Szokatlan módon nem az év végi összegzéssel, hanem egy év eleji, nemzetközi fókuszú sajtótájékoztatóval indítja a politikai szezont Orbán Viktor. A miniszterelnök január 5-én, hétfőn tartja meg azt a hagyományosnak számító, ugyanakkor mindig kiemelt figyelmet kiváltó eseményt, amelyen a világ számos médiumának képviselői tehetnek fel kérdéseket a magyar kormány politikájáról, nemzetközi megítéléséről és a globális folyamatokhoz való viszonyáról. Az időzítés idén különösen érdekes, hiszen az előző év utolsó kormányinfóján a miniszterelnök nem vett részt, ami már akkor találgatásokra adott okot. A mostani sajtótájékoztató így nemcsak az új év nyitánya, hanem egyben válasz is lehet az elmúlt hetek felgyülemlett kérdéseire, legyen szó külpolitikai irányokról, európai uniós vitákról vagy a globális geopolitikai feszültségekről.

Kövessék velünk az eseményeket!

13.35. Véget ért a nemzetközi sajtótájékoztató, lezárult a közvetítés

Két és fél óra elteltével véget ért Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója, amelyen a miniszterelnök hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszolt. Az esemény során szó esett külpolitikai kérdésekről, gazdasági kilátásokról, háborúról és békéről, a migrációról, az Európai Unióval való viszonyról, valamint több belpolitikai témáról is.

A sajtótájékoztató a megszokott keretekhez képest hosszúnak számított, és a kérdések sokszínűsége jól tükrözte a nemzetközi és hazai érdeklődést a magyar kormány politikája iránt. A miniszterelnök több alkalommal hangsúlyozta a szuverenitás, a békepolitika és a nemzeti érdekek elsődlegességét.

A közvetítés ezzel lezárult, olvasóink a Magyar News Online felületén továbbra is megtalálják a sajtótájékoztató legfontosabb mondatait, elemzéseit és az egyes témákra bontott összefoglalókat.

13.25. Orbán a Beneš-dekrétumokról: nem látom a jogi következményeket

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a Beneš-dekrétumok ügyéről is beszélt, reagálva a felvidéki magyar közösséget érintő aggodalmakra. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja a Szlovákiában élő magyarokat, akik a dekrétumok következményei miatt akár büntetőeljárásokkal is szembesülhetnek.

Orbán egyértelművé tette, hogy elutasítja a kollektív büntetés elvét, amelyet igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezett. Ugyanakkor azt is jelezte: jelenleg nem lát világos jogi következményeket a szlovákiai fejlemények mögött, ezért szeretné pontosan megérteni, milyen jogszabályi változás történt, és az valóban módosítja-e a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos eddigi helyzetet.

A miniszterelnök felidézte: az elmúlt hetekben Szlovákiában többen tiltakoztak a dekrétumok ellen, kijelentve, hogy azok rosszak, de ezeknek a tiltakozásoknak eddig nem lett kézzelfogható jogi következményük.

Orbán közölte: amint kellő mélységben átlátja az ügy jogi hátterét, kész egyeztetni a szlovák miniszterelnökkel is annak érdekében, hogy tisztázódjon a felvidéki magyarokat érintő helyzet, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés történelmi alapú jogszabályok miatt.

13.20. Orbán szerint Magyarország a legliberálisabb Európában az egyéni életvezetés terén

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a demográfiai kihívásokról és a családpolitika határairól is beszélt. Egy újságírói kérdés arra irányult, hogy milyen további lépések szükségesek a demográfiai fordulathoz, és maradtak-e még kiaknázatlan ösztönzők a kormány eszköztárában.

A miniszterelnök szerint a kormány családpolitikájának két fő célja van: egyrészt az, hogy a gyermeket vállalók életminősége ne legyen rosszabb, mint a gyermekteleneké, másrészt pedig az, hogy növekedjen a megszülető gyermekek száma. Ugyanakkor Orbán arra is felhívta a figyelmet, hogy a születésszám növelésének vannak biológiai korlátai, mivel csökken a szülőképes korú nők száma Magyarországon, és ennek megállítása szerinte nem elsősorban pénzügyi kérdés.

A kormányfő ebből vezette le azt a megállapítását, hogy Magyarország az egyéni életvezetés tekintetében a „legliberálisabb ország egész Európában”. Megfogalmazása szerint a magyar emberek kifejezetten elutasítják, ha az állam beleszól a magánéletükbe, még akkor is, ha a beavatkozás jó szándékú.

Orbán szerint ez a hozzáállás a családpolitikában is érvényesül: a kormány ösztönözni tud, de nem kényszeríthet, mert a gyermekvállalás végső soron személyes döntés. Ezért a demográfiai politika hatékonysága nemcsak anyagi eszközökön, hanem a társadalmi attitűdökön és az egyéni szabadság tiszteletben tartásán is múlik.

13.14. Orbán szerint nem romlanak, hanem javulnak a közszolgáltatások

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a közszolgáltatások állapotáról is beszélt, reagálva a Direkt36 újságírójának kérdésére, aki azt vetette fel, hogy számos területen romlás tapasztalható Magyarországon. A miniszterelnök ezzel szemben azt hangsúlyozta: a kormány az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan növelte a közszolgáltatásokra fordított forrásokat.

Orbán szerint az egészségügy területén jelentős fejlesztések történtek: 91 kórházat és rendelőintézetet újítottak fel, valamint 623 orvosi rendelőt építettek vagy korszerűsítettek. Elmondása szerint az egészségügyi kiadások 2010 óta két és félszeresükre nőttek, amit „fantasztikus” eredménynek nevezett.

