Hamarosan munkához láthat az újjászervezett közmédia új szakmai vezérkara: sajtóértesülések szerint már körvonalazódik, kik irányíthatják a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. televíziós, rádiós és online területeit. A jelenlegi információk alapján a televíziós részlegért Bodacz Balázs, az ATV eddigi műsorvezetője felelhet, a rádiós irányítás Kerényi György kezébe kerülhet, míg az online terület vezetésére Mészáros Zsófiát, a régi Index egykori főszerkesztőjét, a 444 korábbi vezető szerkesztőjét emlegetik. A hivatalos bejelentés a szerződéskötések után, néhány napon belül várható. A közmédia átalakítása ezzel új szakaszba léphet: miközben Horváth P. András ügyvéd átmeneti vezetőként a jogi és gazdasági átvilágítást végzi, a szakmai területeken olyan ismert médiaszereplők jelenhetnek meg, akiknek a feladata a hiteles, manipulációtól és politikai befolyástól mentes közszolgálati tájékoztatás újraépítése lehet.

Új szakmai vezetők érkezhetnek a közmédiába

Sajtóértesülések szerint hamarosan munkába állhat az újjászervezett közmédia új szakmai vezetői csapata. A jelenlegi közmédiastruktúra átalakításával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. szakmai irányítását három ismert médiaszereplő veheti át: külön vezető érkezhet a televíziós, a rádiós és az online terület élére.

A hivatalos bejelentés a szerződéskötések után, néhány napon belül várható. Ez azt jelenti, hogy a közmédia átalakítása már nemcsak jogi és intézményi szinten zajlik, hanem a tartalmi és szerkesztőségi működés új alapjainak kijelölése is elkezdődhet.

Ez kulcsfontosságú pillanat, hiszen a Tisza-kormány egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy a közmédiát visszaadják a nyilvánosságnak, és megszüntetik azt a működést, amelyet sokan az Orbán-korszak egyik legfontosabb propagandaeszközének tartottak.

Bodacz Balázs felelhet a televíziós területért

A sajtóinformációk szerint a televíziós terület szakmai irányítását Bodacz Balázs kaphatja meg.Bodacz Balázs az ATV ismert műsorvezetőjeként dolgozott az elmúlt években, négy év után távozik a csatornától. Csütörtök este búcsúzott el a nézőktől, és azt mondta: olyan helyre megy, ahol továbbra is fontos lesz számára, hogy hazugságoktól, manipulációktól, lejáratásoktól és álhírektől mentesen tudjon dolgozni.

Ez az üzenet különösen erős kontextust kap a közmédia átalakításának idején. A közszolgálati televíziózás egyik legnagyobb kihívása ugyanis éppen az lesz, hogy visszaszerezze a hitelességét, és olyan hírszolgáltatást, közéleti műsorokat, vitákat, riportokat és magazinokat készítsen, amelyek nem egy politikai oldal üzeneteit ismétlik, hanem a társadalom egészének tájékoztatását szolgálják.

Ha Bodacz Balázs valóban a televíziós terület élére kerül, az azt jelezheti, hogy az új közmédia a képernyőn is gyors szakmai fordulatot akar végrehajtani.

A közmédia televíziós részlege lesz az egyik legnehezebb terep

A televíziós terület átalakítása különösen nehéz feladat lesz. A közmédia hírműsorai, közéleti adásai és politikai műsorai az elmúlt években a kritikák középpontjában álltak. A bírálók szerint a köztelevízió nem kiegyensúlyozott közszolgálati tájékoztatást adott, hanem a kormányzati kommunikáció meghosszabbításaként működött.

Ezt a bizalmi válságot nem lehet pusztán új arcokkal megoldani. Tartalmi, szerkesztőségi és etikai fordulatra lesz szükség. Új hírszerkesztési elvek, átlátható döntések, valódi viták, többoldalú megszólalások, erős riporteri munka és politikai befolyástól mentes szerkesztőségi működés kell ahhoz, hogy a nézők elhiggyék: valóban új korszak kezdődött.

A televíziós szakmai vezető feladata ezért nemcsak műsorok irányítása lesz, hanem a közbizalom újraépítése is.

