Fordulópontot jelenthet Magyarország és a Tisza-kormány számára az uniós pénzügyminiszterek pénteki tanácskozása: az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa várhatóan elfogadja a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv felülvizsgált változatát – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter Brüsszelben. A döntés megnyithatja az utat a Magyarországnak járó, csaknem tízmilliárd eurós keret elérése előtt, amelynek jelentős része az előző kormány jogállamisági és korrupciós problémái miatt hosszú éveken keresztül nem volt hozzáférhető. A pénzügyminiszter szerint az új kormány már a választás előtt vállalta, hogy haladéktalanul megkezdi a források felszabadítását. A pénzből többek között vasútfejlesztést, lakhatási programokat, a zöld- és digitális átállást, valamint a magyar kis- és közepes vállalkozások megerősítését finanszíroznák.

Fontos döntés előtt állnak az uniós pénzügyminiszterek

Kármán András az ECOFIN pénteki ülése előtt magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a tagállamok pénzügyminiszterei várhatóan jóváhagyják Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét. A döntés azért kiemelkedő jelentőségű, mert ez teremtheti meg a jogi és pénzügyi alapot a korábban befagyasztott uniós források lehívásához.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt a választások előtt egyértelmű ígéretet tett az uniós pénzek hazahozatalára. A kormányváltás után ezért az egyik legelső feladatuknak tekintették a Brüsszellel fennálló jogállamisági és pénzügyi viták rendezését, valamint a helyreállítási terv átdolgozását.

Kármán András szerint az elfogadás olyan eredmény lehet, amelyet joggal ünnepelhet Magyarország. A jóváhagyás azonban nem jelenti azt, hogy a teljes összeg automatikusan és azonnal megérkezik, hiszen az egyes kifizetésekhez továbbra is teljesíteni kell a vállalt reformokat, mérföldköveket és ellenőrzési feltételeket.

Csaknem tízmilliárd euró válhat hozzáférhetővé

Magyarország helyreállítási tervének teljes értéke megközelíti a 10,4 milliárd eurót, amely vissza nem térítendő támogatásokból és kedvezményes uniós hitelekből áll. A forrásokat eredetileg a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére, valamint a tagállamok korszerűsítésére hozták létre.

A magyar pénzek jelentős részének kifizetését azonban éveken keresztül akadályozták az Európai Unió által megfogalmazott jogállamisági, korrupcióellenes és közbeszerzési aggályok. Az uniós intézmények többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével, az összeférhetetlenségi szabályokkal, a közpénzek ellenőrzésével és a pályázati rendszer átláthatóságával kapcsolatban vártak érdemi változtatásokat.

Kármán András szerint az előző kormány problémái miatt a Magyarországnak járó forrásokat csaknem négy évig tartották befagyasztva. A Tisza-kormány azt állítja, hogy az új intézményi és jogállami intézkedésekkel sikerült olyan környezetet kialakítani, amelyben az Európai Unió már megfelelő garanciákat lát a pénzek szabályos felhasználására.

A források tényleges lehívása ugyanakkor továbbra is több lépcsőben történhet. A kormánynak igazolnia kell a programban rögzített vállalások végrehajtását, az Európai Bizottság pedig minden kifizetési kérelem előtt ellenőrizheti, hogy Magyarország teljesítette-e a szükséges feltételeket.

Vasútfejlesztésre és lakhatásra is jutna a pénzből

A pénzügyminiszter szerint a felszabaduló uniós forrásokat olyan programokra fordítanák, amelyek összhangban állnak a Tisza-kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel. Kiemelt területként említette a zöld- és digitális átállást, a vasúti infrastruktúra korszerűsítését, a lakhatás támogatását, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését.

A vasúti rendszer állapota az elmúlt években a magyar közlekedéspolitika egyik legsúlyosabb problémájává vált. Az elöregedett pályák, a rendszeres késések, a járműhiány és az elmaradt karbantartások miatt jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy a szolgáltatás megbízhatóbbá és versenyképesebbé váljon.

A lakhatási programok szintén egyre nagyobb társadalmi jelentőséggel bírnak. A magas ingatlanárak, az emelkedő albérleti díjak és a fiatalok otthonteremtési nehézségei miatt a kormány olyan támogatási formák kidolgozását ígéri, amelyek nemcsak a keresletet növelik, hanem a megfizethető lakások kínálatát is bővítik.

