Egyre súlyosabb helyzetben van a magyar háziorvosi ellátás: a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint már több mint 760 háziorvosi praxis betöltetlen az országban. A kutatás az Országos Kórházi Főigazgatóság 2026. júliusi adatai alapján készült, és arra figyelmeztet, hogy a háziorvosi rendszer problémái mára nem elszigetelt helyi gondok, hanem országos ellátási válsággá váltak. Több mint 700 településen nincs állandó háziorvos, csak helyettesítéssel próbálják biztosítani az alapellátást. A GKI szerint a legnagyobb gondot a háziorvosi kar kiöregedése, az utánpótlás hiánya, valamint a finanszírozási rendszer elégtelensége okozza.

Tizenöt százalékkal csökkent a háziorvosok száma

A GKI elemzése szerint 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma Magyarországon. Ez önmagában is jelentős visszaesés, de a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy közben a társadalom elöregedése miatt egyre több idős, krónikus betegséggel élő ember szorul rendszeres ellátásra.

A népesség ugyan összességében csökkent, de az ellátási igény nem lett kisebb. Sőt, az idősebb korosztály arányának növekedése miatt a háziorvosokra jutó feladatmennyiség sok helyen emelkedett.

A kutatás szerint egy háziorvosra évente már közel 14 ezer beteg jut. Ez hatalmas terhelést jelent, különösen ott, ahol a praxisok betöltetlenek, és a szomszédos települések orvosai helyettesítéssel próbálják fenntartani az ellátást.

Több mint 700 településen nincs állandó háziorvos

Az elemzés egyik legriasztóbb megállapítása, hogy több mint 700 magyarországi településen nincs állandó háziorvos. Ezeken a helyeken a betegek csak helyettesítő orvoshoz fordulhatnak, ami gyakran ritkább rendelést, hosszabb várakozást és nehezebb hozzáférést jelent.

A helyettesítés átmeneti megoldásnak megfelelő lehet, de tartósan nem képes pótolni az állandó háziorvosi jelenlétet. Egy háziorvos nemcsak receptet ír fel vagy beutalót ad, hanem ismeri a betegei előzményeit, családi hátterét, krónikus betegségeit és életkörülményeit is.

Ha ez a folyamatos kapcsolat megszakad, az különösen az idősek, a krónikus betegek és a kisgyermekes családok számára okozhat komoly nehézséget. A háziorvosi ellátás hiánya sok esetben a szakrendelők és a sürgősségi osztályok terhelését is növeli.

Sok praxis évek óta üresen áll

A GKI adatai szerint nemcsak az a gond, hogy sok praxis betöltetlen, hanem az is, hogy ezek jelentős része hosszú ideje üresen áll. A betöltetlen praxisok 90 százalékában több mint egy éve nincs állandó orvos.

Különösen súlyos, hogy a praxisok 37 százalékában már öt évnél is hosszabb ideje nem sikerült háziorvost találni. Ez azt mutatja, hogy nem átmeneti munkaerőhiányról van szó, hanem tartós szerkezeti válságról.

Egy-egy település számára az állandó háziorvos hiánya nemcsak egészségügyi, hanem életminőségi és megtartóerővel kapcsolatos kérdés is. Ha nincs helyben orvos, az csökkenti a település vonzerejét, és különösen a fiatal családok, valamint az idősek számára jelenthet komoly hátrányt.

A gyermekellátásban még rosszabb a helyzet

A GKI szerint a gyermekorvosi ellátásban még drámaibb a helyzet. Több mint 800 településen nincs betöltött gyermekorvosi praxis, ami azt jelenti, hogy sok családnak más településre kell utaznia, vagy helyettesítésre kell várnia.

Ez különösen érzékeny terület, hiszen a gyermekellátásban a gyors hozzáférés, a rendszeres kontroll és a megelőzés kiemelt jelentőségű. A csecsemők, kisgyermekek és krónikus betegséggel élő gyerekek esetében az ellátás hiányosságai gyorsan komoly problémákhoz vezethetnek.