Kerényi György irányíthatja a rádiós területet

A jelenlegi információk szerint a közmédia rádiós területének vezetése Kerényi György kezébe kerülhet. Kerényi György nem ismeretlen a közmédia világában: 2006 és 2010 között már dolgozott a közmédiában, akkor a Kossuth Rádió főszerkesztője volt. Korábban a Magyar Narancsnál is újságíróként dolgozott, emellett a Tilos Rádió és a Rádió C alapítója és vezetője is volt.

Legutóbb a Szabad Európánál dolgozott, korábban pedig egy időre Botka László felkérésére az MSZP kommunikációs igazgatói feladatát is ellátta. Kerényi pályája többféle médiakörnyezetet érintett: alternatív rádiózást, közszolgálati rádiót, független szerkesztőségi munkát és politikai kommunikációt is. Ez egyszerre jelenthet széles tapasztalatot és vitákat kiváltó hátteret is.

A rádiózásnak újra közszolgálati szerepet kell kapnia

A közmédia rádiós részlege történelmileg különösen fontos terület. A Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió és más közszolgálati rádiós felületek évtizedeken át meghatározó szerepet játszottak a magyar nyilvánosságban.

Az elmúlt években azonban a közrádiót is sok kritika érte. A bírálók szerint a hírszolgáltatás és a közéleti tartalmak erősen kormányzati szemléletűek voltak, miközben a valódi társadalmi viták, civil ügyek, ellenzéki megszólalások és kritikus hangok csak korlátozottan jelentek meg.

A rádiós terület új szakmai vezetésének ezért vissza kell adnia a közszolgálati rádiózás súlyát és hitelességét. Ez nemcsak politikai műsorokat jelent, hanem kulturális, oktatási, regionális, kisebbségi, határon túli és társadalmi témákat is.

A rádió akkor tud újra fontos közszolgálati intézmény lenni, ha nem csupán a hatalom üzeneteit közvetíti, hanem valódi társadalmi párbeszédet teremt.

Mészáros Zsófia kerülhet az online részleg élére

A sajtóértesülések szerint az online terület vezetésére Mészáros Zsófia érkezhet. Mészáros Zsófia a régi Index egykori főszerkesztője, később a 444.hu vezető szerkesztője volt. Az utóbbi években a Pelikán Projekt keretein belül fiatalok számára tartott újságírószakmai oktatást.

Az online terület kulcsszerepet kaphat az új közmédiában. A médiafogyasztási szokások alapvetően megváltoztak: a fiatalabb generációk jelentős része már nem lineáris televízióból vagy rádióból tájékozódik, hanem online felületekről, közösségi médiából, videós platformokról és mobilos hírfogyasztásból.

Ha a közmédia valóban újra akarja építeni kapcsolatát a társadalommal, akkor az online jelenlétnek nem mellékszereplőnek, hanem központi elemnek kell lennie.

Az online közmédia lehet az új rendszer egyik kulcsa

Az online részleg átalakítása különösen nagy lehetőség. A közmédia digitális felületei akkor lehetnek versenyképesek, ha gyorsak, hitelesek, jól szerkesztettek, fiatalosak, vizuálisan erősek és közérthetők. Nem elég a televíziós tartalmakat feltölteni az internetre. Önálló online újságírói gondolkodásra, adatalapú anyagokra, videós magyarázó tartalmakra, élő közvetítésekre, közösségi médiára optimalizált formátumokra és folyamatos hírszolgáltatásra van szükség.

Mészáros Zsófia háttere ebből a szempontból fontos lehet, hiszen a régi Index és a 444 is olyan online szerkesztőségi kultúrát képviselt, amely gyors, kritikus, digitális szemléletű újságírásra épült.

Az új közmédia online területének egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy képes lesz-e megszólítani azokat a nézőket, hallgatókat és olvasókat, akik az elmúlt években teljesen elfordultak a közmédiától.

Horváth P. András az átmeneti vezető, de a szakmai irány külön csapatot kaphat

Az Országgyűlés szakbizottsága csütörtökön nevezte ki Horváth P. András ügyvédet az MTVA és a Duna médiaszolgáltató átmeneti vezetőjének.

