A Sándor-palota által nyilvánosságra hozott dokumentumok után sokkal tisztábban látszik, hogyan kapott kegyelmet Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese. Az iratok alapján kizárható, hogy Novák Katalin véletlenül vagy az ügy ismerete nélkül írta volna alá a kegyelmi döntést: a volt köztársasági elnök saját hivatala is részletesen ismertette vele az ügy hátterét, és egyértelműen nem javasolta a kegyelem megadását. Novák ennek ellenére pozitív döntést hozott, Varga Judit pedig még aznap ellenjegyezte azt. A dokumentumok után három nagy kérdés maradt nyitva: miért kezelte a Sándor-palota jogi csapata külön Kónya Endre ügyét, miért adott Novák Katalin kegyelmet a nemleges ajánlás ellenére, és miért írta alá Varga Judit a határozatot? A válaszokat négy konkrét szereplő tudhatja: Módos Mátyás, Schanda Tamás, Novák Katalin és Varga Judit.

A dokumentumok után már pontosabban látszik a kegyelmi döntés útja

A Sándor-palota péntek reggel közzétette a kegyelmi ügy nála lévő dokumentumait, ezek alapján pedig több korábbi feltételezés tisztázható. A legfontosabb: Novák Katalin nem véletlenül, nem az ügy ismerete nélkül, és nem egy félrecsúszott adminisztratív folyamat áldozataként írta alá Kónya Endre kegyelmét.

Az iratokból az látszik, hogy a Sándor-palota jogi csapata részletesen ismertette a volt köztársasági elnökkel Kónya Endre ügyét, a bűncselekmény jellegét, valamint azt is, hogy a kérelmező már az otthonában tölti büntetését, és hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. A hivatal szakmai álláspontja egyértelmű volt: nem javasolták a kegyelem megadását.

Ennek ellenére Novák Katalin 2023. április 27-én aláírta a kegyelmi határozatot. A döntés ezután azonnal Varga Judit igazságügyi miniszterhez került, aki még aznap ellenjegyezte azt. Így Kónya Endre kegyelmet kapott.

A Sándor-palota jogi csapata szokatlanul járt el Kónya Endre ügyében

Az első nyitott kérdés az, hogy a Sándor-palota alkotmányossági és jogi igazgatósága miért kezelte Kónya Endre ügyét a többi kegyelmi ügytől eltérően.

A dokumentumok szerint a hivatal jogi csapata a kegyelmi ügyek többségében egyértelmű javaslatot tett a köztársasági elnöknek: vagy a kegyelem megadását, vagy az elutasítást ajánlotta. Kónya Endre ügyében azonban kivételt tettek. Itt nemcsak az elutasító, hanem a kegyelmet megadó határozatot is felterjesztették Novák Katalinnak.

Ez azért különösen fontos, mert miközben a részletes szakmai indoklás nem támogatta a kegyelmet, a döntéshozó elé mégis odakerült a pozitív határozati változat is. Ez nem bizonyítja önmagában, hogy bárki nyomást gyakorolt volna, de világosan mutatja: Kónya Endre ügye eltért a szokásos hivatali logikától.

Erre a kérdésre azok tudhatják a választ, akik az előterjesztés elkészítésében és továbbításában részt vettek. A dokumentumokon szereplő nevek alapján két kulcsszereplő azonosítható: Módos Mátyás, a Sándor-palota akkori alkotmányossági és jogi igazgatója, valamint Schanda Tamás, Novák Katalin kabinetfőnöke.

Miért kapott kegyelmet Kónya Endre a nemleges ajánlás ellenére?

A második, és politikailag legsúlyosabb kérdés az, hogy Novák Katalin miért adott kegyelmet Kónya Endrének annak ellenére, hogy sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a Sándor-palota jogi csapata nem javasolta ezt.

Az iratok szerint a minisztérium a kegyelmi kérvények közül négy esetben javasolt pozitív döntést, de Kónya Endre ügye nem tartozott ezek közé. A Sándor-palota jogi csapata pedig a saját értékelésében szintén egyértelműen a kegyelem elutasítását tartotta indokoltnak.

