Súlyos állításokat fogalmazott meg Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a DE! Akcióközösségnek adott másfél órás interjúban. A korrupcióellenes szervezet vezetője arról beszélt, hogy az Orbán-kormány idején politikai nyomásgyakorlás érte, akadályozták a hatóság munkáját, lejárató kampány indult ellene és családja ellen, valamint szerinte rendszerszintű korrupció működött Magyarországon. Biró Ferenc azt állította, hogy 2024-ben akkori kormánytagok arra próbálták rávenni, hogy az Integritás Hatóság ne folytasson bizonyos vizsgálatokat. Az interjú egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor arról kérdezték, mennyibe kerülhetett az országnak az elmúlt 16 év: Biró konzervatív becslésként 60 ezer milliárd forintot említett. Az állítások rendkívül súlyosak, ezért különösen fontos, hogy minden érintett ügyben alapos, jogállami vizsgálatok tisztázzák a felelősséget.

Biró Ferenc szerint politikai nyomást gyakoroltak az Integritás Hatóságra

„Talán most már nem visznek el” – ezzel a mondattal kezdte interjúját Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke. A megszólalás már önmagában jelezte, milyen súlyos történetet kíván elmondani arról, hogyan működött a korrupcióellenes szervezet az Orbán-kormány idején.

Biró Ferenc állítása szerint 2024 májusában Tuzson Bence akkori igazságügyi miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter egy megbeszélésen arra szólította fel, hogy a hatóság ne folytassa bizonyos vizsgálatait. Az elnök szerint az akkori igazságügyi miniszter lényegében azt közölte vele, hogy „ne végezze a dolgát”.

A hatósági vezető arról beszélt, hogy a konfliktus egyik előzménye az Országos Kórházi Főigazgatóságnál indított vizsgálat volt, amely komoly politikai visszhangot váltott ki. Biró szerint a miniszteri találkozó légköre egyértelműen azt jelezte számára, hogy a kormányzat nem nézi jó szemmel az Integritás Hatóság tevékenységét.

Az állítások azért különösen súlyosak, mert az Integritás Hatóságot éppen azzal a céllal hozták létre, hogy fellépjen az uniós források és közpénzek körüli visszaélések ellen. Ha egy ilyen szervezet munkáját politikai nyomással próbálták korlátozni, az nem pusztán intézményi vita, hanem a korrupcióellenes rendszer hitelességének alapjait érinti.

Rendeletekkel és akadályokkal nehezíthették a hatóság munkáját

Biró Ferenc szerint a konfliktus után több olyan intézkedés is született, amely megnehezítette az Integritás Hatóság működését. Elmondása alapján megjelent egy olyan rendelet, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy a hatóság belépjen bizonyos állami intézményekbe.

Az elnök szerint a szervezet számos olyan ügyet vizsgált, amely uniós források felhasználásával, túlárazott beszerzésekkel vagy politikailag érzékeny közbeszerzésekkel függött össze. Példaként említette a rászorulóknak szánt élelmiszercsomagok ügyét, ahol állítása szerint jelentős túlárazás történhetett.

Ez a rész különösen fontos, mert a magyar közpénzrendszer egyik legnagyobb problémája az elmúlt években éppen az volt, hogy sok állami vagy uniós pénzből finanszírozott beszerzésnél felmerült a túlárazás, a politikai kapcsolatok szerepe, valamint az ellenőrzés hiánya. Biró állításai alapján az Integritás Hatóság olyan területekre próbált belépni, ahol valódi pénzügyi és politikai érdekek sérülhettek.

Házkutatásról, családját érő nyomásról és lejárató kampányról beszélt

Az Integritás Hatóság elnöke az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte az ellene indult büntetőeljárás és a személyes lejáratás célja az volt, hogy lemondásra kényszerítsék. Az ügyben a vizsgálat jelenleg is tart, ezért az állításokat és a hatósági eljárás részleteit óvatosan kell kezelni.

Biró Ferenc szerint az ellene irányuló nyomásgyakorlás különösen erős volt. Azt mondta, otthonában és a hatóságnál egyszerre tartottak házkutatást, miközben állítása szerint a kormánypárti sajtó már előre értesülhetett az akcióról. Arról is beszélt, hogy családját, köztük feleségét és gyermekét is megviselte az eljárás, amelyet túlzónak és embertelennek nevezett.