A közlekedési infrastruktúra terén a miniszterelnök kiemelte, hogy 870 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út épült, amit szintén jelentős fejlődésként értékelt. A vasút helyzetéről úgy nyilatkozott, hogy bár jelenleg vannak problémák, a fejlesztések zajlanak, és néhány éven belül elérhető egy olyan szint, amely „méltó Magyarországhoz”.

Orbán a közoktatásra is kitért, ahol szerinte emelkedtek a bérek, és több forrást fordítanak az ágazatra, mint korábban. Összegzésként azt mondta: a kormány minden területen több pénzt tesz a közszolgáltatásokba, és nem a leépítés, hanem a fejlesztés jellemzi a politikáját.

13.08. Orbán szerint az amerikaiak bevonhatják a venezuelai olajat a világkereskedelembe

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a venezuelai helyzettel és annak globális gazdasági következményeivel kapcsolatban is megszólalt. A miniszterelnök szerint a nemzetközi jog eddig sem nyújtott érdemi védelmet Magyarország számára, ezért nem tartja problémának, ha a jelenlegi világrendben új megoldások jelennek meg.

Orbán úgy vélte, az Egyesült Államok képes lehet arra, hogy a venezuelai olajvagyont visszavezesse a világkereskedelembe. Ennek következményeként nőhet a globális olajkínálat, ami lefelé nyomhatja az árakat. A kormányfő szerint ez Magyarország számára kifejezetten kedvező fejlemény lehet, hiszen az energiaárak alakulása közvetlen hatással van a gazdaságra és a lakosság megélhetési költségeire.

A miniszterelnök egyetértett azzal a megállapítással is, hogy a jövő világpolitikáját egyre inkább a természeti erőforrások feletti befolyás határozza meg. Ugyanakkor ironikusan megjegyezte: ez a jelenség eddig sem volt ismeretlen, hiszen a történelem során mindig is kulcsszerepet játszott az erőforrások birtoklása a hatalmi viszonyok alakulásában.

Orbán szerint Magyarország érdeke az, hogy ezekben a globális folyamatokban olyan pozíciót foglaljon el, amely gazdaságilag előnyös, és mérsékli az ország kitettségét a világpiaci ármozgásoknak.

13.05. Orbán: hetek óta nem beszélt Matolcsyval, az ügyekben a tények számítanak

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a 444 kérdésére válaszolt a jegybanki alapítványok körül kialakult ügyekkel kapcsolatban. Az újságíró arra volt kíváncsi, mikor beszélt utoljára Matolcsy Györggyel, van-e információja az eltűnt pénzekről, illetve mit gondol Matolcsy Ádám látványos meggazdagodásáról.

A miniszterelnök válaszában elmondta: Matolcsy Ádámmal 8–10 évvel ezelőtt találkozott utoljára. Matolcsy Györggyel pedig a jegybankelnök távozását megelőző napokban és hetekben beszélt legutóbb, elsősorban az új vezetésről és a jövőbeni irányokról.

Orbán hangsúlyozta: nincs érdemi információja az eltűnt pénzekről, és szerinte minden ilyen ügyet kizárólag tények alapján lehet megítélni. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint ha bűncselekmény történt, akkor annak jogi következményei lesznek, és minden érintett megkapja azt, „ami jár”.

A kormányfő kiemelte: nem híresztelésekre, feltételezésekre vagy politikai vádaskodásra kell alapozni, hanem a hatóságok által feltárt tényekre és lezárt vizsgálatok eredményeire. Szerinte csak ezek után lehet felelősségről és következményekről beszélni.

13.02. Orbán 1956-ról: az amerikaiakra vártak, most megérkeztek

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján egy történelmi párhuzamot felvető kérdésre is válaszolt, amely arra irányult, hogy szembemegy-e 1956 szellemiségével az, hogy a magyar kormány ideológiai partnerként tekint Oroszországra.

A miniszterelnök válaszában először emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezzel egyértelművé téve, hogy a jelenlegi helyzetet nem lehet történelmi analógiák leegyszerűsített logikájával értelmezni. Orbán hangsúlyozta: nem ideológiai alapon közelíti meg a kérdést.

„Az 56-osok arra vártak, hogy megjöjjenek az amerikaiak. Most megjöttek. Nincs szó ideológiáról” – fogalmazott a kormányfő. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország jelenlegi külpolitikai mozgástere és szövetségi rendszere alapvetően különbözik az 1956-os helyzettől.

Orbán szerint a mai világpolitikai viszonyok nem írhatók le hidegháborús logikával, és Magyarország nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon alakítja kapcsolatait, a nemzeti érdekek mentén mérlegelve minden külpolitikai lépést.

A miniszterelnök válasza azt a törekvést tükrözte, hogy elválassza a történelmi emlékezet morális dimenzióját a jelen geopolitikai realitásaitól.

12.55. Orbán szerint Magyarország óriási lehetőséget lát Kínában

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a kínai–magyar kapcsolatok alakulásáról is beszélt, és hangsúlyozta: Magyarország nem fenyegetésként, hanem komoly gazdasági és stratégiai lehetőségként tekint Kínára. A miniszterelnök szerint ez az álláspont nem új keletű, hiszen Magyarország régóta követi az „egy Kína” elvet, még a kommunista időszakban is ezt képviselte, és ezt helyes iránynak tartja.

Orbán felidézte: Hszi Csin-ping kínai elnök tavalyi magyarországi látogatása jelentős üzleti és beruházási lehetőségeket nyitott meg Magyarország számára. Megfogalmazása szerint ezek az együttműködések hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, a technológiai fejlődéshez és az ország nemzetközi versenyképességének erősítéséhez.

