A Dalai Láma szerint a kiválasztás joga nem Kínát illeti – megszólalt a következő vezető sorsáról

A Dalai Láma a 90. születésnapja közeledtével tisztázta: intézménye folytatódik, és a Gaden Phodrang Trust kizárólagos joggal bír következő reinkarnációjának elismerésére. Kína ezzel szemben továbbra is politikai kontrollt akar gyakorolni a kiválasztás folyamata felett. A világ feszülten figyel.

A Dalai Láma, a tibeti buddhisták spirituális vezetője, idén tölti be 90. életévét. E jeles alkalomból nemcsak múltjáról és tanításairól, hanem utódlásáról is megszólalt. A kérdés, hogy hogyan és hol fogják kiválasztani a következő Dalai Lámát, nem csupán vallási, hanem komoly geopolitikai jelentőséggel is bír – különösen Kína, India és az Egyesült Államok számára.

A jelenlegi, 14. Dalai Láma – polgári nevén Lhamo Dhondup – 1935. július 6-án született egy kis faluban, majd két éves korában ismerték fel benne a 13. Dalai Láma reinkarnációját. A kiválasztás során olyan jelekre figyeltek, mint látomások, valamint a gyermek képessége, hogy felismerje elődje tárgyait – „Ez az enyém, ez az enyém!” – mondta állítólag egy ilyen alkalommal.

Azóta a tibeti spirituális vezető életének jelentős részét száműzetésben tölti, miután 1959-ben elmenekült Tibetből az elbukott kínaiellenes felkelés után. Jelenleg az indiai Dharamshalában él, ahol a száműzött tibeti kormány is működik.

2025 márciusában megjelent könyvében, „A hang azokért, akiknek nincs”, a Dalai Láma azt írja, hogy utódja nem Kínában fog megszületni. Július elején pedig – sok év hallgatás után – bejelentette, hogy a Gaden Phodrang Trust, az általa alapított non-profit szervezet, kizárólagos joggal rendelkezik a következő reinkarnáció hitelesítésére.

„Lesz egyfajta keret, amelyben beszélni tudunk a Dalai Láma intézményének folytatásáról” – mondta a vezető egy észak-indiai beszédében. Hozzátette: „Ez az intézmény tovább fog élni, ami azt jelenti, hogy reinkarnációm meg fog születni.”

A bejelentést követően Kína azonnal reagált. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning kijelentette: a Dalai Láma utódlásának a kínai törvények, hagyományok és vallási szertartások szerint kell megtörténnie – tehát Peking jóváhagyása szükséges. Arra is emlékeztettek, hogy a „arany urna” szertartás 1793 óta része a folyamatnak, és minden reinkarnáció csak Kína területén születhet meg.

A Dalai Láma azonban határozottan elutasította a kínai befolyást. Könyvében és nyilatkozataiban is figyelmeztette követőit, hogy ne fogadják el „politikai célból kijelölt jelöltet, legyen az bárki – még a Kínai Népköztársaság részéről is”.

Nem ez az első eset, hogy a Peking által kijelölt utód hitelessége megkérdőjeleződik. 1995-ben, mikor a Dalai Láma kijelölte a hatéves Gedhun Choekyi Nyima nevű fiút 11. Pancsen Lámának, a kínai hatóságok elrabolták őt, és azóta is eltűntként tartják számon. Helyette a kommunista vezetés egy másik gyermeket, Gyaltsen Norbut nevezte ki a pozícióra, akit sokan nem ismernek el hiteles spirituális vezetőként.

A Dalai Láma szavai nyomán most új lendületet kapott a vita a következő reinkarnáció kiválasztása körül. Az indiai kormány, ahol több mint 100 ezer tibeti menekült él, hivatalosan még nem reagált, de a Dalai Láma jelenléte és a tibeti közösség támogatása egyértelműen geopolitikai előnyt jelent Újdelhi számára.

Az Egyesült Államok szintén jelezte: nem fogadja el Kína befolyását ebben a spirituális kérdésben. Joe Biden elnök 2024-ben törvényt írt alá, amely támogatja a tibeti nép önrendelkezési jogát, beleértve a vallási vezetőjük kiválasztásának szabadságát is.

A következő Dalai Láma kiválasztása tehát nem csupán vallási hagyomány kérdése, hanem világhatalmak közötti erőpróba is. Az, hogy ki és hol születik majd újjá, nemcsak a tibeti buddhizmus jövőjét, hanem az egész térség geopolitikai egyensúlyát is befolyásolhatja. Az események alakulása egyre több figyelmet vonz – nemcsak keleten, hanem nyugaton is.

A ChatGPT megkérdezése

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!