Újabb, rendkívül veszélyes szakaszába lépett az Egyesült Államok és Irán közötti katonai konfliktus. Az amerikai haderő kedd hajnalban több iráni katonai célpont ellen indított összehangolt támadást, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette az iráni kikötőkre és hajóforgalomra vonatkozó tengeri blokád újbóli bevezetését. Teherán válaszul Bahrein irányába, valamint két, az Egyesült Arab Emírségekhez kapcsolódó tartályhajóra is támadást indított a Hormuzi-szoros térségében. A hajók elleni csapásokban egy tengerész életét vesztette, nyolcan pedig megsebesültek. Az Egyesült Arab Emírségek súlyos nemzetközi jogsértésnek nevezte az akciót, és válaszlépéseket helyezett kilátásba. A harcok miatt ismét megugrott a kőolaj világpiaci ára, miközben a térség több országában légvédelmi készültséget rendeltek el.

Öt órán át támadták az iráni katonai célpontokat

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának közlése szerint az újabb hadművelet mintegy öt órán keresztül tartott. Az amerikai erők drónokkal és precíziós fegyverekkel mértek csapást iráni katonai létesítményekre és partvédelmi rendszerekre.

A célpontok között szerepeltek Bushehr, Chabahar, Jask, Konarak, Abu Musa és Bandar Abbas térségében található katonai állások. Ezek közül több közvetlenül a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl közelében helyezkedik el, ezért stratégiai jelentőségük kiemelkedő.

A CENTCOM szerint a támadások célja az volt, hogy csökkentsék Irán képességét a kereskedelmi hajózás, valamint az amerikai és szövetséges katonai egységek elleni rakéta- és dróntámadások végrehajtására. Az amerikai parancsnokság közlése alapján jelenleg több mint ötvenezer amerikai katona teljesít szolgálatot a tágabb közel-keleti térségben.

Az újabb csapássorozat már a harmadik egymást követő éjszaka volt, amikor az Egyesült Államok támadásokat hajtott végre Iránban. Washington szerint Teherán kereskedelmi hajók elleni akciói és a szoros lezárásával kapcsolatos fenyegetései tették szükségessé a katonai fellépést.

Két tartályhajót támadtak meg a Hormuzi-szorosban

Az amerikai csapások után Irán több irányban is válaszolt. A jelentések szerint rakéta- és dróntámadásokat indított Bahrein, valamint két, az Egyesült Arab Emírségekhez kötődő tartályhajó ellen.

A hajókat a Hormuzi-szoroson történő áthaladás közben érte találat. A támadásokban egy tengerész meghalt, nyolcan pedig megsebesültek. A hajók állapotáról és rakományáról egyelőre csak korlátozott információk állnak rendelkezésre.

Az Egyesült Arab Emírségek védelmi tárcája pofátlan támadásnak nevezte az iráni akciót. Közleményük szerint a kereskedelmi hajók elleni csapások súlyosan sértik a nemzetközi jogot, és közvetlen veszélyt jelentenek a térség biztonságára és stabilitására.

Abu-Dzabi jelezte, hogy fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépések megtételére. Ez tovább növeli annak kockázatát, hogy az amerikai–iráni összecsapás egy szélesebb, több közel-keleti országot érintő regionális konfliktussá válik.

Bahreinben többször megszólaltak a légvédelmi szirénák

A támadások idején Bahreinben többször is megszólaltak a légvédelmi szirénák. A hatóságok arra kérték a lakosságot, hogy kövessék a hivatalos utasításokat, és szükség esetén vonuljanak biztonságos helyre.

Bahreinben található az Egyesült Államok haditengerészete ötödik flottájának főhadiszállása, ezért az ország kiemelt célpont lehet egy Irán és az Egyesült Államok közötti közvetlen katonai összecsapásban. A térségben működő amerikai bázisok az elmúlt napokban többször kerültek iráni rakéta- és dróntámadások célkeresztjébe.

Jordánia közben arról számolt be, hogy négy, Irán felől érkező rakétát fogott el és semmisített meg a légterében. A jordániai vezetés korábban is hangsúlyozta, hogy nem engedi területét vagy légterét más államok elleni támadásokra használni, és minden, az ország biztonságát fenyegető eszköz ellen fellép.

Az Egyesült Államok abu-dzabi nagykövetsége és dubaji főkonzulátusa a romló biztonsági helyzet miatt szerdáig lemondta a konzuli időpontokat. Az amerikai állampolgárokat fokozott óvatosságra és a helyi hatóságok tájékoztatásának követésére szólították fel.

Donald Trump ismét blokád alá vonta Iránt

A támadást néhány órával azután indították el, hogy Donald Trump bejelentette az iráni kikötőkre és hajóforgalomra vonatkozó amerikai tengeri blokád újbóli érvényesítését. Az amerikai elnök azt állította, hogy a Hormuzi-szoros nyitva van, és az Egyesült Államok gondoskodni fog arról, hogy nyitva is maradjon.

Az amerikai intézkedés az iráni kikötőkből induló, illetve oda tartó hajóforgalmat érinti. A közlemények szerint azokkal a hajókkal szemben, amelyek engedély nélkül próbálnak bejutni a blokád alá vont területre vagy elhagyni azt, feltartóztatást, eltérítést vagy akár lefoglalást is alkalmazhatnak.

Washington azt állítja, hogy a más országokba tartó, semleges hajók áthaladását nem kívánja korlátozni. A gyakorlatban azonban a katonai összecsapások, a rakétatámadások és az egymásnak ellentmondó iráni, illetve amerikai utasítások rendkívül kockázatossá teszik a hajózást.

