Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Orbán-rendszer az elmúlt tizenhat évben nemcsak az állami intézményeket és a gazdasági erőforrásokat foglalta el, hanem bántalmazó viszonyt is kialakított saját választóival. A politikus úgy látja, hogy a korábbi kormányzat éveken át háborús félelmekkel, kényszersorozással, nukleáris fenyegetéssel és apokaliptikus üzenetekkel tartotta bizonytalanságban az embereket, miközben közpénzek százmilliárdjait fordította propagandára. Ruff az Ötpontban című podcastben arról is beszélt, hogy a Miniszterelnökségen zajló vizsgálatok első konkrét eredményei már napokon belül nyilvánosságra kerülhetnek, a teljes állami átalakítás azonban várhatóan másfél évet vesz igénybe. A miniszter szerint Magyarországon áprilisban alkotmányos forradalom történt, amely történelmi lehetőséget teremtett a jogállam helyreállítására.

Ruff Bálint szerint sokkoló állapotokat örökölt az új kormány

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint több mint ötven nappal hivatalba lépése után is sokkolja mindaz, amit az állam működésében lát. Úgy fogalmazott, hogy 2016 után a kormányzás elsődleges célja már nem a szakpolitikai problémák megoldása volt, hanem bizonyos emberek és érdekcsoportok gazdagítása.

Ruff Bálint szerint a tárcájánál jelenleg több vizsgálat zajlik, amelyek rövid időn belül kézzelfogható eredményeket hozhatnak. A miniszter jelezte, hogy egyes konkrét ügyekről már napokon belül beszámolhatnak, a teljes intézményi és szervezeti átalakítás azonban jóval hosszabb folyamat lesz.

A politikus másfél évre becsülte azt az időszakot, amely alatt az állam működésének alapvető szerkezeteit át lehet alakítani. Hangsúlyozta, hogy a cél nem pusztán személycserék végrehajtása, hanem olyan intézményi rend létrehozása, amelyben a közpénzek felhasználása ellenőrizhető, a döntéshozatal átlátható, a jogi felelősség megállapítása pedig független igazságszolgáltatás kezében marad.

Két korszakra osztotta az Orbán-rendszer történetét

Ruff Bálint szerint az Orbán-rendszer története két jól elkülöníthető időszakra bontható. Az első 2010 és 2016 között tartott, amikor még akadtak olyan szereplők a rendszeren belül, akik szerkezeti reformokban, szakpolitikai átalakításokban és állami modernizációban gondolkodtak.

A miniszter állítása szerint 2016 után azonban minden szakpolitikai kérdés háttérbe szorult. Úgy fogalmazott, hogy a kormányzat egyre inkább ideológiai ellenségként tekintett a szakmai vitákra, és bizonyos problémákat „liberális elhajlásként” vagy „bolsevik trükkként” kezelt.

Ruff értékelése szerint ettől kezdve a kormányzás végső célja egy szűk gazdasági és politikai kör folyamatos gazdagítása lett. A közpolitikák, az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatok működése és a társadalmi problémák kezelése fokozatosan elvesztette jelentőségét a vagyonátrendezés mellett.

A miniszter szerint az 1989-es rendszerváltás lezáratlan kérdései is hozzájárultak ahhoz, hogy a Fidesz 2010-ben kétharmados többséget szerezhetett. Úgy vélte, hogy Magyarország nem nézett szembe kellő mélységben sem a Kádár-rendszer, sem az azt megelőző elnyomó rendszerek örökségével.

Állami pénzből magánosított stratégiai cégek kerülhettek magánkézbe

Ruff Bálint arról is beszélt, hogy az előző kormányzat több esetben olyan konstrukciókat alkalmazhatott, amelyekben stratégiai jelentőségű cégek kerültek magántulajdonba állami finanszírozással. Állítása szerint előfordult, hogy az érintett vállalatokat állami hitelből vásárolták meg, majd az állam később ugyanazoktól a cégektől rendelte meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket korábban maga biztosított.

A miniszter példaként említette a hadiipar egyes ügyleteit és az autópálya-koncessziót. Hangsúlyozta, hogy ezek jogi felülvizsgálata szükséges, ugyanakkor a végrehajtó hatalom feladata legfeljebb a vizsgálatok és a feljelentések kezdeményezése lehet.