A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte: az Európai Unión belül vannak olyan politikai irányzatok, amelyek a Kínával való együttműködés korlátozását szorgalmazzák. Ő ezzel szemben inkább az együttműködés „ellenpontozására” törekszik, vagyis arra, hogy Magyarország nyitott maradjon a keleti gazdasági kapcsolatok felé.

Orbán szerint a pragmatikus külpolitika lényege az, hogy minden olyan partnerrel együtt kell működni, akivel ez Magyarország érdekeit szolgálja, függetlenül attól, hogy az adott országot mások miként ítélik meg geopolitikai szempontból.

12.50. Orbán Venezueláról: megtörtént, van, ahogy van, Magyarországnak ez jó

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján ismét Venezueláról kérdezték, ezúttal arra vonatkozóan, hogy szerinte létezik-e még a nemzetközi jog a nagyhatalmi beavatkozások korában. A miniszterelnök válaszában azt mondta: a nemzetközi jog jelentése az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott, és ma már az érintett szereplők nem is próbálják „szégyenlősen” leplezni, amikor félretolják azt saját érdekeik érvényesítése érdekében.

Orbán hangsúlyozta: a magyar kormány nem kíván globális erkölcsi állásfoglalást kialakítani a venezuelai eseményekkel kapcsolatban. Megfogalmazása szerint nem Magyarország feladata, hogy morális ítéletet mondjon a világpolitikai folyamatokról, hanem az, hogy saját nemzeti érdekeit mérlegelje.

„Megtörtént. Van, ahogy van. Mi azt nézzük, hogy ez Magyarországnak jó vagy rossz. És Magyarországnak ez jó” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: minden olyan állam bukását, amelyet ő „narkoállamnak” nevezett, örömhírnek tart, és egyik ilyen rendszer eltűnése miatt sem érez személyes együttérzést.

A kormányfő azt is közölte: Magyarország nem írta alá azt az uniós közös nyilatkozatot, amely a venezuelai beavatkozásról született, és nem is tervezi, hogy ebben részt vegyen. Orbán szerint Magyarország nem kíván közös külpolitikát folytatni az Európai Unióval ilyen ügyekben, hanem megőrzi saját, önálló álláspontját a nemzetközi kérdésekben.

12.43. Orbán szerint a Tisza gazdaságpolitikája brüsszeli elvárásokra épül

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a Mandiner kérdésére reagálva beszélt a Tisza Párt állítólagos gazdaságpolitikai terveiről és az ellenzék szerepéről. A kérdés arra vonatkozott, hogy valóban készül-e a Tisza adóemelésekre, és mit üzenne azoknak a választóknak, akik szerint ezek az állítások pusztán kormánypárti vádak.

Orbán válaszában azt tanácsolta a szavazóknak, hogy „hallgassanak az eszükre”. Felidézte: jól ismeri a Tisza Párt vezető gazdaságpolitikusát, mivel az évekkel korábban az ő kormányában államtitkárként dolgozott, így szerinte pontosan ismeri a gondolkodásmódját és szakpolitikai irányultságát.

A miniszterelnök kijelentette: semmi kétsége nincs afelől, hogy a Tisza gazdaságpolitikája a brüsszeli elvárások „gyűjteménye”, és nem a magyar nemzeti érdekekből indul ki. Véleménye szerint ez a politikai irány ugyanazt a logikát követi, mint korábban az ellenzéki összefogás.

Orbán úgy fogalmazott: a helyzet sok tekintetben emlékeztet a 2022-es választási kampányra, csak „újrakalibrálva”, és megjegyezte, hogy szerinte még Bajnai Gordon is megjelent a politikai háttérben. Hozzátette: a legnagyobb különbség az akkori és a mostani helyzet között az orosz–ukrán háború kitörése, amely miatt az európai politikai tér ma sokkal inkább háborúpárti irányba tolódott el.

12.38. Orbán szerint nyugat-európai beköltözők enyhíthetik a magyar demográfiai gondokat

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a demográfiai kihívásokról is beszélt, és felvetette annak lehetőségét, hogy az elkövetkező évtizedben egyre több nyugat-európai állampolgár költözhet Magyarországra. A miniszterelnök szerint ez a folyamat hozzájárulhat a népességfogyás mérsékléséhez és a munkaerőhiány enyhítéséhez.

Orbán úgy fogalmazott: nem klasszikus értelemben vett migrációról van szó, hanem olyan beköltözésről, amely kulturálisan és civilizációsan közelebb áll Magyarországhoz. „Nem migránsaink lesznek, hanem németeink, franciáink, olaszaink” – mondta, utalva arra, hogy ezek az emberek könnyebben integrálódhatnak a magyar társadalomba.

Hozzátette: történelmi precedens is van arra, hogy nyugat-európai csoportok telepedjenek le Magyarországon, és hosszú távon gazdasági és társadalmi szempontból is hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez. Ugyanakkor ironikusan megjegyezte: csak ne fegyverrel érkezzenek, ezzel a békés beköltözés fontosságát hangsúlyozva.

A miniszterelnök szerint a nyugat-európai életkörülmények romlása, a magas megélhetési költségek és a társadalmi feszültségek miatt egyre többen kereshetnek majd alternatívát Közép-Európában, és Magyarország vonzó célpont lehet számukra stabilitása és viszonylagos biztonsága miatt.

12.33. Orbán szerint Nyugat-Európában nem következett be olyan sokkhatás, mint 2015-ben a Keleti pályaudvarnál

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a migráció kérdését ismét civilizációs tétként értelmezte, és egyetértését fejezte ki az amerikai új nemzetbiztonsági stratégia megállapításaival. A miniszterelnök szerint Európa több döntése ma már a kontinens civilizációs fennmaradását is veszélyezteti, és ennek egyik fő oka a tömeges bevándorlás.

