Újabb fontos közlekedésfejlesztés indulhat el Budapesten: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy aláírta a budai fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését. A beruházás részeként új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül. A projekt a budai fonódó villamoshálózat II. ütemeként valósulhat meg, és a miniszter szerint az egyik első olyan közlekedésfejlesztés lesz, amely a felszabadított és hazahozott uniós forrásoknak köszönhetően indulhat el. A beruházás előkészítése már évekkel ezelőtt elkezdődött, a kivitelezésre pedig a Swietelsky kapott megbízást nettó 26,9 milliárd forint értékben. A közműkiváltási munkák várhatóan még idén ősszel elindulhatnak, a nagyobb építési fázisok jövőre következhetnek, a teljes villamosvonalnak pedig 2029-re kell elkészülnie.

Új villamosvonal épül a Műegyetem rakparton

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, hogy aláírta a budai fonódó villamoshálózat folytatásának uniós támogatási szerződését. A dokumentum 32,2 milliárd forint európai uniós forrás felhasználását teszi lehetővé, amelyből új villamosvonal épülhet a Szent Gellért tér és a Budafoki út között.

A fejlesztés nyomvonala a Műegyetem rakparton halad majd végig, érintve a Petőfi híd és a Rákóczi híd térségét is. A villamos a Szent Gellért tértől indulva a Duna mentén vezet tovább dél felé, majd a Kopaszi-gát térségén át éri el a Budafoki utat. Ez a kapcsolat új közösségi közlekedési tengelyt adhat Dél-Buda és a belső budai villamoshálózat között.

A projekt jelentősége túlmutat egyetlen új villamosvonal megépítésén. A fejlesztés a budai villamoshálózat egyik régi hiányzó kapcsolatát pótolhatja, és új lehetőséget teremthet arra, hogy a villamosok hosszabb, közvetlenebb útvonalakon közlekedjenek Buda különböző részei között.

A budai fonódó első üteme már átalakította a közlekedést

A budai fonódó villamoshálózat első ütemét a 2010-es évek közepén valósították meg. A fejlesztés lényege az volt, hogy több, korábban egymástól elszigetelt budai villamosvonalat összekötöttek, így a villamosok a korábbinál jóval nagyobb távokat tudtak megtenni átszállás nélkül.

Ez a változás alapvetően formálta át Buda villamosközlekedését. Az összekötött vonalak révén több irány között vált egyszerűbbé az utazás, és a budai oldalon erősebb, átjárhatóbb kötöttpályás hálózat jött létre. A fejlesztés sikeressége után már hamar felmerült, hogy déli irányban is folytatni kellene a rendszert.

Ezt a folytatást nevezik a budai fonódó villamoshálózat II. ütemének. A mostani támogatási szerződés aláírásával ez a terv már nemcsak elképzelés, hanem elindítható beruházás lett.

Évek óta készül a második ütem

A bővítés tervezését 2020-ban a Vitézy Dávid által vezetett Budapesti Fejlesztési Központ kezdte meg. A projekt előkészítése azóta több szakaszon ment keresztül, és nem volt mentes a vitáktól sem.

A tervekről 2022-ben nézeteltérés alakult ki a Budapesti Fejlesztési Központ, a Fővárosi Önkormányzat és a XI. kerület vezetése között. A viták elsősorban a nyomvonal, a városképi hatások, a közlekedésszervezés és a helyi érdekek összehangolása körül foroghattak, de végül sikerült megállapodásra jutni.

Ez azért fontos, mert egy ilyen városi beruházás csak akkor lehet sikeres, ha nem kizárólag közlekedési projektként kezelik. A villamosépítés hatással van a közterületekre, a gyalogosokra, a kerékpárosokra, az autós forgalomra, a zöldfelületekre és az érintett városrészek mindennapi életére is.

A Swietelsky építheti meg a vonalat

A kivitelezési közbeszerzést először tavaly tavasszal írták ki, majd visszavonták, később pedig újra kiírták. Vitézy Dávid idén márciusban, még fővárosi képviselőként jelentette be, hogy a tendert a Swietelsky nyerte meg.

A vállalat nettó 26,9 milliárd forintért építheti meg az új villamosvonalat a Szent Gellért tértől a Budafoki útig. A támogatási szerződés mostani aláírása azért különösen fontos, mert a kivitelező kiválasztása után a finanszírozási háttér is rendeződhet, így a projekt a tényleges megvalósítás szakaszába léphet.

A beruházás gyakorlatilag teljesen elő van készítve, ezért Vitézy szerint már az építés is megkezdődhet. A közműkiváltások ősszel indulhatnak, a látványosabb, nagyobb építési munkák pedig várhatóan jövőre kezdődhetnek el a teljes nyomvonalon.