Ruff külön is kiemelte, hogy a jogi felelősség megállapítása kizárólag az igazságszolgáltatás feladata. Ezzel egyértelművé tette, hogy a kormány politikai értékelése nem helyettesítheti a független nyomozást, az ügyészi munkát és a bírósági döntést.

A politikus szerint több korábban titkosított kormányhatározatról is kiderülhet, hogy nem valódi nemzetbiztonsági kérdéseket érintett. Állítása szerint egyes dokumentumok inkább olyan döntéseket rejtettek el a nyilvánosság elől, amelyek jelentős közpénzek felhasználásáról szóltak.

Kórházi klímák helyett propagandára és látványberuházásokra ment a pénz

A miniszter a kórházakban uralkodó nyári állapotokat is a korábbi kormányzat felelősségének nevezte. Szerinte miközben az Orbán-kormány nem vett tudomást megfelelő súllyal a klímaváltozásról, betegek, orvosok és ápolók tömegei dolgoztak vagy gyógyultak embertelen hőségben.

Ruff Bálint úgy fogalmazott, hogy egyes kórházi osztályokon olyan hőmérséklet alakult ki, amelyet még egy egészséges ember is nehezen viselne el. Különösen súlyosnak nevezte, hogy ilyen körülmények között beteg embereket kezeltek, műtéteket végeztek és egészségügyi dolgozók teljesítettek hosszú szolgálatokat.

A miniszter szerint a klímaberendezések beszerzésének költsége töredéke lett volna azoknak az összegeknek, amelyeket a korábbi kormányzat értelmetlen szponzorációkra, politikailag kiválasztott emberek támogatására vagy szerinte indokolatlan presztízsprojektekre költött.

Az állítások alapján a probléma nem egyszerűen pénzhiány volt, hanem a közpénzek felhasználásának sorrendje. Ruff szerint az Orbán-rendszerben a politikai lojalitás, a propaganda és a kiváltságos körök támogatása gyakran fontosabbnak bizonyult az alapvető közszolgáltatások fejlesztésénél.

A Karmelita luxusa szerinte megmutatta a hatalom elszakadását

Ruff Bálint a Karmelita kolostor és a korábbi Rogán-minisztérium bejárásáról is beszélt. Elmondása szerint ezek az épületek azt mutatták meg számára, mennyire elszakadt a korábbi kormányzat a magyar társadalom hétköznapi valóságától.

A miniszter a szivarszobát, a körpanorámás kilátót, az éttermet, a belső luxust és a könyvtárat említette példaként. Úgy vélte, hogy a hatalom hosszú idő után már nem érzékelte, milyen erős ellentétben áll mindez azzal, ahogyan az ország lakosságának jelentős része él.

Ruff szerint a miniszteri környezet és az állami reprezentáció önmagában nem feltétlenül kifogásolható, a mértéke és a társadalmi környezettől való elszakadása azonban már politikai és erkölcsi kérdés. A korábbi vezetés szerinte nem érzékelte, hogy a luxus milyen üzenetet küld a megélhetési gondokkal, romló közszolgáltatásokkal és alacsony bérekkel szembesülő embereknek.

A miniszter úgy látja, hogy a hatalom hosszú távon torzítja az ember személyiségét. Ezt azzal a képpel írta le, hogy a Fidesz a Ménes úti szakkollégium közösségéből végül „egyszemélyes Zrt.-vé” változott.

Bántalmazó viszonyt alakíthatott ki a rendszer a választóival

Ruff Bálint egyik legerősebb kijelentése szerint az Orbán-rendszer bántalmazó viszonyt alakított ki saját polgáraival, különösen saját választóival és a parlamentben maradt politikusaival. A miniszter úgy véli, hogy a hatalom éveken keresztül félelemben tartotta az embereket, miközben azt állította, hogy kizárólag ő képes megvédeni őket a folyamatosan felidézett veszélyektől.

Példaként a harmadik világháborúról, a kényszersorozásról, a nukleáris konfliktusról és az apokalipszisről szóló politikai üzeneteket említette. Szerinte ezek terjesztésére százmilliárdos nagyságrendben fordítottak közpénzt, miközben a korábbi kormánypárti szereplők most úgy tesznek, mintha nem vettek volna részt ebben a rendszerben.