Orbán felidézte: 2015-re több nyugat-európai országban a migráció már megszokott jelenség volt, de nem jelentett drámai, sokkszerű változást, mert a folyamat évtizedekkel korábban elkezdődött. Magyarország ezzel szemben olyan helyzetben volt, hogy még „volt mit megőriznie”, mert nem zajlott le az a fajta lakossági átalakulás, amely Nyugat-Európában már korábban végbement.

A miniszterelnök szerint 2015-ben, amikor tömegesen érkeztek migránsok Magyarországra, a Keleti pályaudvarnál tapasztalt jelenetek valódi sokkhatást jelentettek a magyar társadalom számára. Nyugat-Európában ez a fajta sokk nem jelentkezett, mert ott a folyamat fokozatos volt, és sokan úgy tekintettek rá, mint a megszokott állapot hirtelen felerősödésére.

Orbán úgy fogalmazott: „a Jóisten jól alakította a magyar történelmet”, mert Magyarország nemet mondott erre az útra. Szerinte ma már sok nyugat-európai polgár „a fél kezét odaadná” azért, hogy országa ne váljon bevándorlóországgá.

A miniszterelnök álláspontja szerint a migráció nem pusztán szociális vagy gazdasági kérdés, hanem identitási és civilizációs probléma, amely hosszú távon határozza meg Európa jövőjét.

12.28. Orbán nem tervezi az elnöki rendszer bevezetését Magyarországon

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a Bloomberg kérdésére válaszolt a 2026-os választásokkal és a politikai rendszer jövőjével kapcsolatban. A hírügynökség arra volt kíváncsi, hogy ő lesz-e a Fidesz miniszterelnök-jelöltje a következő parlamenti választáson, illetve egy esetleges újabb győzelem után tervezik-e az átállást az elnöki rendszerre.

A miniszterelnök válaszában azt mondta: a Fideszben az az általános vélekedés, hogy jelenleg nincs nála alkalmasabb jelölt a miniszterelnöki posztra, bár a párton belül folyamatosan keresik a lehetséges utódokat. Amíg ez a helyzet fennáll, addig ő marad a kormánypárt jelöltje.

Orbán egyértelműen kijelentette, hogy nem tervezik a politikai rendszer átalakítását elnöki rendszerre. Mint fogalmazott, nem kívánja átadni a végrehajtó hatalmat a köztársasági elnöknek, ezért a jelenlegi parlamentáris berendezkedés marad érvényben.

A miniszterelnök ezzel jelezte: a kormány nem készül alkotmányos változtatásra a hatalmi struktúra átalakítása érdekében, és a következő ciklusban is a jelenlegi intézményi keretek között kíván kormányozni.

12.24. Orbán szerint 2025 „nagy meglepetései” a kormány intézkedései voltak

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján visszatért egy korábbi kijelentésére, amely szerint 2025 a nagy meglepetések éve lesz. Egy újságíró arra kérdezett rá, pontosan mik voltak ezek a meglepetések, amelyekről a miniszterelnök korábban beszélt.

Orbán válaszában azt mondta: szerinte az a mintegy tucatnyi kormányzati intézkedés tekinthető a legnagyobb „meglepetésnek”, amelyekkel állítása szerint javítani tudták a magyar emberek életminőségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő személy szerint inkább örül annak, ha ezek az intézkedések nem számítanak meglepetésnek, hanem természetes elvárásként jelennek meg a választók szemében.

A miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy a kormány célja nem a látványos, váratlan húzások sora, hanem a kiszámítható, fokozatosan építkező kormányzás. Megfogalmazása szerint a valódi eredmény az, ha a mindennapi életben érezhető változások nem sokkolják, hanem megnyugtatják az embereket.

A válasz jól illeszkedett Orbán kommunikációjába, amelyben a stabilitást és a folyamatosságot hangsúlyozza, szemben a politikai bizonytalansággal vagy a hirtelen irányváltásokkal.

12.22. Orbán egy „jó dolgot” tudott mondani Magyar Péterről

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a BBC újságírója egy szokatlan kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz: arra kérte, hogy jóakaratból nevezzen meg három pozitív dolgot Magyar Péterről, az ellenzéki politikáról egyre gyakrabban szóba kerülő közéleti szereplőről.

Orbán válasza rövid és egyértelmű volt. Mint fogalmazott, az egyetlen jó dolog, amit el tud mondani Magyar Péterről, hogy otthagyta a Fideszt, és ezt „jó hírnek” nevezte. Hozzátette azonban, hogy ezen kívül nem tud további pozitívumokat felsorolni róla.

A rövid válasz inkább politikai üzenetként, mint személyes értékelésként hatott, és jól illeszkedett a kormányfő eddigi kommunikációjába, amelyben következetesen elhatárolódik Magyar Pétertől és politikai kezdeményezéseitől. A jelenet a sajtótájékoztató egyik ironikus pillanata lett, amely gyorsan bejárta a közösségi médiát és a hazai sajtót is.

12.20. Orbán a családtagjai gazdagodásáról: a nyugdíjasokkal kötött megállapodásra hivatkozott

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a Telex kérdésére reagált arra vonatkozóan, hogy mennyire tartja normálisnak egy jogállamban a miniszterelnök családtagjainak látványos gazdagodását, miközben a mediánnyugdíj mindössze 250 ezer forint körül alakul.

A miniszterelnök válaszában nem tért ki közvetlenül lánya és veje vagyonosodására. Ehelyett arra hivatkozott, hogy a kormány és a nyugdíjasok között létezik egy „megállapodás”, amely szerint a nyugdíjak megőrzik vásárlóerejüket, és ezt a vállalást szerinte túlteljesítették.

