Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben jelentette be, hogy politikai megállapodás született az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó, eddig befagyasztott uniós források jelentős részének felszabadításáról. A kormányfő közlése szerint a megállapodás 16,2 milliárd euróról szól, ami nagyjából 6000 milliárd forintnak felel meg, és a magyar költségvetés mintegy 13 százalékát teszi ki. Magyar Péter történelmi jelentőségű egyezségként beszélt a brüsszeli tárgyalások eredményéről, és azt mondta: a Tisza-kormány néhány hét alatt elérte azt, amit az Orbán-kormány éveken át nem tudott. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után arról beszélt, hogy Magyarország április 12-én világos döntést hozott Európa, a demokrácia és a jogállami fordulat mellett.

Magyar Péter szerint minden eurócentért megküzdöttek

A miniszterelnök a brüsszeli sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „történelmi megállapodást hoztunk össze”. Magyar Péter felidézte, hogy a Tisza egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy hazahozzák a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Szerinte a mostani egyezség ennek az első nagy eredménye.

A kormányfő azt mondta, a tárgyalások során minden eurócentért megküzdöttek, és minden olyan kérdésben sikerült megállapodniuk, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország ismét hozzáférjen az őt megillető forrásokhoz.

Magyar Péter szerint az Orbán-kormány éveken át félrevezette az embereket az uniós pénzek befagyasztásának valódi okáról. A miniszterelnök azt állította, hogy a források visszatartásának hátterében nem valamiféle politikai bosszú, hanem a korrupciós kockázatok és a jogállami problémák álltak.

Úgy fogalmazott: az Európai Unióban elképzelhetetlen volt, hogy egy miniszterelnök és családja több ezer milliárdos tételű korrupciós ügyekkel legyen összekapcsolható, Magyarországon azonban szerinte éppen ez történt.

Ursula von der Leyen szerint Magyarország visszatért Európába

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Magyar Péterrel folytatott tárgyalás után arról beszélt, hogy a magyarok április 12-én világos döntést hoztak: vissza akarnak térni Európába.

A bizottsági elnök szerint ezen a napon a magyar emberek a saját jövőjüket vették a kezükbe, és egyértelműen Európát, valamint a demokráciát választották. Von der Leyen elismerően beszélt a magyar kormány első lépéseiről, és külön kiemelte, hogy az uniós zászló parlamenti használata új időszámítást jelez.

A brüsszeli tárgyalások egyik központi témája az volt, milyen strukturális reformokat vállal Magyarország annak érdekében, hogy hozzáférjen a korábban befagyasztott uniós pénzekhez.

Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez

A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy Magyarország csatlakozási szándékát fejezte ki az Európai Ügyészséghez. Magyar Péter azt mondta, a tárgyalás elején átadta Ursula von der Leyennek az erről szóló hivatalos dokumentumot.

Ez régóta kulcskérdés volt az uniós források ügyében, mivel az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzését és a korrupció elleni fellépést erősítheti.

A kormány emellett vállalja az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítését, a közbeszerzési szabályok felülvizsgálatát, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer átalakítását. Ursula von der Leyen úgy fogalmazott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat ki fogják vezetni a jelenlegi formájukból.

Visszatérhetnek a magyar diákok az Erasmus-programba

A brüsszeli megállapodás egyik leglátványosabb eleme, hogy a következő tanévtől a magyar diákok ismét részt vehetnek az Erasmus-programban. Ez különösen fontos bejelentés az egyetemisták és a felsőoktatási intézmények számára, hiszen a korábbi korlátozások több ezer hallgatót és oktatót érintettek.

Ursula von der Leyen bejelentése után Magyar Péter is hangsúlyozta: a kormány célja az, hogy a magyar fiatalok ne legyenek büntetve az előző rendszer hibái miatt. A Tisza-kormány szerint az Erasmus helyreállítása nemcsak oktatáspolitikai, hanem szimbolikus ügy is, mert azt jelzi, hogy Magyarország újra teljes jogú, megbízható európai partnerként akar működni.

Szigorúbb vagyonnyilatkozati rendszer jön Magyarországon

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a megállapodás részeként átalakítják a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. A miniszterelnök szerint az eddigi szabályozás elégtelen volt, és nem adott valódi garanciát arra, hogy a politikusok vagyoni helyzete átlátható legyen.

A kormányfő bejelentése szerint egy sokkal szigorúbb rendszer lép majd életbe. Az a képviselő, aki valótlan adatot tüntet fel vagyonnyilatkozatában, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

Ez a lépés közvetlenül kapcsolódik az uniós források felszabadításához, hiszen Brüsszel évek óta kifogásolta a magyar korrupcióellenes intézményrendszer gyengeségeit és az átláthatóság hiányát.

Egészségügyre, közlekedésre, oktatásra és bérlakásokra is jutna pénz

Magyar Péter részleteket is ismertetett arról, mire fordítanák a felszabaduló forrásokat. A miniszterelnök több mint 4 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadításáról beszélt, amelyet egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési célokra fordítanának.

A kormányfő említett 2,2 milliárd eurónyi oktatásfejlesztési forrást is. Emellett beszélt már megvalósult projektek finanszírozásáról, elektronikus hálózatfejlesztésről, technológiai beruházásokról és bérlakásépítési programokról is.

Magyar Péter szerint a cél az, hogy az uniós pénzek ne politikai klientúrához vagy magánalapítványi hálózatokhoz kerüljenek, hanem olyan fejlesztésekre menjenek, amelyek közvetlenül javítják az emberek életét.

A brüsszeli megállapodás politikai fordulatot jelenthet

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a mostani egyezség politikai megállapodás. Ez azt jelenti, hogy a források tényleges felszabadítása a vállalt reformok végrehajtásához és az uniós intézmények jóváhagyásához kapcsolódhat, de a politikai irányról már megszületett az egyetértés.

Magyar Péter június 18-án vesz részt először az Európai Tanács ülésén, ahol várhatóan már új kormányfőként képviseli Magyarországot az uniós vezetők között.

A brüsszeli bejelentés így nemcsak pénzügyi, hanem politikai fordulópont is lehet. A Tisza-kormány azt üzeni vele, hogy Magyarország vissza akar térni az európai döntéshozatal fősodrába, helyre akarja állítani a bizalmat, és le akarja zárni azt az időszakot, amikor az uniós pénzek körüli vita a magyar gazdaság és fejlesztéspolitika egyik legnagyobb akadályává vált.

Magyar Péter szerint néhány hét elég volt ahhoz, amihez az Orbán-kormánynak évek sem

A miniszterelnök egyik legerősebb politikai üzenete az volt, hogy a Tisza-kormány három-négy hét alatt előrelépést ért el abban az ügyben, amelyet az Orbán-kormány évekig nem tudott megoldani. Magyar Péter szerint ennek oka egyszerű: Brüsszel nem Magyarországot büntette, hanem garanciákat várt arra, hogy az uniós pénzeket ne lehessen ellopni.

A mostani megállapodás alapján a kormány azt ígéri, hogy ezek a garanciák megszületnek. Ha a vállalt reformok valóban megvalósulnak, Magyarország több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forráshoz juthat hozzá.

A következő hetekben ezért az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a kormány milyen gyorsan és milyen tartalommal nyújtja be a szükséges jogszabályokat, Brüsszel pedig mikor indítja el ténylegesen a források felszabadítását.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / EPA / Olivier Hoslet

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!