A miniszter hangsúlyozta, hogy számára különösen fontos a Fidesz szavazóinak megszólítása. Azt szeretné, ha ők is megtapasztalnák, hogy az új jogállami rendszerben nincs okuk félni, Magyarország pedig továbbra is az ő otthonuk.

Ruff állítása szerint a demokratikus átmenet nem épülhet bosszúra vagy politikai kirekesztésre. A korábbi rendszer lebontása mellett arra is szükség van, hogy a Fidesz szavazói ne ellenségként, hanem a politikai közösség teljes jogú tagjaiként jelenjenek meg.

Független vagyongyarapodási és nyomozó hatóságot ígérnek

A miniszter beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról is. Azt mondta, hogy az intézmény a kormánytól függetlenül, teljes jogállami garanciák mellett működik majd, és éppen ezért tartott hosszabb ideig a rá vonatkozó szabályozás kidolgozása.

Ruff Bálint közlése szerint egy olyan nyomozó hatóság jön létre, amelynek működését a büntetőeljárási törvény garanciái határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a hivatal nem politikai ítéleteket hoz, hanem bizonyítékokat gyűjt, eljárásokat kezdeményez és együttműködik az igazságszolgáltatás szerveivel.

A kormány célja a közlés szerint az, hogy a jogellenesen megszerzett állami vagyon visszaszerzése ne politikai leszámolásként, hanem jogilag szabályozott és bíróságilag ellenőrizhető folyamatként történjen. A konkrét felelősséget minden esetben bizonyítékok és jogerős döntések alapján lehet megállapítani.

Ruff szerint a nyolcéves miniszterelnöki korlát az önkény ellentéte

A miniszter az alkotmánymódosítás egyik legfontosabb elemének nevezte a miniszterelnöki mandátum korlátozását. A tervezet szerint ugyanaz a politikus legfeljebb két cikluson, vagyis nyolc éven keresztül tölthetné be a kormányfői tisztséget.

Ruff Bálint szerint ez nem az önkény jele, hanem éppen annak ellentéte. Úgy érvelt, hogy a megválasztott miniszterelnök saját magára és utódaira is korlátot állít, amikor kimondja: nyolc év után távoznia kell a hatalomból.

A miniszter úgy látja, hogy a hosszú ideig gyakorolt hatalom szükségszerűen torzító hatással lehet a politikusokra. A mandátumkorlát célja ezért az, hogy megelőzze egy újabb egyszemélyes rendszer kialakulását, és biztosítsa a politikai megújulás lehetőségét.

Sulyok Tamás távozásánál megállna az intézményi átalakítás

Ruff Bálint szerint a Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről szóló megoldás a Tisza-frakción belüli viták eredményeként született meg. Úgy fogalmazott, hogy a döntés 141 képviselő közös mérlegelésén alapult.

A miniszter Magyar Péter korábbi kijelentésére hivatkozva azt mondta, hogy a választók április 12-én a korábbi rendszer leváltására adtak felhatalmazást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a frakció nem kíván valamennyi korábban kinevezett tisztségviselő mandátumához hozzányúlni.

Ruff szerint az Alkotmánybíróság tagjai ismét maguk választhatják majd meg a testület elnökét, a Kúrián pedig a bírák visszakapják a lehetőséget, hogy saját vezetőikről döntsenek. A miniszter állítása alapján az intézményi beavatkozás ezen a ponton megállna.

A köztársasági elnök utódjáról Ruff Bálint nem tudott konkrét nevet mondani. Szerinte olyan államfőt kell találni, aki ismét képes megtestesíteni a nemzet egységét, és valódi ellensúlyt jelenthet a mindenkori kormánnyal szemben.

A miniszter támogatná a közvetlenül választott köztársasági elnöki rendszert is. Úgy véli, hogy a közvetlen választás erősebb demokratikus legitimációt adna az államfőnek, és csökkentené a parlamenti többségtől való függőségét.

Új választási rendszer és erősebb önkormányzatok jöhetnek

Ruff Bálint szerint a választási törvényt úgy kell átalakítani, hogy a mindenkori kormány ne rajzolhassa át saját érdekei szerint a választókerületi térképet. A miniszter úgy véli, hogy az Orbán-rendszer egyik legsúlyosabb problémája az volt, hogy a választási szabályokat a hatalom megtartásának szolgálatába állította.