Trump arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok a szoros védelmezőjeként működne, és díjat szedne az áthaladó kereskedelmi forgalomtól. Az elnök korábbi közlése szerint a rakomány értékének húsz százalékát kérnék a biztonság és a katonai védelem biztosításáért.

Irán továbbra is saját ellenőrzése alatt tartaná a szorost

Irán ezzel szemben azt állítja, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, és csak az általa jóváhagyott útvonalakon közlekedő hajók biztonságát hajlandó garantálni. Az iráni vezetés szerint az Egyesült Államok blokádja sérti Irán szuverenitását és a korábbi tűzszüneti megállapodásokat.

Teherán többször figyelmeztette a kereskedelmi hajókat, hogy ne térjenek el az iráni hatóságok által kijelölt útvonalaktól, és ne kapcsolják ki vagy manipulálják helymeghatározó rendszereiket. Az iráni hadsereg az együttműködés megtagadása esetére erő alkalmazását helyezte kilátásba.

A két fél így gyakorlatilag egyszerre állítja magáról, hogy jogosult ellenőrizni a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalát. Ez állandó veszélyhelyzetet teremt a kereskedelmi hajók számára, amelyek könnyen az amerikai és az iráni erők közötti konfliktus résztvevőivé válhatnak.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a hajózási társaságok és a biztosítók egyre magasabb kockázati díjakkal számolnak. Egyes cégek már elhalasztották az áthaladást, vagy más útvonalak keresését kezdték meg.

Ismét összeomlott az amerikai–iráni tűzszünet

Az új támadásokra azután került sor, hogy ismét összeomlott az Egyesült Államok és Irán között létrejött ideiglenes tűzszünet. A megállapodás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy előkészítse a tartósabb békéről, a hajózás biztonságáról és az iráni nukleáris programról szóló tárgyalásokat.

A felek azonban egymást vádolják a vállalások megsértésével. Washington szerint Irán folytatta a kereskedelmi hajók zaklatását és támadását, míg Teherán úgy véli, az Egyesült Államok az olajszankciók visszaállításával és az iráni területek bombázásával szegte meg az egyezséget.

Az elmúlt hetekben többször is rövid időre mérséklődtek a harcok, majd újabb hajótámadások, légicsapások és rakétaindítások követték egymást. A jelenlegi helyzet alapján a diplomáciai rendezés lehetősége ismét távolabb került.

Egyhavi csúcsra emelkedett az olaj ára

Az újabb katonai eszkaláció azonnal megjelent a nemzetközi energiapiacon. A Brent típusú kőolaj ára a kedd reggeli kereskedésben hordónként 84 dollár fölé emelkedett, és egy hónapja nem látott szintet ért el.

Az ár továbbra is jóval alacsonyabb a konfliktus korábbi csúcspontján mért, csaknem 120 dolláros értéknél. A kereskedők azonban attól tartanak, hogy a Hormuzi-szoros tartós lezárása vagy a hajóforgalom további visszaesése újabb jelentős áremelkedést válthat ki.

A szoroson keresztül halad a világ tengeri kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállításának jelentős része. Már a forgalom ideiglenes megakadása is növelheti az üzemanyagok, a szállítás és az ipari termelés költségeit világszerte.

Az olaj drágulása a benzinkutakon, a légi közlekedésben, a fuvarozásban és az élelmiszerárakban is megjelenhet. A tartós bizonytalanság emellett újabb inflációs nyomást okozhat azokban az országokban is, amelyek közvetlenül nem érintettek a konfliktusban.

A világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala került veszélybe

A Hormuzi-szoros Irán és az Arab-félsziget között húzódik, és a Perzsa-öböl legfontosabb tengeri kijárata. Stratégiai jelentősége miatt minden katonai incidens globális gazdasági következményekkel járhat.

A kereskedelmi hajók jelenleg egyszerre szembesülnek az iráni fenyegetésekkel, az amerikai blokád szabályaival és a térségben zajló légicsapások következményeivel. Egyetlen félreértés, navigációs hiba vagy tévesen azonosított hajó további áldozatokkal járó összecsapást idézhet elő.

Az újabb amerikai támadások és az iráni válaszcsapások alapján egyik fél sem mutat hajlandóságot a gyors visszalépésre. Washington a hajózás szabadságára és a blokád betartatására, Teherán pedig saját felségjogaira és biztonsági érdekeire hivatkozik.

A következő órákban és napokban az lehet a legfontosabb kérdés, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein valóban katonai válaszlépéseket tesz-e. Ha újabb államok kapcsolódnak be közvetlenül a harcokba, a konfliktus gyorsan regionális háborúvá szélesedhet.

Minden újabb csapás távolabb viszi a diplomáciai rendezést

A jelenlegi eszkaláció nemcsak a térség országainak biztonságát, hanem a világgazdaság működését is veszélyezteti. A kereskedelmi hajók elleni támadások, a kikötők blokádja és a katonai célpontok bombázása egyre nehezebbé teszi a visszatérést a tárgyalóasztalhoz.

A felek közötti bizalom gyakorlatilag megszűnt, miközben mind Washington, mind Teherán azt állítja, hogy kizárólag a másik fél agressziójára válaszol. Ebben a helyzetben minden újabb katonai akció könnyen egy még súlyosabb megtorlást válthat ki.

A Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésért folytatott küzdelem így már messze túlmutat az amerikai–iráni viszonyon. Az energiabiztonság, a nemzetközi hajózás szabadsága és több közel-keleti ország közvetlen biztonsága is veszélybe került.

MNO – Magyar News Online

Forrás: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!