Orbán hangsúlyozta: pártállástól függetlenül ugyanazt várja el minden vállalkozótól, így a családtagjaitól is, hogy tartsák be a törvényeket, fizessék meg az adókat és adjanak munkát a magyar embereknek. A konkrét vagyonosodási kérdésre érdemben nem adott választ.

A Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos ügyekről Orbán azt mondta: az MNB független a kormánytól, ezért a kormány nem gyakorolhat felette közvetlen ellenőrzést. Hozzátette: ha ez így nem lenne, akkor az ott feltárt problémák sem következhettek volna be. Jelenleg hatósági eljárások zajlanak, amelyek végén kiderül, pontosan mekkora vagyonvesztés történt.

A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy minden jogszabálysértést meg fognak torolni, függetlenül attól, hogy kik érintettek az ügyben.

12.17. Orbán nem nevezte meg a politikai felelőst a Szőlő utcai visszaélések ügyében

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján az egyik első kérdés a Szőlő utcai intézményben feltárt visszaélésekre vonatkozott. A kérdés arra irányult, hogy ki viseli a politikai felelősséget azért, hogy az ügy egyáltalán megtörténhetett, és van-e ennek személyi következménye.

A miniszterelnök válaszában nem nevezett meg politikai felelőst. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy szerinte az elsődleges kérdés az, miért nem járt sikerrel az a rendőrségi felderítés, amely az első bejelentés után indult az intézményben tapasztalt visszaélések ügyében. Mint mondta, ennek a vizsgálata jelenleg is folyamatban van.

Orbán kitért arra is, hogy a Szőlő utcai intézmény egy fiatalkorúak számára fenntartott, zárt jellegű intézmény, ahol jellemzően súlyos bűncselekmények elkövetőit helyezik el. Szerinte az egymást követő botrányok nyomán felmerült a kérdés, hogy megfelelően működik-e az intézmény irányítása és ellenőrzése.

A miniszterelnök elmondta: a vizsgálatok eredményeként arra jutottak, hogy a rendszer nem működött megfelelően, ezért döntöttek úgy, hogy az intézmény irányítását átadják a büntetés-végrehajtásnak.

Arra a kérdésre azonban nem adott egyértelmű választ, hogy van-e politikai felelőse az ügynek, és ha igen, ki az. Ezt a kérdést szerinte csak azután lehet megválaszolni, ha lezárul a vizsgálat arról, miért nem volt eredményes az első rendőrségi felderítés.

12.09. Orbán szerint Brüsszel problémáinak eredendő oka a britek kilépése

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján egy brit újságíró kérdésére válaszolt arra vonatkozóan, hogy Magyarország tervezi-e az Európai Unió elhagyását. A miniszterelnök szerint Nagy-Britannia kilépése az EU-ból „példátlanul bátor döntés” volt, és a nemzeti öntudat erős megnyilvánulásának nevezte a brexitet.

Ugyanakkor Orbán úgy véli, hogy mindaz a probléma, ami az elmúlt években Brüsszelben felszínre került, éppen a britek távozásával függ össze. Megfogalmazása szerint a kilépéssel felborult az egyensúly a szuverenista és a föderalista politikai irányzatok között, ami azóta jogállamisági és kondicionalitási eljárások sorát eredményezte a szuverenitásukat védő országokkal szemben.

A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország számára mindezek ellenére nem lenne ésszerű követni a brit példát. Mint mondta, ha Magyarország akkora lenne, mint Nagy-Britannia, rendelkezne atomfegyverrel és 60 milliós lakossággal, akkor esetleg megfontolható lenne egy ilyen lépés, de ezek a feltételek nem adottak.

Orbán hozzátette: elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a történelem „megkíméli” Magyarországot ettől a dilemmától, mert szerinte az Európai Unió akár saját belső folyamatai következtében is széteshet, így a kilépés kérdése magától okafogyottá válhat.

12.03. Orbán: a szülőknek nem aggódniuk kell a besorozás miatt, hanem jó döntést kell hozniuk áprilisban

Orbán Viktor a TV2 kérdésére reagálva beszélt a háborús félelmekről, a sorkötelezettség kérdéséről és a közelgő választások tétjéről. A miniszterelnök szerint „félelmetes”, hogy egyes nyugati politikusok nyíltan a háborúra való felkészülésről és a fiatalok esetleges besorozásáról beszélnek, de hangsúlyozta: Magyarországon nincs ok idegességre.

Orbán úgy fogalmazott: létezik békepárti alternatíva, amely szemben áll az általa „háborús pártnak” nevezett politikai erőkkel. Szerinte Magyarországon a patrióta és kereszténydemokrata erők képviselik ezt az irányt, míg a háborút támogató politika „brüsszeli lerakatként” jelenik meg a hazai közéletben.

A miniszterelnök egyértelművé tette: a sorkötelezettség háborús intézkedés, és Magyarországon nem vezetik be. Éppen ezért arra kérte a szülőket, hogy ne a félelem vezesse őket, hanem felelős, átgondolt döntést hozzanak a közelgő választásokon. „Kétségbeesésre semmi ok” – tette hozzá.

Orbán Manfred Webert nevezte meg „az első számú háborús uszítóként”, aki szerinte az Európai Néppártot és az európai országokat is belesodorja a konfliktusba, már azokat, amelyek hagyják magukat. A kormányfő szerint a következő kormány számára különösen nehéz időszak jöhet, hacsak nem sikerül az Egyesült Államoknak és Oroszországnak megállapodásra jutnia. Ha nem lesz béke, a háborús veszély szerinte tartósan fennmarad.

