Emmanuel Macron az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján hangsúlyozta: Európának saját kezébe kell vennie sorsát, meg kell védenie közös érdekeit és erősítenie kell gazdasági, védelmi és demokratikus alapjait. Az elnök szerint eljött az idő, hogy az EU ne csupán szemlélője, hanem aktív alakítója legyen a világpolitikai eseményeknek, és ne hagyja magát mások döntéseire szorítkozni.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján szenvedélyesen szólalt fel az európai érdekek közös védelme mellett, hangsúlyozva, hogy Európának magának kell írnia saját történelmét. Macron szerint Európa fordulóponthoz érkezett, különösen az orosz-ukrán háború és a kínai technológiai fejlődés tükrében. Az elnök arra intett: „A kérdés az, hogy Európa szeretné-e a mások által írt történelmet olvasni, vagy maga akarja írni ezt a történelmet.”

Macron úgy véli, hogy az Európai Unió gazdasági és védelmi ereje elengedhetetlen az európai önállóság megőrzéséhez. Az EU 440 millió lakost képvisel, míg az Európai Politikai Közösség egészében több mint 700 millió embert jelent. Az elnök szerint eljött az idő, hogy Európa ne tűnjön el geopolitikai szempontból, és hogy „a stratégiai autonómiában és szuverenitásunkban is higgyünk.”

Egyensúly a transzatlanti kapcsolatok és a szuverenitás között

Macron hangsúlyozta, hogy Európának saját kezébe kell vennie a sorsát, de úgy, hogy közben ne essen sem a naiv transzatlantizmus, sem a nacionalizmus csapdájába. Az orosz-ukrán háború kapcsán kijelentette, hogy bár eltérő vélemények léteznek, Európa közös érdeke, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút.” A NATO szerepét fontosnak nevezte az európai biztonságban, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Európa nem ruházhatja át teljesen biztonságát az Egyesült Államokra.

Innováció, energia és demokratikus modell: Európa erősítésének pillérei

A francia elnök Európa belső növekedését és versenyképességét is előtérbe helyezte, sürgetve, hogy az EU egyszerűsítse szabályait, erősítse innovációs képességeit és alakítsa át belső piacát. Külön kiemelte a valódi energetikai integráció szükségességét, problémának nevezve, hogy az elektromos hálózatok összekapcsolása terén nincs egységes gondolkodás.

Macron az európai demokratikus modellt is átgondolásra érdemesnek tartotta. Példaként említette Grúziát és Moldovát, ahol kibertámadások és választási manipulációk fenyegetik a demokráciát. Szerinte Európa nem maradhat passzív, különösen, ha meg akarja őrizni liberális demokratikus értékeit.

Európa geopolitikai szerepe: ideje átvenni az irányítást

Macron szerint Európa „nagyon erős geopolitikai erő lehet,” de mindeddig úgy tűnik, hogy ezt a szerepet nagyrészt az Egyesült Államokra ruházta át. „Vannak növényevők és húsevők. Ha növényevők maradunk, a húsevők megesznek bennünket” – fogalmazott, arra utalva, hogy Európának meg kell tanulnia „mindenevőként” cselekedni, ha meg akarja őrizni függetlenségét és befolyását.

Macron záró gondolatai világosan jelzik: Európának most kell cselekednie, ha saját kezébe akarja venni sorsát és meg akarja védeni érdekeit a világpolitikai színtéren. A francia elnök felszólalása egyértelműen azt sugallja, hogy Európa már nem engedheti meg magának, hogy csupán külső szemlélőként figyelje a globális eseményeket – most kell összefognia és megerősítenie pozícióját.

MTI/Magyar News Online

Fotó: MTI/Benko Vivien Cher