Újabb, rendkívüli erejű orosz légitámadás rázta meg Ukrajnát február 3-ára virradóan, amikor Moszkva példátlan volumenű rakéta- és dróncsapást mért több régióra egyszerre. A támadások időzítése különösen súlyos következményekkel járt, mivel az ország jelentős részén extrém hideg uralkodik, helyenként mínusz 20 Celsius-fok alatti hőmérséklettel. A csapások elsősorban lakóövezeteket és energetikai létesítményeket értek, vagyis olyan infrastruktúrát, amely a civil lakosság mindennapi túléléséhez elengedhetetlen. Az ukrán hatóságok szerint a légvédelem jelentős számú célpontot megsemmisített, ám így is számos rakéta és drón ért célba, súlyos károkat okozva több nagyvárosban és megyében. Az események újabb bizonyítékai annak, hogy a háború egyik legkeményebb szakasza a tél közepén sem csillapodik, sőt, a körülmények miatt még pusztítóbb hatásúvá válik.

Nagyszabású csapás több régió ellen

A támadásról elsőként a Kyiv Independent számolt be, amely szerint Oroszország nyolc ukrán régiót vett célba egy összehangolt ballisztikus rakéta- és dróntámadás során. A beszámolók alapján összesen 71 rakétát és mintegy 450 drónt indítottak, amelyek közül az ukrán légvédelem 38 rakétát és 412 drónt megsemmisített.

A védekezés ellenére legalább 27 rakéta és 31 drón elérte célját, összesen 27 különböző helyszínen okozva találatot. Ezek között lakóházak, óvodák, raktárépületek, valamint kritikus energiaellátó létesítmények is szerepelnek. Az ukrán hatóságok szerint a támadás kiterjedtsége és intenzitása az elmúlt hónapok egyik legsúlyosabb légicsapásává teszi az akciót.

Lakónegyedek és erőművek a célkeresztben

A támadás több, a frontvonaltól távol eső várost is érintett, ami azt jelzi, hogy az orosz hadvezetés továbbra is az ország egészét kívánja nyomás alatt tartani. Károkat szenvedtek energetikai létesítmények Kijevben, Harkivban és Dnyipróban, ahol hőerőművek és kombinált hő- és villamosenergia-termelő egységek biztosítják a lakosság fűtését.

A főváros keleti kerületeiben a csapások következtében vészhelyzeti áramszünetet vezettek be. Kijev több pontján lakóházak rongálódtak meg, egy óvoda épülete is találatot kapott, emellett raktárépületek és egyéb létesítmények is károsodtak. A helyi hatóságok szerint a károk felmérése még folyamatban van.

Sérültek és fűtés nélkül maradt városrészek

Volodimir Zelenszkij közlése szerint a támadásokban legalább kilenc ember megsérült. A frontvonalhoz közelebb eső városokban, így Szumiban, Pavlohradban, Harkivban, Dnyipróban és Zaporizzsjában is jelentettek becsapódásokat.

Harkiv egyik városrészét ballisztikus rakéta érte, amely két ember sérülését okozta, és több mint 800 épületben szűnt meg a fűtés. A rendkívüli hideg miatt ez humanitárius szempontból különösen súlyos helyzetet teremtett. Odessza megyében mintegy 50 ezer lakos maradt ideiglenesen áram nélkül, ami tovább növeli az ellátási nehézségeket.

Az energetikai tűzszünet vége

Az orosz támadás egy rövid ideig tartó, informális energetikai tűzszünet végét is jelzi. Moszkva korábban azt vállalta, hogy átmenetileg nem támadja Ukrajna kritikus energia-infrastruktúráját, ám a Kreml jelezte, hogy ezt a vállalást legfeljebb február 1-jéig tartja fenn. A mostani csapások így már ennek a korlátozásnak a feloldása után történtek.

A támadások időzítése néhány nappal követte azt a nyilatkozatot is, amelyben Donald Trump amerikai elnök január 29-én arról beszélt: személyesen kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tartózkodjon Kijev támadásától. A mostani események alapján azonban ez a kérés nem járt kézzelfogható eredménnyel.

Extrém hideg, fokozott kockázat

Zelenszkij elnök korábban hírszerzési információkra hivatkozva figyelmeztetett arra, hogy Oroszország kihasználhatja az extrém hideghullámot egy tömeges támadás végrehajtására. Az előrejelzések szerint a hőmérséklet több térségben mínusz 20 Celsius-fok alá süllyedt, ami az energiaellátás elleni csapásokat különösen pusztítóvá teszi.

A fűtés és az áram kiesése ilyen körülmények között nem csupán kényelmetlenséget, hanem közvetlen életveszélyt jelenthet, különösen az idősek, a gyermekek és a kórházi ellátásra szorulók számára. Az ukrán hatóságok ideiglenes melegedőpontok megnyitásával és gyorsjavító egységek bevetésével igyekeznek enyhíteni a helyzetet.

Nemzetközi visszhang és kilátások

A támadás nemzetközi szinten is komoly visszhangot váltott ki, mivel ismét rávilágított arra, hogy a háború humanitárius dimenziója a tél közepén különösen súlyos. Elemzők szerint az energetikai infrastruktúra elleni csapások stratégiai célja a lakosság megtörése és az ukrán állam működőképességének gyengítése.

A mostani események azt mutatják, hogy a konfliktus rövid távon nem enyhül, sőt, a tél és az energiaellátás elleni támadások kombinációja újabb kihívások elé állítja Ukrajnát. A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek abból a szempontból, hogy az ország mennyire képes fenntartani az alapvető szolgáltatásokat, és milyen mértékben tudja megvédeni civil lakosságát a hasonló, nagyszabású támadásokkal szemben.

MNO – Magyar News Online

Borítókép: Maksym Kishka/Anadolu via Getty Images

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!