A kis- és közepes vállalkozások támogatása a gazdasági növekedés újraindításában is kulcsszerepet kaphat. Az uniós pénzekből technológiai fejlesztéseket, energiahatékonysági beruházásokat, digitalizációt és új munkahelyek létrehozását segíthetik.

A zöld- és digitális átállás a terv központi eleme lehet

A helyreállítási alap egyik alapvető célja, hogy az uniós tagállamok gazdaságai fenntarthatóbbá, ellenállóbbá és technológiailag fejlettebbé váljanak. A magyar tervben ezért jelentős szerepet kapnak a klímavédelmi és digitalizációs beruházások.

A zöldátállás keretében többek között az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások használatának bővítése és a közlekedési kibocsátások csökkentése kerülhet előtérbe. Ezek a programok hosszabb távon az ország energiafüggőségének mérsékléséhez és a háztartások, valamint a vállalkozások energiaköltségeinek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak.

A digitális fejlesztések az állami szolgáltatások, az oktatás, az egészségügy és a vállalati szektor korszerűsítését egyaránt érinthetik. A cél az lehet, hogy az ügyintézés gyorsabbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé váljon, miközben a magyar vállalkozások technológiai versenyképessége is javul.

Kármán András szerint ezek a beruházások nemcsak rövid távú gazdaságélénkítést jelentenének. Hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a magyar gazdaság korszerűbb szerkezetre álljon át, és kevésbé függjön az alacsony hozzáadott értékű termeléstől.

A kormány értelmes és ellenőrizhető felhasználást ígér

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott, meggyőződése, hogy az új kormány nemcsak hazahozza az uniós pénzeket, hanem a magyar társadalom és gazdaság számára valóban hasznos célokra használja fel azokat. A kabinet ezzel egyértelműen el kívánja választani saját forrásfelhasználási gyakorlatát az előző kormány működésétől.

A Tisza-kormány több tagja korábban azt állította, hogy az Orbán-rendszer idején jelentős uniós összegek kerültek gazdaságilag indokolatlan beruházásokba, politikailag kiválasztott vállalkozásokhoz, kastélyokba, turisztikai projektekbe vagy más, vitatott hasznosságú programokba. Ezek az állítások részben kormányzati vizsgálatok tárgyát képezik, büntetőjogi felelősséget azonban csak a hatóságok és a bíróságok állapíthatnak meg.

Az új kormánynak ezért olyan pályázati és ellenőrzési rendszert kell működtetnie, amelyben valódi verseny érvényesül. A kedvezményezettek kiválasztásának átláthatónak kell lennie, a projektek eredményességét pedig nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi és gazdasági szempontok alapján is mérni kell.

A helyreállítási pénzek felhasználása a Tisza-kormány egyik legfontosabb hitelességi próbája lehet. A kabinet ugyanis nemcsak a források felszabadítását ígérte meg, hanem azt is, hogy azok többé nem szűk politikai vagy gazdasági körök gazdagodását szolgálják.

Súlyos költségvetési örökségről beszélt Kármán András

A pénzügyminiszter a magyar költségvetés állapotáról is beszélt. Közlése szerint az új kabinet rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet örökölt az előző kormánytól, és kormányváltás nélkül az idei hiány elérhette volna a bruttó hazai termék 8,3 százalékát.

Ez rendkívül magas érték lenne, amely jelentősen meghaladná az Európai Unió által általánosan elfogadott háromszázalékos hiánycélt. Egy ekkora költségvetési egyensúlytalanság növelhetné az államadósságot, gyengíthetné a forintot, és megdrágíthatná az állam finanszírozását.

Kármán András szerint az uniós pénzek felszabadítása már most hozzájárult ahhoz, hogy a várható hiány a korábban becsültnél alacsonyabb legyen. Az uniós támogatások részben kiválthatnak olyan költségvetési kiadásokat, amelyeket egyébként kizárólag hazai forrásból vagy újabb államadósságból kellene finanszírozni.