Hazahozott uniós forrásból indulhat az építkezés

Vitézy Dávid szerint ez lesz az egyik első olyan közlekedésfejlesztési projekt, amely a felszabadított és hazahozott európai uniós forrásoknak köszönhetően indulhat el. Ez politikailag és gazdaságilag is fontos üzenet, hiszen az uniós pénzek körüli vita az elmúlt évek egyik legnagyobb kérdése volt Magyarországon.

A Tisza-kormány több alkalommal hangsúlyozta, hogy az uniós források hazahozása kulcsfontosságú az ország pénzügyi stabilitása és a fejlesztések újraindítása szempontjából. A budai fonódó II. üteme most konkrét példája lehet annak, hogyan jelenhetnek meg ezek a források kézzelfogható beruházásokban.

A közlekedésfejlesztési projektek különösen alkalmasak arra, hogy az emberek közvetlenül érzékeljék az uniós pénzek hasznát. Egy új villamosvonal nem absztrakt költségvetési tétel, hanem mindennapi életminőséget javító beruházás lehet: gyorsabb utazást, kevesebb átszállást, élhetőbb városi közlekedést és tisztább környezetet hozhat.

A Szent Gellért tértől a Budafoki útig vezet majd az új kapcsolat

Az új villamosvonal a Szent Gellért tértől indul majd, és a Műegyetem rakparton halad végig. A nyomvonal a Petőfi híd és a Rákóczi híd alatt is elmegy, majd a Kopaszi-gát térségén át éri el a Budafoki utat.

Ez a kapcsolat azért fontos, mert a dél-budai térség az elmúlt években látványosan fejlődött. A Kopaszi-gát környéke, a Budafoki út térsége, az egyetemi városrész és a Duna menti területek egyre nagyobb forgalmat generálnak, miközben a közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a növekvő városi terhelést ne kizárólag autóforgalommal kelljen kezelni.

A villamosvonal új kapcsolatot teremthet a belső budai hálózat és a dél-budai fejlesztési térségek között. Ez nemcsak a napi ingázóknak, hanem az egyetemi hallgatóknak, a környéken dolgozóknak és a városrészek között közlekedőknek is könnyebbséget jelenthet.

A BKK-val együttműködve valósul meg a beruházás

A beruházást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja, a megvalósítás pedig a BKK-val együttműködésben történik. Ez különösen fontos, mert a budapesti közlekedési fejlesztések csak akkor működhetnek jól, ha az állami, fővárosi és szakmai szereplők összehangoltan dolgoznak.

Egy új villamosvonal nem önmagában álló beruházás. Be kell illeszteni a meglévő hálózatba, össze kell hangolni a járatokkal, a menetrenddel, az átszállási kapcsolatokkal, a közúti forgalommal és a közterületi fejlesztésekkel is. Ehhez a BKK szakmai szerepe megkerülhetetlen.

A korábbi viták után most az lehet az egyik legfontosabb kérdés, hogy a megvalósítás során mennyire sikerül gördülékenyen együttműködni. Ha a projekt jól halad, az mintát adhat más fővárosi és országos közlekedésfejlesztésekhez is.

Ősszel indulhatnak a közműkiváltások

Vitézy Dávid szerint várhatóan még idén ősszel elindulhatnak a közműkiváltási munkák. Ez a nagy városi infrastruktúra-fejlesztések egyik legfontosabb, ugyanakkor a közönség számára gyakran kevésbé látványos szakasza.

A közműkiváltás azt jelenti, hogy a villamospálya építése előtt rendezni kell az út alatt, mellett vagy a nyomvonal közelében futó vezetékeket, csatornákat, kábeleket és más infrastruktúrákat. Ez sokszor bonyolult feladat, mert a város sűrűn beépített részein rengeteg régi és új közmű található.

Ha ez a szakasz időben elindul és jól halad, akkor jövőre következhetnek a nagyobb építési fázisok a teljes nyomvonalon. A miniszter szerint a villamosvonalnak 2029-re kell teljesen elkészülnie.

2029-re készülhet el a teljes vonal

A beruházás tervezett határideje szerint az új villamosvonal 2029-re készülhet el teljesen. Ez többéves építési időszakot jelent, ami egy ilyen léptékű városi közlekedési projekt esetében nem meglepő.

A következő években a munkák várhatóan jelentős forgalmi változásokkal, ideiglenes korlátozásokkal és közterületi átalakításokkal járhatnak majd. A projekt sikere szempontjából ezért különösen fontos lesz a lakossági tájékoztatás, az ütemezés átláthatósága és az, hogy az érintett városrészekben élők, dolgozók és közlekedők időben kapjanak információt a változásokról.

