Magyar Péter miniszterelnök szerda este jelentette be, hogy javaslatára felmentik dr. Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét. A döntést Sulyok Tamás köztársasági elnök írta alá, a határozat pedig már meg is jelent a Magyar Közlöny július 1-jei számában. Magyar Péter a bejelentéshez azt fűzte hozzá: „Úton a független közmédia felé.” A lépés illeszkedik a Tisza-kormány médiarendszert érintő átalakításába, amelynek célja a jelenlegi közmédia felszámolása, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató átszervezése, a Médiatanács és a közmédia vezetőinek leváltása, valamint egy új, függetlenebb működési keret kialakítása. Koltay András azok között a korábbi közjogi és állami vezetők között szerepelt, akiket Magyar Péter már a kampányban is a Fidesz által kinevezett „bábokként” említett, és akiket a választási győzelem után távozásra szólított fel. Most a médiarendszer egyik legfontosabb hatósági pozíciójában történt meg a személycsere.

Magyar Péter jelentette be Koltay András felmentését

Magyar Péter szerda este a közösségi oldalán jelentette be, hogy javaslatára felmentik dr. Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.

A miniszterelnök rövid bejegyzésben közölte a döntést, majd saját posztjához kommentben azt írta: „Úton a független közmédia felé.”

Ez a mondat világosan jelzi, hogy a kormány nem egyszerű személyi döntésként kezeli Koltay András távozását, hanem a közmédia és a médiaszabályozás átfogó átalakításának részeként.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a magyar médiarendszer egyik kulcsszereplője, ezért az elnök felmentése politikai, intézményi és médiaszabadsági szempontból is jelentős lépés.

Sulyok Tamás írta alá a felmentést

Koltay Andrást Magyar Péter javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök mentette fel. Az erről szóló köztársasági elnöki határozat már megjelent a Magyar Közlöny július 1-jei számában.

A határozat az Alaptörvény 9. cikkének vonatkozó pontjára, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény megfelelő rendelkezésére hivatkozik.

A döntés újabb példája annak, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök a kormányváltás után eddig aláírta azokat a személyi döntéseket és törvényeket, amelyeket a miniszterelnök vagy az új parlamenti többség kezdeményezett.

Ez politikailag azért érdekes, mert Sulyok korábban jelezte, hogy harcolni fog a pozíciójáért, miközben államfőként egyelőre nem akadályozza a Tisza-kormány intézményi átalakításait.

Koltay András is szerepelt Magyar Péter korábbi listáján

Magyar Péter már a választási kampányban világossá tette, hogy kétharmados felhatalmazás esetén több, az előző rendszer által kinevezett közjogi és állami vezető pozícióját is veszélyben látja.

A nyíregyházi fórumán név szerint felsorolta többek között Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.

A Tisza Párt április 12-én kétharmados többséget szerzett, Magyar Péter pedig már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel az érintetteket. Ezt másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is megismételte.

Később május 31-ig adott határidőt az önkéntes távozásra, ám az érintettek közül senki sem mondott le. A mostani döntéssel Koltay András esetében már nem felszólításról, hanem tényleges felmentésről van szó.

A médiarendszer átalakításának egyik legfontosabb lépése

Koltay András felmentése szorosan kapcsolódik ahhoz a médiatörvény-módosításhoz, amelyet az Országgyűlés június 23-án fogadott el.

A törvénymódosítás célja a jelenlegi közmédia felszámolása és egy új, átláthatóbb, szakmai alapon működő rendszer kialakítása.

A módosítás értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása is.

Ez azt jelenti, hogy a kormány nem csupán egy-egy vezetőt cserél le, hanem a közmédia eddigi intézményrendszerének alapjait írja át.

Megszűnik a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi formája

A módosított médiatörvény egyik legfontosabb pontja, hogy megszűnik a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltató, valamint a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA jelenlegi formája.

A két szervezet helyett két új társaság jön létre: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

Ez a szerkezeti átalakítás azt a célt szolgálja, hogy a közmédia működése átláthatóbb, szakmailag ellenőrizhetőbb és politikai befolyástól függetlenebb legyen.

Az Orbán-korszakban a közmédia működését évekig súlyos bírálatok érték. Kritikusai szerint nem közszolgálati, hanem kormányzati propagandaeszközként működött, amely közpénzből szolgálta az aktuális hatalom politikai érdekeit. A Tisza-kormány most ennek a rendszernek a lebontását ígéri.