Horváth P. András feladata elsősorban jogi és gazdasági átvilágítás lesz. Ő vezeti a közmédiát addig, amíg az új, már a Tisza-többség által elfogadott médiaszabályozás szerinti struktúra fel nem áll, és pályázaton ki nem választják a közmédia új állandó vezetőjét.

Ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszakban kétféle feladat fut párhuzamosan. Az egyik a jogi, pénzügyi, vagyoni és szervezeti átvilágítás, amely Horváth P. András vezetésével történhet. A másik a szakmai, tartalmi és szerkesztőségi újraépítés, amelyet a most emlegetett tévés, rádiós és online vezetők vihetnek.

Ez a kettős szerkezet logikus lehet, mert a közmédia válsága egyszerre intézményi és tartalmi természetű.

Átvilágítás és tartalmi fordulat egyszerre indulhat

A közmédia átalakításánál nem elég a gazdasági és jogi átvilágítás. Fontos feltárni a korábbi szerződéseket, a közpénzek útját, a beszállítói rendszert, a vagyonelemeket, az esetleges visszaéléseket és a működés költséghatékonyságát.

De közben a nézők, hallgatók és olvasók számára a legfontosabb kérdés mégis az lesz: változik-e a tartalom?

Más lesz-e a híradó? Lesznek-e valódi viták? Megszólalnak-e különböző politikai és társadalmi szereplők? Megjelennek-e a kellemetlen ügyek? Vége lesz-e a lejárató anyagoknak és a politikai elfogultságnak? Lesz-e tényellenőrzés, helyreigazítási kultúra, etikai felelősség?

A mostani szakmai vezetői névsor azért fontos, mert választ adhat arra, milyen szerkesztőségi kultúrát képzel el az új közmédia.

A közmédia átalakítása még csak most kezdődik

Bár az új szakmai vezetők neve már kiszivárgott, a közmédia átalakítása még csak most kezdődik.

A Tisza-többség által elfogadott médiatörvény új struktúrát hoz létre, de ennek gyakorlati felépítése időt vesz igénybe. Ki kell alakítani az új szervezeti rendet, rendezni kell a munkavállalók helyzetét, át kell vizsgálni a szerződéseket, meg kell teremteni az új szerkesztőségi szabályokat, és elő kell készíteni az állandó vezetők nyílt pályázatát.

A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. szakmai irányítói várhatóan ebben az átmeneti környezetben kezdik meg a munkát.

Ez különösen kényes feladat, mert a közmédia átalakítása közben az adásoknak, híreknek, rádiós és online tartalmaknak továbbra is működniük kell. A rendszer nem állhat le, miközben teljesen új alapokra helyezik.

A hitelesség visszaszerzése lesz a legnehezebb feladat

Az új közmédia vezetőinek legnehezebb feladata nem technikai, hanem bizalmi természetű lesz.

A közmédia iránti bizalom az elmúlt években sokak szerint súlyosan megrendült. A közpénzből működő intézménynek elvileg minden magyar állampolgárt szolgálnia kellene, de a kritikusok szerint a gyakorlatban a Fidesz-kormány politikai kommunikációját közvetítette.

Ezt a bizalmi veszteséget nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. A közönségnek újra és újra azt kell látnia, hogy a hírek pontosak, a viták valódiak, a kérdések nem előre megírtak, a műsorvezetők nem politikai utasítást teljesítenek, és a közmédia nem hallgatja el a hatalom számára kellemetlen információkat sem.

A mostani szakmai vezetők akkor lehetnek sikeresek, ha ezt a fordulatot nemcsak ígérik, hanem a mindennapi tartalmakban is láthatóvá teszik.

A nevek egyszerre jeleznek szakmai fordulatot és vitát is hozhatnak

Bodacz Balázs, Kerényi György és Mészáros Zsófia neve egyértelműen szakmai tapasztalatot jelez. Mindhárman ismert médiaszereplők, akik különböző szerkesztőségi és médiakörnyezetekben dolgoztak.

Ugyanakkor várható, hogy a kinevezések politikai vitát is kiváltanak. A Fidesz és a kormánykritikusabb közeg egy része is vizsgálni fogja, mennyire tekinthetők függetlennek, milyen korábbi szakmai vagy politikai kötődéseik vannak, és valóban garanciát jelentenek-e a közmédia pártatlan működésére.