11.55. Orbán: most a „guruló eurókra” kell figyelni a választások környékén

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a külpolitikai kapcsolatok és a választások összefüggéseiről is beszélt, különös tekintettel a külföldi befolyás lehetőségére. A miniszterelnök szerint beavatkozásról akkor lehet beszélni egy ország belpolitikai folyamataiba, ha egy jelölt külföldről érkező pénzt fogad el.

Orbán úgy fogalmazott: korábban sok szó esett a „guruló dollárokról”, most azonban szerinte inkább a „guruló eurókra” kell figyelni, mivel a magyar választás Brüsszel számára különösen nagy jelentőséggel bír. Indoklása szerint Magyarország példát mutat arra, hogy léteznek alternatív politikai utak is a háborús stratégián kívül, ami miatt az uniós központok figyelme fokozott lehet.

A miniszterelnök beszélt a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról is. Elmondta: reméli, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között érdemi párbeszéd indul, és ha így lesz, elképzelhető, hogy Budapest ad majd otthont egy elnöki szintű találkozónak. A magyar kormány feladata szerinte annyi, hogy jelezze: Magyarország készen áll erre a szerepre.

Putyin magyarországi látogatását jelenleg nem tartja időszerűnek, mivel bár jogi vagy politikai akadálya nincs, a kétoldalú kapcsolatok nem indokolják egy újabb találkozó megszervezését.

Orbán hozzátette: tavasszal viszont magas rangú amerikai politikusok érkeznek Magyarországra különböző rendezvényekre, amit pozitív fejleménynek tart. Megfogalmazása szerint a kormány célja barátokat gyűjteni, és ehhez a jó viszonyon keresztül vezet az út.

11.52. Orbán szerint nincs újévi fogadalma, a futball jövőjéről viszont vitát tart szükségesnek

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján személyesebb hangvételű kérdésre is válaszolt, amikor arról faggatták, tett-e újévi fogadalmat. A miniszterelnök erre úgy reagált: nincs újévi fogadalma, mert korábbi tapasztalatai szerint egyet sem tudott betartani, ezért nem tartja ezt jó gyakorlatnak.

A beszélgetés ezt követően a magyar futball helyzetére terelődött. Orbán szerint a labdarúgásban jogos és szükséges kérdés, hogy azon az úton kell-e továbbhaladni, amelyre az elmúlt másfél évtizedben ráléptek. Megfogalmazása szerint ezek fontos, szakmai viták, amelyeket nem szabad elkerülni.

A miniszterelnök kiemelte: a klubok szerepe kulcsfontosságú a magyar futball jövője szempontjából, és helyesnek tartja, ha a sport iránt elkötelezett, erős szereplők nyílt vitát folytatnak erről. Szerinte a fejlődés feltétele a párbeszéd és az őszinte szembenézés az eredményekkel és a hiányosságokkal egyaránt.

Orbán úgy vélte: a sport nemcsak szórakoztatás, hanem közösségépítő erő is, ezért különösen fontos, hogy a futball jövőjéről szóló döntések átgondoltak, vitákon alapulók és hosszú távon is fenntarthatók legyenek.

11.50. Orbán: Magyarország mintademokrácia, ha az európai folyamatokat együtt nézzük

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján az európai demokrácia állapotáról is markáns véleményt fogalmazott meg, egy az Európai Unió által szankcionált svájci személy ügyére reagálva. A Financial Times kérdésére válaszolva a miniszterelnök azt mondta, a konkrét eset részleteit nem ismeri, de nem lepte meg, hogy az Európai Unió személyeket is szankcionál olyan ügyekben, amelyek uniós hatáskörön kívül eső országokat is érintenek.

Orbán szerint Európában a demokrácia lejtmenetben van. Példaként említette azokat az eseteket, amikor választásokat technikai okok miatt meg kellett ismételni, amikor bírósági döntéssel tiltottak el népszerű politikai szereplőket az indulástól, illetve amikor egy országban rálőttek a hivatalban lévő miniszterelnökre. Ezeket együtt szemlélve jutott arra a következtetésre, hogy Magyarország jelenleg „mintademokráciának” tekinthető.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a demokrácia lényege a véleménykülönbségekben, a vitákban és a nyilvános párbeszédben rejlik, ezeket nem lehet szankciókkal felszámolni. Szerinte a politikai konfliktusokat nem büntetésekkel, hanem nyílt beszéddel és vitával kell kezelni.

Orbán úgy fogalmazott: a demokrácia működésének alapfeltétele a nyilvánosság, ezért tart fontosnak minden olyan fórumot, ahol a politikai szereplők kérdésekre válaszolnak és álláspontjukat nyilvánosan megvédik. A sajtótájékoztatót éppen ilyen eszköznek nevezte a politikai párbeszéd fenntartására.

11.47. Orbán a választásokról: választani csak azok közül lehet, akik elindulnak

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a választási kilátásokról is beszélt, és hangsúlyozta: a politikában az indulás ténye az első és megkerülhetetlen feltétel. Mint fogalmazott, „választani csak azok közül lehet, akik elindulnak”, ezért minden politikai szereplőnek világosan kell megfogalmaznia céljait és vállalásait a választók felé.

A miniszterelnök szerint a kampány nem pusztán ígéretek sorozata, hanem felelősségvállalás is: aki kormányra kerül, annak kötelessége végrehajtani azokat a programokat, amelyeket a választók elé tárt. Orbán úgy vélte, a politikai hitelesség alapja az egyenes beszéd és az elszámoltathatóság.

A kormányfő hozzátette: a jelenlegi politikai helyzetet úgy látja, hogy jó pozícióból vághatnak neki a választásoknak, és akár esélyességről is lehet beszélni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a végső döntés mindig a választók kezében van, és az eredmény kizárólag az ő akaratukat tükrözi majd.