Az elnök szerint a cél az lehetett, hogy megtörjék, és másnap lemondjon. Ennek ellenére a posztján maradt, mert úgy vélte, a hatóság talán nem élte volna túl, ha távozik. Ez a mondat azt mutatja, hogy Biró saját szerepét nem pusztán hivatali pozícióként, hanem az intézmény fennmaradásáért vállalt felelősségként értelmezte.

Rogán Antalról egyetlen szóval válaszolt: „Voldemort”

Az interjú egyik legerősebb pillanata akkor jött el, amikor Biró Ferencet arról kérdezték, milyen szerepet játszott az életében az elmúlt másfél évben Rogán Antal. Az Integritás Hatóság elnöke egyetlen szóval válaszolt: „Voldemort.”

A válasz nyilvánvalóan politikai és személyes súlyú utalás volt. Biró azt állította, hogy a korrupciós ügyek feltárását akadályozó rendszer a legfelső politikai szintekről működött. Úgy fogalmazott, egy erősen hierarchikus államigazgatási rendszerben nehezen tudja elképzelni, hogy a vezetők ne tudtak volna arról, mi történik az uniós pénzek körül.

Ez az állítás a NER működésének lényegét érinti. Biró szerint a korrupciós rendszerhez politikai akarat kellett, és nem tartja hihetőnek, hogy a döntéshozók ne látták volna a folyamatokat. Ezt természetesen bírósági vagy hatósági eljárásoknak kell bizonyítaniuk, de az Integritás Hatóság elnökének nyilatkozata így is rendkívül erős politikai vádiratként hat.

Lélegeztetőgépek: figyelmeztetésről és máig fizetett raktárakról beszélt

Az interjúban szóba kerültek a koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek is. Biró Ferenc egy személyes történetet idézett fel: elmondása szerint 2020-ban, még az Integritás Hatóság létrejötte előtt megkereste egy malajziai üzleti partnere, aki figyelmeztetni próbálta a magyar döntéshozókat.

Az elnök szerint a maláj üzletember azért hívta fel, mert úgy értesült, hogy a magyar állam olyan külföldi közvetítővel készül szerződést kötni, akit a térségben köztudottan megbízhatatlan szereplőnek tartottak. Biró állítása szerint a figyelmeztetés ellenére a lélegeztetőgépeket beszerezték, és azok egy része ma is raktárakban lehet, amelyek után továbbra is fizetni kell.

A lélegeztetőgép-beszerzések ügye az elmúlt évek egyik legnagyobb közpénzügyi botránya volt. Ha valóban igaz, hogy a döntéshozók előzetes figyelmeztetések ellenére kötöttek meg vitatott szerződéseket, az a felelősség kérdését még élesebben veti fel.

Gondosóra-program: Biró szerint akár ezermilliárdos nagyságrendről is szó lehet

Biró Ferenc a Gondosóra-programról is beszélt, amelyet az Integritás Hatóság vizsgál. Amikor a műsorvezetők arról kérdezték, százmilliárdos nagyságrendről lehet-e szó, az elnök ennél is nagyobb összeget említett, és inkább ezermilliárdos nagyságrendről beszélt.

A politikusi érintettségre vonatkozó kérdésre nem adott egyértelmű választ, de nem is cáfolta azt. Arra hivatkozott, hogy a vizsgálat még nem zárult le. Ugyanakkor szerinte már most láthatók olyan jelek, amelyek komoly korrupciós kockázatokra utalnak.

Mivel az ügy vizsgálat alatt áll, itt különösen fontos a pontos fogalmazás: jelenleg nem lehet kész tényként kezelni sem a felelősséget, sem a végleges összegeket. Ugyanakkor az, hogy az Integritás Hatóság elnöke ilyen nagyságrendekről beszél, önmagában is indokolja, hogy a közvélemény fokozott figyelemmel kövesse a vizsgálat eredményét.

60 ezer milliárd forint: ennyibe kerülhetett az elmúlt 16 év

Az interjú talán legsúlyosabb állítása akkor hangzott el, amikor Biró Ferencet arról kérdezték, mennyibe kerülhetett Magyarországnak az elmúlt 16 év. Az Integritás Hatóság elnöke konzervatív becslésként 60 ezer milliárd forintot említett.

