Valami nem stimmel a rezsicsökkentett gáz árképzésével kapcsolatban: a KSH legfrissebb inflációs adatai szerint júliusban 23,1 százalékkal drágult a vezetékes gáz, miközben a lakossági energiaárakat jogszabály rögzíti, és elvileg nem emelkedhetnek. A KSH módszertana szerint az áremelkedés oka nem a fix árak változása, hanem az, hogy egyre több háztartás esik ki az átlagfogyasztási limitből, így egyre többen kénytelenek piaci áron vásárolni. A lakosság azonban jogosan teszi fel a kérdést: hogyan fordulhat elő, hogy a rezsicsökkentett gáz mégis drágul az inflációs kimutatásokban?

Valami nem stimmel: miért drágul a rezsicsökkentett gáz a statisztikákban?

A G7 gazdasági portál hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, amely a KSH legfrissebb inflációs gyorstájékoztatójában jelent meg. A hivatal szerint a háztartási energia ára júliusban átlagosan 10,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a vezetékes gáz 23,1 százalékkal lett drágább. Ez önmagában 0,4 százalékponttal növelte az inflációt, és emiatt az adatok meghaladták az elemzői várakozásokat.

A rezsicsökkentés rendszere és változásai

A Fidesz egyik legismertebb intézkedése a 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, amely garantálta, hogy a háztartások a piaci árnál jóval olcsóbban jussanak gázhoz és villamos energiához. Az energiaválság azonban 2021-től megingatta ezt a konstrukciót. A kormány a 2022-es választások után változtatott a szabályozáson: az átlagfogyasztásig megmaradt a rezsicsökkentett gázár, a fölötte fogyasztott mennyiségért viszont jelentősen többet, köbméterenként 767 forintot kell fizetni, szemben a kedvezményes, 100 forint körüli árral.

Miért drágul mégis a rezsicsökkentett gáz?

A KSH nem tud egyetlen fix árral számolni, hiszen a háztartások fogyasztása eltérő, és sokan túllépik a limitet. Ezért a hivatal úgy döntött, hogy becslést készít arra, hány háztartás kényszerül piaci árat fizetni, és ennek arányában számítja ki az átlagos árat. Így a rezsicsökkentett gáz hivatalosan nem drágul, de a statisztikákban megjelenő átlagár mégis emelkedik, ha több fogyasztó kerül a magasabb díjsávba.

A módszertan szerint tehát nem az ár változott, hanem az, hogy többen fizetnek drágább árat. Ez a torzulás viszont komoly következményekkel jár, hiszen az inflációs mutatót is felfelé húzza.

A fogyasztás alakulása

Az elmúlt két évben a magyar háztartások látványosan visszafogták gázfelhasználásukat. Az enyhébb telek és a magas árak miatt sokan igyekeztek takarékoskodni, így a fogyasztás 15–20 százalékkal csökkent a korábbi évekhez képest. 2024–2025 telén azonban hűvösebb hónapok jöttek, amelyek növelték a lakossági igényt. Csak februárban például 200 millió köbméterrel több földgázt égettünk el, mint egy évvel korábban.

A KSH módszertana miatt ez azonnal megjelent a statisztikákban: több háztartás lépte túl a rezsicsökkentett limitet, ezért a számított átlagár emelkedett. Így fordulhatott elő, hogy a kimutatásokban a rezsicsökkentett gáz drágulni látszott, miközben hivatalosan nem változott a rögzített ár.

KSH kontra MVM

Az ügy bonyolultságát növeli, hogy a KSH és az állami MVM teljesen eltérő adatokat közöl. A KSH szerint a lakossági gázfogyasztás 12,2 százaléka esett a magasabb árkategóriába, és a háztartások 17,5 százaléka lépte túl a kedvezményes limitet. Az MVM viszont úgy számol, hogy mindössze a fogyasztás 3 százaléka érintett, és a háztartások 6–7 százaléka fizet piaci árat.

Ez az eltérés már nemcsak statisztikai, hanem politikai kérdés is, hiszen az infláció mértékétől függ például az inflációkövető adók és bérek alakulása. Ha az MVM számai a pontosak, akkor a KSH becslései túlzottan felfelé torzítják a mutatókat.

Valami tényleg nem stimmel

A helyzet jól mutatja, milyen nehéz pontos képet kapni a rezsicsökkentett gáz valós áráról és a háztartások terheiről. A KSH módszertana logikusnak tűnik, mégis félrevezető lehet, hiszen az inflációban olyan hatások jelennek meg, amelyeket sok fogyasztó közvetlenül nem érez. Az MVM pedig, amely a tényleges fogyasztási adatokat látja, jóval alacsonyabb arányt mutat ki.

Ez az ellentmondás nemcsak szakmai vita, hanem politikai jelentőségű kérdés is, mert a rezsicsökkentés a Fidesz egyik legfontosabb intézkedése. A lakosság számára pedig mindez egy dolgot jelent: bizonytalanságot. Nem világos, hogy mennyibe kerül valójában a rezsicsökkentett gáz, miért drágul a statisztikákban, és kinek lehet igaza a számításokban.

Összegzés

A rezsicsökkentés rendszere ma már közel sem olyan egyértelmű, mint tíz éve. Bár a kormány kommunikációja szerint az árak fixek, a valóságban egyre több család fizet piaci árat. A KSH és az MVM eltérő adatai pedig azt bizonyítják: valami nem stimmel. Amíg a statisztikai hivatal becslésekre támaszkodik, addig mindig maradnak kétségek. A legátláthatóbb megoldás az lenne, ha a tényleges fogyasztási adatokat használnák, és így pontosan látnánk, mennyibe kerül ma Magyarországon a rezsicsökkentett gáz.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!