Novák Katalin mégis a pozitív határozatot írta alá. Mivel az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök egyéni kegyelmi döntését nem köteles megindokolni, írásos magyarázat valószínűleg nincs. Ez azonban politikai és erkölcsi értelemben nem zárja le az ügyet.

A kérdésre egyetlen ember tudhat teljes választ: Novák Katalin. Neki kellene elmondania, milyen megfontolás, milyen információ, milyen kérés vagy milyen közbenjárás vezetett ahhoz, hogy a szakmai ajánlásokkal szemben kegyelmet adjon.

Magyar Péter az Orbán-család szerepére kérdez rá

A dokumentumok nyilvánosságra kerülése után Magyar Péter miniszterelnök felszólította Novák Katalint, hogy valljon színt: az Orbán-család utasítására vagy kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének.

Ez rendkívül súlyos politikai kérdés, amelyet jelenleg állításként nem lehet bizonyított tényként kezelni. Magyar Péter felszólítása azonban világosan mutatja, hogy a Tisza-kormány szerint a kegyelmi döntés hátterében nem egyszerű szakmai tévedés vagy adminisztratív hiba állhatott.

A dokumentumokból önmagában nem derül ki, hogy volt-e külső politikai, családi, egyházi vagy informális közbenjárás. De éppen ez teszi különösen fontossá Novák Katalin megszólalását. Ha a hivatalos szakmai javaslatok mind a kegyelem ellen szóltak, akkor a nyilvánosságnak joga van tudni, milyen okból született mégis ezzel ellentétes döntés.

Varga Judit ellenjegyzése a harmadik nagy rejtély

A harmadik nyitott kérdés Varga Judit szerepe. A dokumentumok alapján az világos, hogy a pozitív kegyelmi döntésekről szóló határozatokat a Sándor-palota azonnal elküldte az igazságügyi miniszternek, aki még aznap aláírta őket.

A nyilvánosság azonban máig nem tudja, Varga Judit pontosan miért ellenjegyezte Kónya Endre kegyelmét. Három lehetséges magyarázat merült fel. Az első szerint figyelmetlenségből írta alá, mert nem nézte meg pontosan, mely ügyekről van szó. A második szerint azért tette, mert nem akart eltérni attól a több mint 25 éves gyakorlattól, hogy az igazságügyi miniszter tudomásul veszi és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. A harmadik lehetőség az, hogy addigra ő maga is megváltoztatta az álláspontját, és már támogathatónak tartotta a kegyelmet.

Ezek közül bármelyik komoly következményekkel járna. Ha figyelmetlenség történt, az súlyos miniszteri alkalmatlanságot és intézményi hibát jelez. Ha automatikus ellenjegyzés történt, az azt mutatja, hogy a kegyelmi rendszerben a politikai felelősség kiüresedett. Ha pedig Varga Judit valóban megváltoztatta az álláspontját, akkor arra kell választ adnia, miért tette.

Varga Judit nélkül nem lehet teljesen feltárni az ügyet

Varga Judit a botrány kirobbanása után politikai felelősséget vállalt, és visszavonult a közélettől, de az ellenjegyzés pontos körülményeit azóta sem magyarázta el részletesen. Pedig a kegyelmi döntés csak az ő aláírásával vált érvényessé.

Répássy Róbert, Varga akkori államtitkára korábban arról beszélt, hogy a minisztériumon belül létezett egy olyan megállapodás, amely szerint az igazságügyi miniszter a köztársasági elnök döntését annak tartalmától függetlenül tudomásul veszi. Ez a magyarázat a hagyománykövető, automatikus ellenjegyzés verzióját erősítheti.

Magyar Péter viszont arra utalt, hogy szerinte Varga Judit úgy írhatta alá Kónya Endre kegyelmét, hogy nem tudta pontosan, melyik ügyről van szó, és senki nem figyelmeztette arra, hogy Novák Katalin megváltoztatta a minisztérium és a Sándor-palota ajánlását.

A teljes igazságot ebben a kérdésben Varga Judit tudná elmondani.

