Sulyok Tamás köztársasági elnök és más, a Fidesz-kétharmad által megválasztott közjogi vezetők elmozdítása akár napok vagy hetek alatt végigvihető lehet, ha a parlamenti többség meghozza az ehhez szükséges döntést – erről beszélt Stánicz Péter alkotmányjogász. A szakértő szerint éppen a Fidesz által korábban kialakított alkotmányos szabályok teremthetik meg most annak lehetőségét, hogy az új kétharmados többség viszonylag gyorsan módosítsa az Alaptörvényt. A kulcspont az, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja az Alaptörvény módosítását, csak az eljárási feltételeket ellenőrizheti. Vagyis ha a módosítást szabályosan nyújtják be, és megvan hozzá a kétharmados többség, akkor az elmozdítás politikai és jogi folyamata rövid időn belül lezárható lehet.

Magyar Péter május végéig adott határidőt

Magyar Péter miniszterelnök korábban május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak és több más, a Fidesz-kétharmad által megválasztott közjogi vezetőnek a távozásra. A kormányfő többször jelezte: szerinte ezek a szereplők nem az új politikai helyzethez és nem a választói felhatalmazáshoz igazodnak, ezért le kellene mondaniuk.

A jelek szerint azonban az érintettek közül többen nem készülnek önként távozni. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a legfőbb ügyész már elutasította a felszólítást, intézményi függetlenségükre hivatkozva.

A kérdés ezért most az, hogy a Tisza-kormány parlamenti többsége milyen jogi eszközzel nyúlhat hozzá ezekhez a pozíciókhoz.

A Fidesz saját szabályai üthetnek vissza

Stánicz Péter alkotmányjogász szerint a helyzet különlegessége, hogy az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja. Ez a szabály az előző kormány időszakában került be az alkotmányos rendszerbe, és eredetileg az Alkotmánybíróság mozgásterét szűkítette.

Most viszont ez a korlátozás az új kétharmados parlamenti többségnek adhat nagy mozgásteret. Ha az Országgyűlés módosítja az Alaptörvényt, az Alkotmánybíróság csak azt nézheti, hogy az eljárás megfelelt-e a szabályoknak: megfelelő kezdeményező nyújtotta-e be a módosítást, megvolt-e a szükséges szavazati arány, és betartották-e a formai követelményeket.

Tartalmi alapon azonban nem akadályozhatja meg a módosítást. Ez azt jelenti, hogy ha az új többség pontosan és szabályosan jár el, a Fidesz által korábban beépített korlát most éppen a Fidesz által kinevezett közjogi szereplők védelmét gyengítheti.

A köztársasági elnök mozgástere is szűk

Az alkotmányjogász szerint a köztársasági elnöknek is nagyon korlátozott mozgástere van egy alaptörvény-módosítás esetén. Sulyok Tamás csak akkor tagadhatná meg az aláírást, ha eljárási szabálysértést észlelne, tartalmi kifogással nem élhetne.

Ebben az esetben az Alkotmánybírósághoz fordulhatna, de a testület szintén csak az eljárási feltételeket vizsgálhatná. Ha ezek rendben vannak, akkor az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök köteles aláírni a módosítást.

Ez sajátos helyzetet teremthet: a köztársasági elnöknek akár olyan módosítást is alá kellene írnia, amely később az ő elmozdításának jogi alapját teremti meg.

Felmerülhetnek alkotmányos aggályok, de a folyamat végigvihető

Stánicz Péter szerint természetesen felmerülhetnek alkotmányos dilemmák. Ilyen például a visszamenőleges hatály kérdése, hiszen az érintett közjogi vezetőket a korábbi szabályok alapján választották meg.

A szakértő szerint ez valódi dilemma, de az Alaptörvény sajátos helyzete miatt nem egyszerűen úgy kezelendő, mint egy hagyományos törvény módosítása. Az Alaptörvény maga rögzíti, hogy nem jogszabály a klasszikus értelemben, ezért a visszaható hatály tilalmának alkalmazása is külön kérdés lehet.

Az alkotmányjogász arra is figyelmeztetett, hogy az elmúlt években többször érte kritika az előző kormányt amiatt, hogy egyedi politikai döntéseket burkolt alaptörvény-módosításba. Most is hasonló aggály merülhet fel, ha a módosítás célja konkrét személyek elmozdítása lenne.

Napok vagy hetek alatt végigmehet a folyamat

A legfontosabb gyakorlati kérdés az idő. Stánicz Péter szerint ha megvan a kétharmados többség, akkor egy alaptörvény-módosítás nagyon gyorsan végigvihető.

Alaptörvény-módosítást kezdeményezhet a köztársasági elnök, a kormány, egy országgyűlési bizottság vagy bármely képviselő. Az indítványt az Országgyűlés napirendre tűzi, majd kétharmaddal megszavazhatja. Ezután az Országgyűlés elnökének és a köztársasági elnöknek is öt-öt napja van az aláírásra.

A szakértő szerint tehát nem hónapokról, hanem napokról vagy hetekről lehet beszélni. Ha a május 31-i határidő után elindul a folyamat, akár június folyamán is lezárható lehet.

Kétlépcsős alkotmányozás jöhet

Magyar Péter korábban kétlépcsős megoldásról beszélt. Ennek első része a sürgős közjogi és intézményi kérdések rendezése lehetne, a második pedig egy széles társadalmi egyeztetés után megszülető új alkotmány.

Stánicz Péter szerint ez a modell célszerűnek tűnhet, mert a legsürgetőbb problémákat gyorsan lehetne kezelni, miközben az átfogó alkotmányozásra már több idő jutna.

Ez azért is fontos, mert a jelenlegi Alaptörvényben több olyan elem van, amelyet a szakértő szerint érdemes lenne újragondolni. Ide tartozhatnak például azok az intézményi fékek és bebetonozott pozíciók, amelyek egy új politikai többség működését akadályozhatják.

A Költségvetési Tanács is érzékeny pont lehet

Az interjúban szóba került a Költségvetési Tanács is, amelynek jelenlegi szabályai szerint komoly szerepe lehet a költségvetés elfogadásában. Elméletileg egy költségvetési vétó súlyos politikai és gazdasági helyzetet idézhetne elő.

Az alkotmányjogász szerint minden alkotmányos szervnek figyelembe kell vennie a népakaratot, és nem az lehet a feladata, hogy egy megválasztott kormány működését ellehetetlenítse.

A kérdés tehát nemcsak Sulyok Tamásról szól, hanem arról is, hogy az előző rendszer által kialakított közjogi struktúra mennyire képes együttműködni az új parlamenti többséggel.

A döntés politikai súlya óriási

Sulyok Tamás és más közjogi vezetők elmozdítása jogilag gyorsan végigvihető lehet, de politikailag rendkívül súlyos döntés lenne. Török Gábor politológus korábban arra figyelmeztetett, hogy az állami vezetők elmozdítása akár alkotmányos válságot is előidézhet.

Stánicz Péter értelmezése szerint ugyanakkor a jelenlegi szabályok mellett az új kétharmados többségnek jelentős mozgástere van. A Fidesz által felépített alkotmányos rendszer most saját logikája szerint fordulhat vissza azok ellen, akiket korábban bebetonoztak.

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy Sulyok Tamás és a többi felszólított közjogi vezető önként távozik-e, vagy a Tisza-kormány valóban megindítja az Alaptörvény módosítására épülő elmozdítási folyamatot.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!