegében azt jelenti: a hatalom gyakorlói és támogatói egy része elveszíthette kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiknek képviseletére eredetileg vállalkozott.

Ez a felismerés a választási vereség után különösen fontos. Egy politikai közösség akkor tud megújulni, ha képes szembenézni azzal, hogyan változott meg a saját viszonya a társadalomhoz. Fricz állítása szerint a probléma nem pusztán az ellenzék megerősödése vagy egy új politikai szereplő felemelkedése volt, hanem az, hogy a Fidesz környezetében kialakult egy fölényeskedő, a választókat alulértékelő gondolkodás.

A gőg és a stílus politikai következményei

A CÖF alapítója szerint a közéletet fokozatosan ellepte az „öncélú, taszító gőgösség és elitizmus”. Ez a megfogalmazás nem egyszerű stiláris bírálat, hanem politikai diagnózis. Fricz lényegében azt állítja, hogy a hatalomhoz közel kerülő szereplők egy része elveszítette mértéktartását, és olyan viselkedést kezdett természetesnek venni, amely elidegenítette a választókat.

A stílus a politikában nem mellékes kérdés. Egy kormányzati oldal lehet sikeres gazdasági, intézményi vagy kommunikációs értelemben, de ha közben a társadalom jelentős része azt érzi, hogy lenézik, kioktatják vagy alattvalóként kezelik, az hosszú távon politikai következményekkel járhat. Fricz írása pontosan erre a problémára mutat rá.

Az elmúlt években sok kritika érte a NER működését amiatt, hogy a hatalmi elit látványos gazdagodása, a kiváltságos körök megerősödése és a közpénzek körüli viták egyre nagyobb társadalmi feszültséget okoztak. Fricz mostani elemzése belülről ismeri el, hogy a „vadkapitalista elit” megjelenése szembement azzal a polgári eszménnyel, amelyet a jobboldal korábban hirdetett.

Nem az ellenfélben keresi a fő okot

A választási vereségek után a pártok gyakran külső tényezőket keresnek magyarázatként: ellenséges médiát, nemzetközi nyomást, ellenzéki kampánytechnikákat vagy váratlan politikai hullámokat. Fricz Tamás írásának ereje éppen abban áll, hogy nem elsősorban külső okokra mutat, hanem a saját politikai közeg hibáit próbálja megnevezni.

A politológus szerint nem az ellenfél volt a fő probléma, hanem az, ahogyan a Fidesz és környezete egy idő után a saját választóira tekintett. Ez a mondat különösen erős következtetés, mert azt sugallja: a vereség oka nem pusztán kampánytechnikai hiba vagy rossz kommunikáció volt, hanem mélyebb bizalmi törés a hatalom és a társadalom között.

Ha egy politikai tábor a polgárok helyett alattvalókat lát, akkor előbb-utóbb elveszíti a képességét arra, hogy valódi párbeszédet folytasson a társadalommal. Ilyenkor a politika nem képviseletté, hanem irányítássá válik, a választó pedig nem partnerként, hanem kezelendő tömegként jelenik meg. Fricz írása alapján ez lehetett az egyik legsúlyosabb tévedés.

Magyar Péter mondata is új jelentést kapott

Fricz Tamás az írása végén felidézte azt a korábbi mondatát is, amely szerint Magyarország nem maradhat „következmények nélküli ország”. Ezt a gondolatot az elmúlt időszakban többen is idézték, köztük Magyar Péter is, aki politikai üzeneteinek egyik központi elemévé tette az elszámoltatás és a felelősség kérdését.

A CÖF alapítója most úgy fogalmazott: végre valóban legyen így. Ez a mondat a választási vereség után különösen erős politikai üzenetként hat, mert azt sugallja, hogy még a kormánypárti oldal egyes szereplői szerint is eljött az ideje a következmények levonásának. Fricz nem részletezte, pontosan milyen személyi, politikai vagy intézményi következményeket tartana szükségesnek, de a felvetés önmagában is súlyos.

Magyar Péter felemelkedése éppen arra a társadalmi igényre épült, hogy legyen elszámoltatás, legyen átláthatóság, és ne maradjanak következmények nélkül az elmúlt évek visszaélései vagy hibái. Fricz mostani írása azt jelzi, hogy ez az igény már nem csupán az ellenzéki közegben, hanem a korábbi kormánypárti holdudvar egy részében is megfogalmazódhat.

A vereség utáni önvizsgálat kezdete lehet

Fricz Tamás cikke nem egyszerű véleményírás, hanem egy politikai korszak belső kritikájaként is értelmezhető. A szerző nem kívülről támadja a Fideszt, hanem belülről mondja ki, hogy a polgári Magyarország eszméje szerinte háttérbe szorult, és helyét gőg, elitizmus, újgazdag szemlélet és társadalmi érzéketlenség vette át.

A kérdés most az, hogy ez az önkritika elszigetelt megszólalás marad-e, vagy valódi vitát indít el a jobboldali nyilvánosságban. A Fidesz választási veresége után sokan beszélnek megújulásról, újraszervezésről és új politikai szereposztásról, de Fricz írása ennél mélyebbre megy. Nemcsak azt kérdezi, kik vezessék tovább a politikai tábort, hanem azt is, milyen társadalomképpel, milyen erkölcsi alapon és milyen stílusban lehet egyáltalán újrakezdeni.

A mostani megszólalás ezért akár fordulópont is lehet a vereség utáni jobboldali önvizsgálatban. Ha a Fidesz valóban meg akarja érteni, mi vezetett a választási bukáshoz, akkor nem kerülheti meg azokat a kérdéseket, amelyeket Fricz Tamás felvetett: mikor veszett el a polgári eszmény, hogyan vált a hatalom gőgössé, és miért kezdte a saját társadalmi bázisát is lenézni.

A politológus írása végül azt üzeni, hogy a következmények nélküli politika korszaka nem folytatható változatlanul. Ha valóban egy jobb, polgári Magyarország felé szeretne elindulni az ország, akkor nem elég személyeket cserélni vagy új kommunikációs stratégiát építeni. Szembenézésre, felelősségvállalásra és arra van szükség, hogy a politika ismét polgárokat lásson az emberekben, ne alattvalókat.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!