Az Országgyűlés hétfő este elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek egyik legfontosabb következménye, hogy megszűnne Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma. A változtatás azonban csak akkor léphet hatályba, ha azt az államfő aláírja, majd kihirdetik a Magyar Közlönyben. A következő napok ezért meghatározóak lesznek: Sulyok Tamás aláírhatja a módosítást, lemondhat, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, vagy megtagadhatja az aláírást, amivel megnyithatja az utat a megfosztási eljárás előtt. Magyar Péter miniszterelnök már jelezte, hogy amennyiben az államfő öt napon belül nem írja alá a módosítást, a parlamenti többség megindítja ellene az eljárást.

Elfogadta a parlament az Alaptörvény tizenhetedik módosítását

Az Országgyűlés hétfő este megszavazta azt az alkotmánymódosítást, amely közvetlenül érinti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. A tervezet szerint a módosítás kihirdetését követő napon megszűnik Sulyok Tamás mandátuma.

A parlamenti döntés azonban önmagában még nem elég a hatálybalépéshez. Az elfogadott szöveget először az Országgyűlés elnökének, Forsthoffer Ágnesnek kell aláírnia, majd legfeljebb öt napon belül továbbítania kell a köztársasági elnöknek.

Sulyok Tamásnak ezután szintén az Alaptörvényben meghatározott keretek között kell döntenie. A Sándor-palota hétfő este mindössze annyit közölt, hogy az államfő jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, és ennek megfelelően fog eljárni.

Első lehetőség: aláírja, de közleményben tiltakozik

A legegyszerűbb jogi forgatókönyv az lenne, ha Sulyok Tamás aláírná az Alaptörvény módosítását, de egyidejűleg nyilvános közleményben jelezné, hogy annak tartalmával nem ért egyet.

Ebben az esetben a módosítást kihirdetnék a Magyar Közlönyben, majd a következő napon megszűnne az államfő mandátuma. Sulyok Tamás így jogilag eleget tenne az aláírási kötelezettségének, politikailag azonban világossá tehetné, hogy a döntést alkotmányosan vagy demokratikusan aggályosnak tartja.

Az államfő az elmúlt hetekben már többször is bírálta az eltávolítását célzó kezdeményezést. Álláspontja szerint a módosítás több elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét.

Ez a forgatókönyv lehetővé tenné számára, hogy elkerülje a megfosztási eljárást, ugyanakkor saját aláírásával járulna hozzá mandátumának megszűnéséhez.

Második lehetőség: nem írja alá, hanem lemond

Sulyok Tamás dönthet úgy is, hogy tiltakozásként nem írja alá a módosítást, hanem önként lemond köztársasági elnöki tisztségéről. Ez politikailag erőteljes gesztus lenne, amellyel jelezhetné, hogy nem kíván részt venni saját eltávolításának alkotmányos folyamatában.

Ennek azonban ellentmondanak az államfő korábbi kijelentései. Egy interjúban nemrég azt mondta, nincs oka a lemondásra, és szerinte Magyar Péter mindeddig nem tudott olyan közjogi indokot felmutatni, amely megalapozná az eltávolítását.

A Fidesz is nyíltan arra biztatta, hogy maradjon hivatalában. A párt múlt csütörtöki demonstrációján Havasi Bertalan kommunikációs igazgató felszólította Sulyok Tamást, hogy ne mondjon le.

Az önkéntes távozás ezért jelenleg kevésbé valószínűnek tűnik, de teljesen nem zárható ki. Egy ilyen döntés gyorsan lezárná a konfliktust, és megnyitná az utat az új államfő megválasztása előtt.

Harmadik lehetőség: az Alkotmánybírósághoz fordul

Az államfő dönthet úgy is, hogy az Alkotmánybírósághoz küldi az elfogadott módosítást. Erre lehetősége van, de a testület jelenlegi szabályok alapján csak azt vizsgálhatja, hogy az Országgyűlés betartotta-e az alkotmánymódosítás elfogadásának eljárási feltételeit.

Ilyen kérdés lehet például, hogy megvolt-e a szükséges kétharmados többség, szabályosan hívták-e össze az ülést, vagy megfelelően zajlott-e a szavazás. A módosítás tartalmát az Alkotmánybíróság főszabály szerint nem vizsgálhatja felül.

A tartalmi kontroll lehetőségét még 2013-ban szüntette meg az akkori fideszes parlamenti többség. Emiatt az Alkotmánybíróság mozgástere jelenleg szűkebb, mint egy egyszerű törvény esetében.