A nyilatkozat Orbán eddigi kommunikációjába illeszkedik, amely szerint a politikai verseny alapja a világos program, a felelős vállalás és a választói felhatalmazás tisztelete.

11.44. Orbán Grönlandról: egyszerű kérdésnek nevezte az esetleges amerikai jelenlétet

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján Grönland lehetséges amerikai megszállásáról is kapott kérdést, amelyre meglepően egyszerű válasszal reagált. A miniszterelnök hangsúlyozta: óvatosnak kell lenni minden olyan párhuzammal, amely az amerikai–venezuelai és az orosz–ukrán konfliktust próbálja összehasonlítani, mert szerinte ezek teljesen eltérő természetű helyzetek.

Grönland kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy ez egy „házon belüli” ügy, amely a NATO keretein belül értelmezendő. Mint mondta, amennyiben a szövetségen belül vita alakul ki az amerikai jelenlétről vagy annak jogi és politikai hátteréről, Magyarországnak is lesz álláspontja, és azt a megfelelő fórumokon képviselni fogja.

A kormányfő szerint tehát nem egy külső konfliktusról van szó, hanem a szövetségi rendszeren belüli kérdésről, amelynek rendezése is a NATO-n belül történhet meg. Ezzel Orbán jelezte: Magyarország nem kívánja külső háborús vagy megszállási narratívák részeként értelmezni Grönland helyzetét, hanem szövetségi, politikai egyeztetés tárgyaként tekint rá.

A nyilatkozat jól illeszkedik a kormány eddigi kommunikációjába, amely a konfliktusok kezelését elsősorban diplomáciai és szövetségi keretek között tartja elképzelhetőnek, elutasítva a leegyszerűsítő összehasonlításokat és a katonai eszkalációt.

11.40. Orbán: nem volt olyan védőpajzs, amely mind Magyarország, mind az Egyesült Államok számára elfogadható lett volna

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján az amerikai védőpajzs kérdéséről is beszélt, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem állt rendelkezésre olyan megoldás, amely mindkét fél számára megfelelő lett volna. A miniszterelnök szerint az Egyesült Államokban elnöki rendszer működik, ahol az elnök döntései meghatározóak, így a védelmi kérdésekben is az elnök szava a mérvadó.

Orbán felidézte: Magyarországnak már az első világháború óta szüksége van erős biztonsági garanciákra, az utóbbi időszakban pedig egyre világosabbá vált, hogy Brüsszel részéről nem számíthat az ország olyan védelmi ernyőre, amely valódi védelmet nyújtana.

A kormányfő elmondta, hogy kérte az amerikai elnöktől egy védőpajzs kialakítását, ám olyan konstrukció nem volt elérhető, amely egyszerre felelt volna meg az amerikai és a magyar érdekeknek. Ezért abban állapodtak meg, hogy egy speciális, közösen elfogadható megoldást dolgoznak ki.

Orbán hozzátette: a tárgyalások és a szakmai munka jelenleg is zajlik, a magyar fél részéről a folyamatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányítja. A cél az, hogy olyan biztonsági megállapodás szülessen, amely hosszú távon is garantálja Magyarország védelmét és szuverenitását.

11.32. Orbán szerint a venezuelai események Magyarország számára kedvezőbb energiahelyzetet teremthetnek

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a Financial Times kérdésére válaszolva beszélt Magyarország külpolitikai irányultságáról és a globális energiahelyzet alakulásáról. A brit lap arra volt kíváncsi, hogy Magyarország a jövőben is a nyugat-európai országok közösségében kíván-e maradni, vagy alternatívaként inkább Moszkva felé fordul, és mennyire fontos a kormány számára ez a geopolitikai pozíció.

Válaszában a miniszterelnök a venezuelai eseményeket emelte ki, amelyeket az új világrend egyik megnyilvánulásának nevezett. Orbán szerint az Egyesült Államok mostani lépéseivel olyan helyzetbe került, hogy a világ olajkészletének mintegy 40–50 százalékát képes befolyásolni, ami jelentős hatással lehet a globális energiaárak alakulására.

A kormányfő úgy fogalmazott: az Egyesült Államok számára stratégiai érdek az olcsó energia biztosítása saját gazdasági és geopolitikai céljai eléréséhez. Ennek következményeként Orbán Viktor szerint a venezuelai helyzet Magyarország számára kedvezőbb világpiaci energiafeltételeket teremthet, ami jó hír az ország számára.

Hozzátette: a változó nemzetközi környezet új lehetőségeket és kockázatokat is hordoz, de Magyarország érdeke az, hogy ezekből a folyamatokból gazdasági és energetikai szempontból is előnyt tudjon kovácsolni.

11.27. Orbán a választás eredményéről: nem mi döntünk

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján az egyik első kérdés a közelgő választások várható kimenetelére vonatkozott. A kérdező felidézte, hogy a miniszterelnök korábban, egy nyári politikai rendezvényen fölényes győzelemről és akár 80 egyéni mandátum megszerzéséről beszélt, majd arra volt kíváncsi, hogy a jelenlegi felmérések mit mutatnak.

A kormányfő válaszában hangsúlyozta: a választások eredményéről nem a politikusok döntenek, hanem a választópolgárok. Mint fogalmazott, a politikai szereplők feladata nem az, hogy előre megjósolják a végeredményt, hanem az, hogy célokat tűzzenek ki maguk elé, és azok megvalósításáért dolgozzanak.

A sajtótájékoztatón szóba került Magyar Péter személye is. Orbán Viktor jelezte, hogy nem kíván vele vitába bocsátkozni, mert állítása szerint csak olyan szereplőkkel tartja értelmesnek a vitát, akiket szuverén döntéshozóknak tekint. Megfogalmazása szerint azokkal, akiket külföldről finanszíroznak, nem kíván politikai párbeszédet folytatni.