Nyílt pályázatok jöhetnek a vezetői posztokra

Az új médiarendszer egyik fontos eleme, hogy nyílt pályázaton választanák ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket például a Médiatanács és a közmédia élére.

Ez jelentős változás lenne ahhoz képest, ahogyan az elmúlt években a médiahatóság és a közmédia vezetői struktúrája kialakult.

A nyílt pályázati rendszer célja az lehet, hogy ne politikai lojalitás, hanem szakmai alkalmasság, tapasztalat és függetlenség alapján kerüljenek vezetők a közmédia és a médiaszabályozás kulcspozícióiba.

A kérdés természetesen az lesz, hogy az új rendszer a gyakorlatban mennyire lesz valóban nyitott, átlátható és szakmai. A Tisza-kormány hitelessége ezen a területen különösen nagy próbatétel előtt áll.

Független Közmédia Testület ellenőrizné a működést

A médiatörvény-módosítás alapján létrejön a Független Közmédia Testület, amely a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd.

A testületnek fontos szerepe lesz a nagy értékű szerződések jóváhagyásában is, ami különösen lényeges egy olyan rendszerben, ahol az elmúlt években a közpénzből működő médiaköltések és szerződések átláthatósága gyakran vita tárgya volt.

A testület összetétele is az egyensúlyt célozza: négy évre három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki pártok, öt évre pedig három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnek.

Ez az elrendezés azt a célt szolgálhatja, hogy a közmédia ellenőrzése ne kizárólag a mindenkori kormány kezében legyen, hanem több politikai és szakmai szereplő is részt vegyen benne.

Sajtóalap is létrejön a független médiumok támogatására

Az új rendszer részeként létrejön a Sajtóalap is, amelyet az NMHH kezel majd.

A Sajtóalap feladata a különböző független médiumok támogatása lesz. Ez különösen fontos lehet a magyar médiapiacon, ahol az elmúlt években a politikai és gazdasági erőviszonyok jelentősen torzították a versenyt.

A független szerkesztőségek sokszor piaci, hirdetési és hozzáférési hátrányokkal küzdöttek, miközben a kormányközeli médiarendszer jelentős állami és államközeli forrásokra támaszkodhatott.

A Sajtóalap akkor lehet valódi előrelépés, ha működése átlátható, politikailag semleges és szakmai szempontok alapján ellenőrzött lesz. Ellenkező esetben fennállna a veszélye, hogy egy új támogatási rendszer csupán új politikai függőségeket hoz létre.

Költségvetési biztos érkezhet az MTVA-hoz és az NMHH-hoz

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban már bejelentette, hogy költségvetési biztost neveznek ki a közmédia vagyonát és munkavállalóit tömörítő MTVA-hoz, valamint az annak ellenőrzéséért felelős Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz.

Ez azt jelzi, hogy a kormány nemcsak szervezeti és személyi, hanem pénzügyi átvilágítást is akar.

A közmédia vagyona, szerződésállománya, munkavállalói rendszere, beszállítói köre és gazdálkodása kulcsfontosságú kérdés lesz az átmenet során. A költségvetési biztos feladata várhatóan az lehet, hogy ellenőrizze a pénzügyi folyamatokat, megakadályozza a vitatható kifizetéseket, és előkészítse az új működési kereteket.

Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a régi vezetői struktúra megszűnik, az új rendszer pedig még csak kialakulóban van.

A közmédia függetlensége a tét

Magyar Péter „Úton a független közmédia felé” mondata világos politikai célt jelöl ki.

A közmédia kérdése az elmúlt évtized egyik legfontosabb demokratikus vitája volt Magyarországon. A közszolgálati médiának elvileg az lenne a feladata, hogy pártpolitikai befolyástól függetlenül, hitelesen, kiegyensúlyozottan és a köz érdekében tájékoztassa a társadalmat.

A bírálók szerint azonban az Orbán-korszakban a közmédia ettől messze eltávolodott. A kormányzati üzenetek közvetítőjévé vált, miközben az ellenzéki, civil vagy kritikus hangok gyakran háttérbe szorultak, torzítva jelentek meg, vagy egyáltalán nem kaptak érdemi felületet.

A Tisza-kormány most azt ígéri, hogy ezen változtat. Koltay András felmentése ennek az ígéretnek az egyik látványos első lépése.

Az NMHH szerepe túlmutat a közmédián

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe nem merül ki a közmédia ellenőrzésében. A hatóság a teljes médiapiac és hírközlési szektor szempontjából fontos intézmény.