Ez természetes része lehet az átalakulásnak. A közmédia új vezetőivel szemben különösen magas elvárások lesznek, mert éppen egy olyan rendszert kell felépíteniük, amelynek legfontosabb értéke a politikai függetlenség lenne.

A közmédia nem lehet sem régi, sem új propagandaeszköz

Az átalakítás egyik legfontosabb kérdése az, hogy az új közmédia valóban közszolgálati lesz-e, vagy csupán politikai irányt vált.

A Tisza-kormány ígérete szerint a közmédia visszakerül a nyilvánosság szolgálatába. Ez azonban csak akkor teljesülhet, ha az új vezetés nem a régi propaganda ellenpropagandáját építi fel, hanem valóban szakmai alapon működő, kiegyensúlyozott, ellenőrizhető és etikus szerkesztőségeket hoz létre.

A közmédia feladata nem az, hogy a mindenkori kormányt szolgálja. Nem is az, hogy bármelyik párt ellen dolgozzon. A feladata az, hogy pontosan, tisztességesen és sokoldalúan tájékoztassa a társadalmat.

Ez lesz az új szakmai vezetők legnagyobb próbatétele.

A Független Közmédia Testület választja majd ki az állandó vezetést

A mostani vezetői struktúra átmeneti lehet, hiszen az állandó vezetést később az új Független Közmédia Testület választja ki nyílt pályázaton.

Ez fontos garanciális elem lehet, ha valóban átlátható és szakmai pályázati rendszer jön létre.

A nyílt pályázat célja az lenne, hogy ne politikai háttéralkuk, hanem szakmai alkalmasság alapján dőljön el, ki vezeti hosszabb távon a közmédiát. Ehhez azonban világos feltételek, nyilvános értékelési szempontok, szakmai vita és társadalmi kontroll kell.

A most érkező szakmai vezetők feladata ezért részben az is lehet, hogy előkészítsék azt az átmeneti működést, amelyből később a végleges közmédia-struktúra kialakulhat.

Új korszak vagy csak új vezetők?

A közmédia átalakításának legfontosabb kérdése továbbra is az: valódi korszakváltás történik-e, vagy csak új vezetők érkeznek a régi intézményi logika helyére.

A mostani sajtóértesülések alapján ismert és tapasztalt újságírók kerülhetnek a televíziós, rádiós és online területek élére. Ez önmagában fontos jelzés, de még nem bizonyíték arra, hogy a közmédia valóban független lesz.

A valódi változást a mindennapi működés mutatja majd meg. Hogyan készülnek a hírek? Ki dönt a témákról? Lesz-e politikai nyomás? Átláthatók lesznek-e a szerkesztőségi szabályok? Mit kezdenek a régi munkatársakkal? Milyen új arcok jelennek meg? Hogyan kezelik a hibákat és a helyreigazításokat?

Ezekre a kérdésekre nem a kinevezések, hanem a következő hónapok gyakorlata ad választ.

Hamarosan elindulhat az új közmédia szakmai építkezése

A sajtóértesülések szerint Bodacz Balázs, Kerényi György és Mészáros Zsófia lehetnek az újjászervezett Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. szakmai vezetői. A hivatalos bejelentés a szerződéskötések után, néhány napon belül várható.

A közmédia átalakítása ezzel új szakaszba léphet. Horváth P. András átmeneti vezetőként a jogi és gazdasági átvilágítást viheti, miközben a tévés, rádiós és online szakmai irányítás külön vezetőket kaphat.

A cél deklaráltan az, hogy a közmédia 16 év után újra a nyilvánosság szolgálatába álljon. A feladat azonban óriási: vissza kell építeni a hitelességet, meg kell teremteni a pártatlan tájékoztatás feltételeit, és olyan szerkesztőségi kultúrát kell kialakítani, amely nem politikai utasításokra, hanem szakmai szabályokra épül.

A következő napokban a hivatalos bejelentés, a következő hónapokban pedig az első tartalmi döntések mutathatják meg, hogy valóban új közmédia születik-e Magyarországon.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!