A nyilatkozat jól illeszkedik a kormányfő eddigi kommunikációjába, amelyben a választói akarat elsődlegességét hangsúlyozza, miközben élesen elhatárolódik azoktól az ellenzéki szereplőktől, akiket szerinte nem a hazai érdekek vezérelnek.

11.25. Orbán a kormány intézkedéseit méltatta a családpolitika terén

Orbán Viktor sajtótájékoztatóján részletesen beszélt a kormány családokat támogató intézkedéseiről, amelyeket saját megfogalmazása szerint európai összehasonlításban is kiemelkedőnek nevezett. A miniszterelnök hangsúlyozta: ilyen átfogó és célzott támogatási rendszer Nyugat-Európában sem működik jelenleg.

A felsorolásban szerepelt a 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj bevezetése, valamint a családi adókedvezmény megduplázása. Orbán szerint ezek az intézkedések külön-külön is jelentős politikai és gazdasági vállalások lennének, együtt azonban egy olyan rendszert alkotnak, amely érdemben javítja a családok anyagi biztonságát.

A kormányfő úgy fogalmazott: a nemzetközi gazdasági bizonytalanság és a háborús környezet ellenére is sikerült megvalósítani ezeket a lépéseket, amit komoly teljesítménynek tart. Véleménye szerint a családpolitika nem pusztán szociális kérdés, hanem a nemzet jövőjét meghatározó stratégiai ügy.

11.09. Beléptünk a nemzetek korszakába – Orbán szerint új világrend kezdődött

Orbán Viktor újévi köszöntővel kezdte nemzetközi sajtótájékoztatóját, majd rövid bevezetésben értékelte az elmúlt évet és a globális politikai változásokat. A miniszterelnök szerint 2025 kifejezetten mozgalmas év volt kormányzati szempontból is: elmondása alapján az év során 82 állam- és kormányfői találkozón vett részt, valamint 25 nemzetközi csúcstalálkozón képviselte Magyarországot.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy 2025-ben egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Véleménye szerint a korábban meghatározó liberális világrend elveszítette meghatározó szerepét, és egy új időszak vette kezdetét. Orbán szerint Donald Trump politikai visszatérése adta meg a „kegyelemdöfést” a régi világrendnek, amelyet a nemzetek korszaka vált fel.

A miniszterelnök hangsúlyozta: 2026 már egy új politikai korszak első éve lesz, ahol az egyes nemzetállamok érdekei, szuverenitása és önálló döntéshozatala kerülnek a középpontba a korábbi globális és liberális megközelítésekkel szemben. Megfogalmazása szerint a világpolitika súlypontjai átrendeződnek, és ebben a folyamatban minden országnak újra kell gondolnia saját szerepét és mozgásterét.

11.19. Az új korszak négy nagy kérdése: háború, energia, migráció és fejlődés

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján négy olyan stratégiai kérdést nevezett meg, amelyek szerinte meghatározzák az új politikai korszak irányát és Magyarország mozgásterét. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ezek a témák nemcsak globális, hanem közvetlen nemzeti jelentőséggel is bírnak.

A legfontosabb kérdésnek a háború és béke viszonyát nevezte. Szerinte Európa jövője és stabilitása azon múlik, hogy sikerül-e lezárni a fegyveres konfliktusokat, mert a tartós háborús helyzet gazdasági, társadalmi és politikai szinten is súlyos következményekkel jár.

Második helyen az energia kérdését emelte ki, amely Orbán szerint a következő évtized egyik legfontosabb vitatémája lesz. Úgy vélte, a nemzeti szuverenitás egyre inkább attól függ, hogy egy ország mennyire képes önállóan biztosítani energiaellátását. Magyarország célja ezért az erős ellátási láncok kiépítése, a hazai energetikai vállalatok megerősítése és új kapacitások létrehozása.

A harmadik nagy kérdésként a migrációt nevezte meg, különösen a brüsszeli migrációs paktum végrehajtását. Orbán szerint Magyarország nem kíván menekülttáborokat létrehozni, nem vesz át migránsokat, és nem változtat azon az álláspontján, hogy nem válik bevándorlóországgá.

A negyedik stratégiai kérdés a fejlődés lehetősége. A miniszterelnök szerint a tét az, hogy Magyarország képes lesz-e gazdaságilag és társadalmilag is fejlődni ebben az új, bizonytalanabb világrendben, miközben megőrzi szuverenitását és stabilitását.

11.22. Orbán a kormány családpolitikai intézkedéseit méltatta a sajtótájékoztatón

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján külön kitért a kormány családokat támogató intézkedéseire, amelyeket saját megfogalmazása szerint európai összevetésben is egyedülállónak nevezett. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések nemcsak szociálpolitikai, hanem demográfiai és gazdasági szempontból is stratégiai jelentőségűek.

A felsorolásban szerepelt a 30 év alatti anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj visszavezetése, valamint a családi adókedvezmény megduplázása. Orbán szerint ezek közül bármelyik intézkedés önmagában is komoly teljesítmény lenne, együtt azonban olyan átfogó támogatási rendszert alkotnak, amely érdemben segíti a családokat és a gyermekvállalást.

A kormányfő úgy fogalmazott: a gazdasági nehézségek és a nemzetközi bizonytalanság ellenére sikerült olyan programokat megvalósítani, amelyek hosszú távon is erősíthetik a magyar társadalmat. Szerinte ez a politika egyszerre szolgálja a családok biztonságát, az ország jövőjét és a gazdasági stabilitást.

Magyar News Online

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!