A tartós gyermekorvoshiány a védőnői hálózatra, a szakrendelőkre és a kórházi ellátásra is nagyobb nyomást helyez. Ha az alapellátás nem működik megfelelően, a problémák később, súlyosabb állapotban kerülhetnek az egészségügyi rendszer magasabb szintjeire.

Délkelet-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon a legsúlyosabb a helyzet

Területi szempontból a GKI szerint Délkelet-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon a legsúlyosabb a háziorvoshiány. Emellett a határ menti települések is különösen érintettek.

A kisebb, hátrányosabb helyzetű településeken régóta nehezebb orvost találni. Ezeken a helyeken gyakran nemcsak az egészségügyi infrastruktúra gyengébb, hanem a munkakörülmények, a jövedelmi lehetőségek és a szakmai támogatás is kevésbé vonzó a fiatal orvosok számára.

A probléma így önmagát erősítheti: ahol nincs állandó háziorvos, ott romlik az ellátás minősége, nő a betegek elégedetlensége, nagyobb a helyettesítő orvosok terhelése, és még kevésbé vonzóvá válik a praxis betöltése.

A béremelés önmagában nem oldotta meg a gondokat

A GKI szerint a finanszírozási rendszer nem tudott lépést tartani a változásokkal. Bár az elmúlt években voltak béremelések, ezek nem jelentettek valódi és tartós megoldást a háziorvosi szakma problémáira.

A háziorvosi munka ugyanis nemcsak orvosi feladatokból áll. A praxis működtetése adminisztrációval, eszközbeszerzéssel, rendelőfenntartással, asszisztensek foglalkoztatásával és egyre nagyobb betegforgalommal jár.

Ha a finanszírozás nem fedezi megfelelően ezeket a terheket, a fiatal orvosok számára a háziorvosi pálya kevésbé lesz vonzó. Sokan inkább kórházi, magánellátási vagy külföldi munkát választanak, ahol kiszámíthatóbb jövedelmet és jobb munkakörülményeket remélnek.

Utánpótlás nélkül tovább mélyülhet a válság

A GKI elemzése szerint az utánpótlás biztosítása nélkül a helyzet tovább romolhat. A háziorvosi kar elöregedése miatt a következő években újabb praxisok üresedhetnek meg, ha nem sikerül fiatal orvosokat bevonni az alapellátásba.

Ehhez nemcsak pénzügyi ösztönzőkre, hanem kiszámíthatóbb munkakörülményekre, kevesebb adminisztrációra, korszerű rendelői háttérre és erősebb szakmai támogatásra is szükség lehet.

A helyettesítési rendszer jelenleg sok településen életben tartja az ellátást, de hosszú távon nem jelent megoldást. Egyre kevesebb orvosnak kell egyre több beteget ellátnia, ami a túlterheltség miatt újabb orvosokat tántoríthat el a pályától.

Az alapellátás megerősítése elkerülhetetlenné vált

A háziorvosi rendszer az egészségügy kapuja. Ha ez a szint gyengül, annak következményei az egész ellátórendszerben megjelennek: nőhet a szakrendelők terhelése, több beteg kerülhet későn orvoshoz, és a megelőzés is háttérbe szorulhat.

A GKI szerint ezért a finanszírozási rendszer felülvizsgálata és az utánpótlás biztosítása elkerülhetetlen. A mostani adatok azt mutatják, hogy a probléma már nem halogatható, mert több száz településen mindennapi ellátási nehézséget okoz az orvoshiány.

A Tisza-kormány számára az alapellátás rendezése az egyik legfontosabb egészségpolitikai feladat lehet. A tartós megoldáshoz nem elég a helyettesítések toldozása-foldozása: olyan rendszerre van szükség, amely újra vonzóvá teszi a háziorvosi pályát, és biztosítja, hogy minden településen valódi, elérhető alapellátás működjön.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!