Ez felfoghatatlanul nagy összeg. Ha ezt az állítást politikai és gazdasági értelemben nézzük, akkor nem pusztán egyes korrupciós ügyekről, hanem rendszerszintű közpénzvesztésről, rossz döntésekről, túlárazásokról, elmaradt fejlesztésekről és az ország jövőjéből kivett forrásokról beszélünk.

A 60 ezer milliárd forintos becslés természetesen további részletes szakmai alátámasztást igényel. De a szám politikai üzenete világos: Biró Ferenc szerint az Orbán-rendszer ára nem csak morális, demokratikus vagy jogállami kár volt, hanem óriási gazdasági veszteség is, amelyet végső soron a magyar emberek fizettek meg.

A luxus és a realitásvesztés is előkerült

Biró Ferencet arról is kérdezték, hogyan fordulhatott elő, hogy miközben a korrupciós ügyek egyre nagyobb politikai kockázatot jelentettek, a NER elitjének luxuskiadásai és hivalkodó életmódja egyre látványosabbá vált. Az Integritás Hatóság elnöke szerint ennek egyik oka az lehet, hogy az érintettek elveszítették kapcsolatukat a valósággal.

Úgy fogalmazott: „Teljesen elvesztették a realitással a kapcsolatukat.” Szerinte amikor valaki rendkívüli vagyonhoz jut, különösen úgy, hogy azért nem úgy kell megküzdenie, mint egy átlagos dolgozónak, könnyen elveszítheti az érzékét a pénz valódi értéke iránt.

Ez a mondat erősen rávilágít arra a társadalmi feszültségre, amely az elmúlt években egyre látványosabbá vált: miközben sok magyar család megélhetési nehézségekkel küzdött, a hatalomhoz közeli körök luxuséletmódja egyre inkább szembeötlött. Biró szerint ez nem pusztán ízlésbeli kérdés, hanem annak jele, hogy a rendszer elitje elszakadhatott a hétköznapi magyar valóságtól.

Az állítások után jogállami feltárásra van szükség

Biró Ferenc interjúja az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb korrupciós vádirata. Az Integritás Hatóság elnöke politikai nyomásgyakorlásról, hatósági akadályoztatásról, családját érő megfélemlítésről, rendszerszintű korrupcióról, túlárazott beszerzésekről, vitatott programokról és óriási nemzetgazdasági kárról beszélt.

Ezek az állítások nem maradhatnak politikai nyilatkozatok szintjén. A közvéleménynek joga van tudni, mi történt az uniós pénzekkel, a közbeszerzésekkel, a járvány alatti beszerzésekkel, a Gondosóra-programmal és minden olyan üggyel, ahol felmerül a közpénzek elfolyásának gyanúja.

A Tisza-kormány most éppen korrupcióellenes törvénycsomagot készül benyújtani, amely az Integritás Hatóság jogosítványainak erősítését is érinti. Biró Ferenc megszólalása ebben a pillanatban különösen nagy jelentőségű: azt üzeni, hogy az elszámoltatás nem pusztán politikai ígéret, hanem intézményi, jogi és erkölcsi kényszer.

A 60 ezer milliárdos kérdés: visszaszerezhető-e bármi az elveszett közpénzekből?

A legnagyobb kérdés most az, hogy a Biró Ferenc által említett rendszerszintű korrupciós ügyekből mennyi tárható fel, és mennyi közpénz szerezhető vissza. A 60 ezer milliárd forintos becslés nem csupán múltról szól, hanem a jövőről is: arról, hogy Magyarország képes lesz-e lezárni azt a korszakot, amelyben a közpénzek útja sokszor átláthatatlan politikai és üzleti hálózatokon keresztül vezetett.

A felelősség megállapítása a hatóságok és a bíróságok feladata. De a politikai döntés már most körvonalazódik: az új kormánynak erősítenie kell azokat az intézményeket, amelyek képesek feltárni a korrupciót, védeni a közpénzt, és biztosítani, hogy hasonló rendszer többé ne épülhessen fel.

Biró Ferenc interjúja után nehéz lenne úgy tenni, mintha csak elszigetelt ügyekről lenne szó. Az Integritás Hatóság elnöke szerint a probléma rendszerszintű volt. Ha ez igaz, akkor a válasznak is rendszerszintűnek kell lennie: átláthatóbb állam, erősebb hatóságok, valódi vagyonnyilatkozatok, tiszta közbeszerzések, független igazságszolgáltatás és következetes elszámoltatás.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!