A végeredmény azonban hosszú távon jelentős javulást hozhat a dél-budai közlekedésben. Ha az új vonal jól illeszkedik a meglévő hálózatba, akkor csökkentheti az átszállási kényszert, javíthatja a belváros és Dél-Buda közötti kapcsolatokat, és erősítheti a kötöttpályás közlekedés szerepét.

A villamosfejlesztés a város élhetőségéről is szól

A budai fonódó folytatása nemcsak közlekedéstechnikai beruházás, hanem városfejlesztési kérdés is. A modern nagyvárosokban a kötöttpályás közlekedés fejlesztése az egyik legfontosabb eszköz a torlódások, a légszennyezés és az autófüggőség csökkentésére.

Egy jól működő villamosvonal kiszámítható, nagy kapacitású és környezetbarát közlekedési alternatívát kínál. Ha az emberek gyorsabban, kényelmesebben és közvetlenebbül tudnak utazni villamossal, akkor kevesebben kényszerülnek autóba ülni a mindennapi útjaik során.

A Műegyetem rakpart és a dél-budai Duna-part térsége különösen érzékeny városi terület. Itt a közlekedésfejlesztésnek együtt kell járnia a közterületek minőségének javításával, a gyalogos- és kerékpáros kapcsolatok rendezésével, valamint a Duna-part élhetőbbé tételével is.

Vitézy szerint újabb projektek következnek

Vitézy Dávid a bejelentésében azt is jelezte, hogy a budai fonódó folytatása után sok más projekt következik az ország minden részében, a vasútfejlesztést is beleértve.

Ez arra utal, hogy a közlekedési tárca a következő időszakban nemcsak budapesti villamosfejlesztésekben gondolkodik, hanem országos infrastruktúra-fejlesztési programban. A vasútfejlesztés különösen fontos terület lehet, hiszen a magyar vasúti hálózat állapota, megbízhatósága, sebessége és szolgáltatási színvonala régóta komoly kritikák tárgya.

Ha az uniós források valóban nagyobb ütemben válnak elérhetővé, akkor a közlekedési beruházások új lendületet kaphatnak. A kérdés az lesz, hogy a kormány milyen projekteknek ad elsőbbséget, hogyan osztja el a forrásokat Budapest és a vidéki térségek között, és mennyire tudja elkerülni a korábbi időszakra jellemző túlárazott, elhúzódó vagy vitatott beruházásokat.

Az egyik első nagy fejlesztés lehet az uniós források felszabadítása után

A budai fonódó II. üteme azért is különösen fontos, mert Vitézy Dávid szerint ez az egyik első olyan közlekedésfejlesztési projekt, amely a felszabadított uniós forrásoknak köszönhetően indulhat el. Ez a kormány számára látványos bizonyítéka lehet annak, hogy az EU-pénzek hazahozása nemcsak politikai siker, hanem konkrét beruházásokban is megjelenik.

A 32,2 milliárd forintos támogatási szerződés aláírása után a projekt finanszírozási háttere stabilabbá válik. A kivitelezés előkészített, a vállalkozó kiválasztása megtörtént, így a beruházás előtt már nem elvi, hanem gyakorlati feladatok állnak.

A következő hónapokban ezért az lesz a legfontosabb, hogy a közműkiváltások valóban elinduljanak, az építési ütemezés tartható legyen, és a projekt ne akadjon el újabb politikai, közbeszerzési vagy kivitelezési vitákban.

Új lendületet kaphat Dél-Buda kötöttpályás közlekedése

A budai fonódó villamoshálózat folytatása régóta várt fejlesztés, amely új kapcsolatot teremthet a Szent Gellért tér, a Műegyetem rakpart, a Kopaszi-gát térsége és a Budafoki út között. A beruházás egyszerre szolgálhatja az egyetemi városrész, a dél-budai lakó- és munkahelyi térségek, valamint a Duna-parti fejlesztési területek közlekedési igényeit.

Az uniós támogatási szerződés aláírásával a projekt a megvalósítás küszöbére érkezett. Ősszel indulhatnak a közműkiváltások, jövőre pedig a nagyobb építési munkák is elkezdődhetnek. A tervek szerint az új villamosvonalnak 2029-re kell elkészülnie.

Ha a beruházás sikeresen megvalósul, a budai fonódó második üteme újabb fontos lépés lehet Budapest közösségi közlekedésének fejlesztésében. A cél nemcsak egy új sínpár megépítése, hanem egy gyorsabb, átjárhatóbb, fenntarthatóbb és élhetőbb városi közlekedési rendszer kialakítása.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!