A kormány ezért megvizsgálja a kétfordulós választási rendszer visszaállításának lehetőségét. Ruff szerint azt is újra kell gondolni, milyen kapcsolat legyen az egyéni képviselők és a választóik között, illetve milyen mértékben jelenjenek meg személyes és területi szempontok a parlamenti képviseletben.

Az önkormányzati rendszer átalakítását szintén szükségesnek nevezte. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi központosítás után a polgármesterek ugyan megtartották tisztségüket, de valós döntési lehetőségeik jelentős részét elveszítették.

Ruff szerint a települések vezetői gyakran „fakarddal” harcoltak saját városuk érdekeiért, miközben nem dönthettek érdemben arról, milyen beruházások valósuljanak meg, ki építsen, és milyen ellenszolgáltatást kapjon a helyi közösség. A kormány ezért nagyobb önállóságot és valódi döntési jogokat adna vissza az önkormányzatoknak.

A Tisza támogatottságának csökkenésével is számol

A miniszter reálisnak tartja, hogy a Tisza Párt támogatottsága a következő időszakban csökkenni fog. A választás utáni hangulatot rendkívüli, felszabadult állapotnak nevezte, amely szerinte természetes módon nem tarthat fenn korlátlan ideig kiugró politikai támogatást.

Ruff Bálint szerint a kormány ezen a nyáron minden fontos ágazatban bemutatja az Orbán-rendszer örökségét. Ezt követően kezdik részletesen ismertetni, milyen megoldásokat terveznek, és hogyan kívánják új pályára állítani az országot.

A miniszter úgy véli, hogy hatalompolitikai szempontból a Fidesz és Orbán Viktor továbbra is ideális ellenfél a Tisza számára. Ugyanakkor azt állította, hogy a parlamentben ülő fideszes képviselők jelentős része még mindig nem dolgozta fel a választási vereséget.

Ruff szerint sok fideszes politikus azért nem számított a vereségre, mert saját vezetői is félrevezették. Úgy látja, hogy a párton belül továbbra sincs valódi szembenézés, inkább a történtek teljes tagadása jellemző.

Hatezermilliárd forint uniós pénzt fordítanának gazdaságfejlesztésre

Ruff Bálint az uniós források hazahozataláról is beszélt. A miniszter szerint mintegy hatezermilliárd forintnyi forrás felhasználásáról lehet szó, amelyet a kormánynak átláthatóan és gazdaságilag értelmes módon kell elköltenie.

A politikus azt mondta, el kell kerülni, hogy az uniós pénzek jelentős része kastélyokba, borászatokba, jachtokba vagy politikailag kiválasztott vállalkozásokhoz kerüljön. A forrásoknak szerinte a magyar gazdaság újjáépítését, a termelékenység növelését, a közszolgáltatások fejlesztését és a vállalkozások megerősítését kell szolgálniuk.

A Tisza-kormány hitelességének egyik fontos próbája éppen az lesz, hogy képes-e másképpen felhasználni az uniós pénzeket, mint az előző rendszer. Az átlátható pályázatok, a valós verseny, a független ellenőrzés és a társadalmi hasznosság Ruff szerint elengedhetetlen feltétele az új gazdaságpolitikának.

A rendszer lebontása után befogadó jogállamot kell építeni

Ruff Bálint interjúja kemény vádiratot fogalmazott meg az Orbán-rendszerrel szemben. A miniszter állítása szerint az előző kormány nemcsak központosította a hatalmat és gazdasági érdekköröket gazdagított, hanem félelemben tartotta saját társadalmi táborát is.

A Tisza-kormány előtt álló feladat azonban nem merülhet ki a korábbi rendszer hibáinak feltárásában. A jogállam helyreállítását olyan intézményeknek kell biztosítaniuk, amelyek az új hatalommal szemben is függetlenek, és amelyek politikai hovatartozástól függetlenül ugyanazokat a jogokat garantálják mindenkinek.

Különösen fontos lehet Ruff Bálint üzenete a Fidesz választói felé. Egy demokratikus átalakulás csak akkor lehet sikeres, ha nem osztja győztesekre és legyőzöttekre az országot, hanem minden polgár számára világossá teszi, hogy az új rendszerben az ő szabadsága, biztonsága és méltósága is védelmet élvez.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!