A miniszter ugyanakkor óvatosan fogalmazott, amikor azt mondta: az ország már jobban áll, de a munka még nem ért véget. A költségvetési egyensúly helyreállítása további intézkedéseket, kiadáscsökkentést és a gazdasági növekedés beindítását igényelheti.

A vagyonkezelő alapítványok visszavétele is csökkentheti a hiányt

Kármán András a költségvetési helyzet javulásának egyik elemeként említette a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok visszavételét. Ezekbe az intézményekbe az előző kormány jelentős állami vagyont, vállalati részesedéseket és egyetemi fenntartói jogokat helyezett át.

A konstrukciót korábban azért is sok kritika érte, mert az alapítványok kuratóriumainak tagjait hosszú időre nevezték ki, miközben az intézmények jelentős közvagyonnal rendelkeztek. Az Európai Unió az összeférhetetlenségi és átláthatósági problémák miatt egyes programok támogatását is korlátozta.

A Tisza-kormány az alapítványi rendszer felülvizsgálatával azt kívánja elérni, hogy a közvagyon ismét közvetlenebb állami és társadalmi ellenőrzés alá kerüljön. A pénzügyminiszter szerint ez a költségvetés helyzetét is javíthatja, bár a pontos hatások a részletes intézkedések ismeretében lesznek megállapíthatók.

A változtatásnak jogilag is rendezettnek kell lennie. Az államnak biztosítania kell, hogy az egyetemek működése, oktatási autonómiája és nemzetközi finanszírozása ne kerüljön veszélybe az átalakítás során.

Augusztus végéig érkezik a módosított költségvetés

Kármán András bejelentette, hogy a kormány augusztus végéig terjeszti az Országgyűlés elé az idei költségvetés felülvizsgált változatát. A dokumentum tartalmazza majd a hiánycsökkentéshez, a gazdaság stabilizálásához és az uniós források felhasználásához kapcsolódó részletes intézkedéseket.

A módosított költségvetésből derülhet ki pontosan, milyen bevételi és kiadási pályával számol az új kormány, mely programokat kívánja folytatni, és mely korábbi kötelezettségvállalásokat vizsgálja felül. Az is láthatóvá válhat, mekkora mozgásteret biztosítanak az uniós források a közlekedési, lakhatási és gazdaságfejlesztési beruházások számára.

A költségvetés újratervezése azért is elengedhetetlen, mert az eredeti büdzsét még az előző kormány gazdaságpolitikai elképzelései alapján fogadták el. A Tisza-kormány más prioritásokat hirdetett meg, ezért a kiadási szerkezet átalakítása nélkül nehezen tudná végrehajtani választási programját.

A részletes számok azt is megmutatják majd, mennyiben sikerült csökkenteni a Kármán András által említett, 8,3 százalékos hiányveszélyt. A kormány hitelessége szempontjából fontos lesz, hogy a vállalt célok reálisak, átláthatók és végrehajthatók legyenek.

Az uniós döntés csak a munka kezdetét jelenti

A magyar helyreállítási terv elfogadása jelentős politikai és gazdasági siker lenne az új kormány számára. A csaknem tízmilliárd eurós keret hozzáférhetővé válása több évnyi konfliktus után új lehetőséget teremthet a magyar gazdaság korszerűsítésére és a költségvetési nyomás enyhítésére.

A jóváhagyás azonban önmagában még nem jelent automatikus pénzesőt. Magyarországnak teljesítenie kell az uniós vállalásokat, megfelelő projekteket kell előkészítenie, és minden kifizetést átlátható, ellenőrizhető módon kell felhasználnia.

A Tisza-kormány előtt ezért kettős feladat áll. Egyrészt fenn kell tartania azt a jogállami és korrupcióellenes fordulatot, amely lehetővé tette a tárgyalások előrelépését, másrészt gyorsan és hatékonyan kell elindítania azokat a beruházásokat, amelyek valóban javítják az ország versenyképességét és az emberek életkörülményeit.

Kármán András szerint a pénz hazahozható, és hasznos célokra fordítható. A következő hónapokban az dőlhet el, hogy a történelmi lehetőségből valóban korszerűbb vasút, több megfizethető lakás, erősebb magyar vállalkozások és fenntarthatóbb gazdaság születik-e.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!