Ha a testület eljárási hibát állapít meg, visszaküldheti a módosítást az Országgyűlésnek. Ha azonban mindent szabályosnak talál, az államfőnek alá kell írnia a dokumentumot.

Magyar Péter szerint a Fidesz előre elkészítette a beadványt

Magyar Péter azt állította, hogy Sulyok Tamás a Fidesz irányítása mellett készül az alkotmánybírósági eljárásra. A miniszterelnök szerint a korábbi kormánypárt megtiltotta az államfőnek az aláírást, és Gulyás Gergely vezetésével előre elkészítették azt a beadványt, amelyet Sulyok Tamás benyújthat.

Magyar Péter szerint ennek célja a módosítás hatálybalépésének késleltetése vagy megakadályozása. A miniszterelnök azt írta, hogy mindazoknak, akik szerinte részt vesznek ebben az akcióban, később felelősséget kell vállalniuk.

Gulyás Gergely valamennyi állítást visszautasította, és valótlannak nevezte Magyar Péter közlését. Szerinte a miniszterelnök minden alapot nélkülöző vádakkal próbálja támadni azokat, akiket közjogi eszközökkel kíván eltávolítani.

Havasi Bertalan szintén élesen reagált. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Magyar Péter alkotmányos válságot idézett elő, és most türelmesen meg kell várnia, milyen lépések következnek.

Sulyok Tamás visszautasította a nyomásgyakorlást

A köztársasági elnök hétfői közleményében méltatlannak és valótlannak nevezte Magyar Péter állításait. Sulyok Tamás szerint a kormányfő közléseinek célja a közvélemény befolyásolása és az államfő autonóm döntésére irányuló nyomásgyakorlás.

Úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnök hatáskörébe történő beavatkozási kísérlet a végrehajtó hatalom részéről súlyosan sértheti az alkotmányos rendet. Ezzel világossá tette, hogy saját döntését függetlennek tekinti, és nem kívánja elfogadni a kormány politikai ultimátumát.

A Sándor-palota ugyanakkor továbbra sem árulta el, hogy az államfő konkrétan melyik lehetőséget választja. A következő napokban ezért minden figyelem arra irányul, hogy Sulyok Tamás aláírja-e a módosítást, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Harminc napja lehet az Alkotmánybíróságnak

Amennyiben Sulyok Tamás normakontrollt kér, az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell döntenie. Ha a testület úgy találja, hogy az elfogadás során megsértették az eljárási szabályokat, a módosítást visszaküldi a parlamentnek.

Az Alaptörvény lehetőséget ad arra is, hogy a kihirdetést követő harminc napon belül más szereplők kezdeményezzék az eljárási felülvizsgálatot. Erre jogosult lehet a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa.

Ez a vizsgálat azonban szintén csak az elfogadás és kihirdetés eljárási szabályaira terjedhet ki. Tartalmi alapon ezek a szereplők sem kérhetik az Alkotmánybíróságtól a módosítás megsemmisítését.

Az eljárás így leginkább időt adhat Sulyok Tamásnak és az ellenzéknek, de önmagában nem feltétlenül akadályozza meg végleg a változtatást.

Már júniusban megpróbálta kiszélesíteni az alkotmánybírósági kontrollt

Sulyok Tamás már június 11-én az Alkotmánybírósághoz fordult a tervezett módosítás miatt. Akkori beadványában azt a kérdést vetette fel, hogy valódi alkotmánymódosításnak tekinthető-e egy olyan változtatás, amely általános szabályozás helyett egy konkrét személy vagy egyedi helyzet rendezésére irányul.

Az államfő érvelése szerint, ha egy ilyen rendelkezés nem tekinthető valódi alkotmánymódosításnak, akkor az Alkotmánybíróság akár tartalmilag is felülvizsgálhatná. Ez jelentősen kiszélesítené a testület jelenlegi jogkörét.

A beadvány azonban komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül. Hét alkotmánybíró kizáratta magát az ügyből, emiatt a testület nem tudott határozatképesen összeülni.

Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke végül levette a napirendről az ügy tárgyalását. Sulyok Tamás első próbálkozása így eredmény nélkül zárult.

Ugyanazt a beadványt ismét benyújthatja

Az államfő most akár ugyanazt vagy ahhoz hasonló érvelést tartalmazó beadványt is benyújthat. A helyzet azonban ezúttal eltérő, mert az Országgyűlés már elfogadta a módosítást.