Feladatai közé tartozik a médiaszolgáltatások felügyelete, a frekvenciagazdálkodás, a hírközlési piac szabályozása, valamint a médiatörvények betartásának ellenőrzése.

Éppen ezért az NMHH elnökének személye stratégiai jelentőségű. Egy független, szakmai alapon működő médiahatóság hozzájárulhat a sajtószabadság, a médiapluralizmus és a tisztességes piaci verseny biztosításához. Egy politikailag elfogult hatóság viszont a médiapiac torzításának eszközévé válhat.

Koltay András felmentése ezért nemcsak a közmédia, hanem a teljes magyar médiarendszer szempontjából fontos fejlemény.

A Fidesz által kinevezett vezetők korszaka zárulhat le

Magyar Péter már a kampányban azt ígérte, hogy kétharmados felhatalmazás esetén leváltják a Fidesz által bebetonozott vezetőket.

A Tisza-kormány eddigi lépései azt mutatják, hogy ezt a vállalást gyorsan és következetesen próbálják végrehajtani. A titkosszolgálati vezetők cseréje, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, a közmédia átalakítása, az NMHH elnökének felmentése és más állami pozíciók átrendezése mind ugyanabba az irányba mutat.

A kormány szerint ezek a lépések az állam demokratikus megtisztítását szolgálják. A Fidesz várhatóan politikai leszámolásként értékeli majd őket.

A vita lényege az lesz, hogy az új rendszer valóban függetlenebb, szakmaibb és átláthatóbb lesz-e, vagy csak új politikai kinevezettek váltják a régieket.

Sulyok döntése ismét gyorsan megszületett

A köztársasági elnök döntése újra azt mutatja, hogy Sulyok Tamás nem késlelteti a kormány személyi döntéseinek végrehajtását.

Az államfő az elmúlt napokban több fontos törvényt és felmentést is aláírt. Kihirdette a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt, a polgármesteri juttatásokat érintő szabályozást, és most Koltay András felmentését is jóváhagyta.

Ez politikailag azért különösen érdekes, mert Sulyok Tamás saját pozíciója is a kormányzati és alkotmányos átalakítások célkeresztjében van. Ennek ellenére államfőként egyelőre együttműködő módon kezeli a miniszterelnök javaslatait.

A médiarendszer átalakítása most gyorsulhat fel

Koltay András felmentése után a közmédia és az NMHH átalakítása új szakaszba léphet.

A következő időszakban kiemelt kérdés lesz, ki kerül az NMHH élére, hogyan működik majd a Sajtóalap, kik pályázhatnak a közmédia új vezetői posztjaira, milyen jogköröket kap a Független Közmédia Testület, és hogyan zajlik le az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató megszüntetése és átalakítása.

A közvélemény számára a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a változás érzékelhető lesz-e a képernyőn, a rádióban, az online felületeken és a hírszolgáltatásban. Lesz-e valóban kiegyensúlyozott tájékoztatás? Megjelennek-e a különböző politikai és társadalmi nézőpontok? Megszűnik-e a közpénzből működő pártpropaganda?

Ezekre a kérdésekre a következő hónapok adhatnak választ.

Magyar Péter újabb frontot nyitott a régi médiarendszer ellen

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének felmentése újabb erős jelzés: a Tisza-kormány nem hagyja érintetlenül az Orbán-korszak médiarendszerének kulcsintézményeit.

Magyar Péter bejelentése szerint Koltay András távozik az NMHH éléről, a kormány pedig a független közmédia felé vezető útról beszél. A döntés szorosan kapcsolódik a médiatörvény módosításához, amely felszámolja a jelenlegi közmédiát, új szervezeteket hoz létre, nyílt pályázatokkal választana vezetőket, és létrehozza a Független Közmédia Testületet, valamint a Sajtóalapot.

A lépés politikai tétje óriási. Ha a Tisza-kormány valóban független, szakmai és kiegyensúlyozott közmédiát teremt, az a magyar nyilvánosság egyik legnagyobb fordulata lehet. Ha viszont az átalakítás csak személyi cserékben merül ki, az csalódást okozhat azoknak, akik valódi sajtószabadsági fordulatot várnak.

Most Koltay András távozásával elindult az újabb fejezet. A következő kérdés az, milyen emberek és milyen garanciák érkeznek a régi rendszer helyére.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Wikipédia

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!