Négy ember meghallgatása nélkül nem zárható le a botrány

A jelenlegi dokumentumok alapján a kegyelmi ügy feltárása négy kulcsszereplő meghallgatása nélkül nem lehet teljes.

Módos Mátyás tudhat választ arra, miért került Kónya Endre ügyében a kegyelmet megadó és az elutasító határozat is Novák Katalin elé. Schanda Tamás kabinetfőnökként szintén ismerhette a Sándor-palotán belüli döntés-előkészítés menetét és azt, miért kezelték ezt az ügyet eltérően. Novák Katalin tudhatja, miért írta alá a kegyelmet a nemleges ajánlás ellenére. Varga Judit pedig arra adhat választ, miért ellenjegyezte a döntést.

Ez a négy ember nem mellékszereplő. Ők azok, akik a döntési lánc legfontosabb pontjainál álltak. Ha a parlamenti vizsgálóbizottság valóban fel akarja tárni a kegyelmi botrány felelőseit, akkor őket mindenképpen meg kell hallgatnia.

A pápalátogatás miatti sietség nem magyaráz meg mindent

Az iratok alapján a kegyelmi döntéseket a pápalátogatás előtt akarták kihirdetni. Ez magyarázhatja, miért küldték el az aláírt pozitív határozatokat azonnal Varga Juditnak, és miért akarták még április 27-én ellenjegyeztetni őket.

A sietség azonban nem ad választ mindenre. Nem magyarázza meg, miért kezelték Kónya Endre ügyét eltérően. Nem magyarázza meg, miért írt alá Novák Katalin egy olyan kegyelmet, amelyet sem a minisztérium, sem a Sándor-palota jogi csapata nem javasolt. És nem magyarázza meg teljesen azt sem, hogy Varga Judit milyen tudással és milyen mérlegelés alapján ellenjegyezte a határozatot.

A pápalátogatás tehát lehetett időzítési ok, de nem feltétlenül döntési ok. A közvélemény számára azonban éppen az utóbbi a legfontosabb: miért kellett kegyelmet adni Kónya Endrének?

A vizsgálóbizottság előtt jöhetnek a valódi válaszok

Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője korábban bejelentette, hogy a kegyelmi ügy felelőseinek feltárására parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. A most megismert dokumentumok pontosan kijelölik, milyen irányban kellene haladnia ennek a testületnek.

A vizsgálóbizottságnak nem Kónya Endre bírósági ügyét kell újranyitnia, hanem a kegyelmi döntés politikai és intézményi útját kell feltárnia. Ki kérte az ügy előkészítését? Miért terjesztettek fel kétféle határozatot? Ki döntött a pozitív változat mellett? Ki tudott erről a Sándor-palotán kívül? Miért ellenjegyezte Varga Judit a határozatot? Volt-e külső közbenjárás?

Ezekre a kérdésekre nem elég dokumentumokkal válaszolni. Meghallgatásokra, tanúvallomásokra és a döntési lánc szereplőinek nyilvános felelősségvállalására van szükség.

A kegyelmi ügy már nem rejthető vissza a dossziék közé

A Sándor-palota iratainak nyilvánosságra hozatala után a kegyelmi ügy új szakaszba lépett. Már nem lehet azt mondani, hogy nem tudni, hogyan jutott el a döntés Novák Katalin asztalára. Már az is látható, hogy a szakmai ajánlások nem támogatták a kegyelmet. Az is világos, hogy Novák Katalin tudatosan választott a határozatok közül. És az is tény, hogy Varga Judit ellenjegyzése nélkül a kegyelem nem vált volna érvényessé.

A maradék kérdések száma valóban háromra szűkült, de ezek a legfontosabb kérdések. Miért kezelték külön Kónya Endre ügyét? Miért adott Novák Katalin kegyelmet a nemleges ajánlás ellenére? Miért írta alá Varga Judit a döntést?

Amíg Módos Mátyás, Schanda Tamás, Novák Katalin és Varga Judit nem ad világos választ ezekre, addig a kegyelmi botrány nem tekinthető lezártnak. A dokumentumok megnyíltak, de az igazság teljes feltárása még csak most kezdődhet el.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Novák Katalin / Facebook

KAPCSOLÓDÓ

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!