Nagy kérdés, hogy Polt Péter mikor tűzi napirendre az ügyet, és az Alkotmánybíróság határozatképes lesz-e. Az sem tudható, hogy a korábban kizárást kérő bírák ezúttal részt vesznek-e az eljárásban.

Ha a testület befogadja Sulyok Tamás érvelését, és megnyitja a tartalmi kontroll lehetőségét, az jelentősen késleltetheti vagy akár új irányba terelheti az államfő eltávolítását.

Ez veszélybe sodorhatja Magyar Péter azon tervét is, hogy augusztus 20-ára már új köztársasági elnöke legyen Magyarországnak.

Negyedik lehetőség: megtagadja az aláírást, és megindul a megfosztási eljárás

Magyar Péter szerint Sulyok Tamás legfeljebb időt nyerhet, de hosszabb távon nem akadályozhatja meg a módosítás hatálybalépését. A miniszterelnök azt mondta, hogy ha az államfő öt napon belül nem írja alá a dokumentumot, megfosztási eljárást indítanak ellene.

Az Alaptörvény szerint az eljárást az országgyűlési képviselők legalább egyötöde kezdeményezheti. Erre akkor van lehetőség, ha úgy ítélik meg, hogy a köztársasági elnök nem tartja be az Alaptörvényt, tisztsége gyakorlása során szándékosan törvényt sért, vagy szándékos bűncselekményt követ el.

Az eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmados támogatása szükséges. A végső döntést azonban nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság hozza meg.

A testület akkor foszthatja meg az államfőt tisztségétől, ha megállapítja, hogy valóban megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit. A megfosztási eljárás tehát nem automatikus, és jogi szempontból komoly bizonyítást igényel.

Már az eljárás megindítása is felfüggesztheti az államfő jogköreit

A Tisza Párt számítása szerint azonban nem feltétlenül kell megvárni az Alkotmánybíróság végső döntését. A megfosztási eljárás megindításától kezdve a köztársasági elnök ideiglenesen nem gyakorolhatja jogköreit.

Ebben az időszakban az államfő feladatait az Országgyűlés elnöke veszi át. Forsthoffer Ágnes házelnökként így aláírhatná azt az Alaptörvény-módosítást, amelyet parlamenti képviselőként maga is megszavazott.

Ha a Tisza Párt kivárja az államfő rendelkezésére álló öt napot, a megfosztási kezdeményezést várhatóan a hétvégén nyújthatják be. Az Országgyűlés már a következő hétfőn szavazhatna az eljárás megindításáról.

Amennyiben Forsthoffer Ágnes még aznap aláírja a módosítást, és azt kihirdetik a Magyar Közlönyben, a következő naptól megszűnhet Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma.

Harminc napon belül új államfőt kellene választani

Sulyok Tamás mandátumának megszűnése után az Országgyűlésnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania. Az államfőt a parlament titkos szavazással, kétharmados többséggel választja meg.

A most elfogadott Alaptörvény-módosítás szerint az új köztársasági elnök mandátuma az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartana.

Magyar Péter azt ígérte, hogy olyan jelöltet szeretnének állítani, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét, és akit ellenzéki képviselők is támogatni tudnak. Konkrét nevet azonban egyelőre nem említett.

A kétharmados Tisza-többség önállóan is képes lenne megválasztani az új államfőt. A miniszterelnök által említett szélesebb támogatás ezért elsősorban politikai és társadalmi legitimációs kérdés.

Bármelyik utat választja, Sulyok Tamás helyzete rendkívül nehéz

A köztársasági elnök előtt formálisan több lehetőség áll, de egyik sem kínál számára kedvező politikai kimenetelt. Ha aláírja a módosítást, mandátuma gyorsan megszűnik. Ha lemond, önként távozik a tisztségből.

Az Alkotmánybírósághoz fordulás késleltetheti a folyamatot, de nem biztos, hogy megakadályozza a változtatást. Az aláírás megtagadása pedig megfosztási eljárást vonhat maga után, amely már az indulásakor felfüggesztheti jogköreinek gyakorlását.

A következő napokban nemcsak Sulyok Tamás személyes és politikai sorsa dőlhet el. Az is kiderül, hogyan működnek a magyar közjogi intézmények egy rendkívül éles konfliktusban, és képesek-e a szereplők az Alaptörvény keretein belül rendezni a vitát.

A parlament döntése után most az államfőé a következő lépés. Bármit választ, az ország egyik legjelentősebb közjogi átalakulása kezdődhet meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Sulyok Tamás / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!