Újabb súlyos részlet derült ki a kegyelmi botrányból: a Sándor-palota péntek reggel közzétette a K. Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó dokumentumait, amelyek alapján nemcsak az Igazságügyi Minisztérium, hanem a köztársasági elnöki hivatal igazgatósága, vagyis Novák Katalin kabinetfőnöke sem támogatta K. Endre kegyelmét. Novák Katalin ennek ellenére indoklás nélkül kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, Varga Judit pedig ellenjegyezte a döntést, noha a minisztériumi iratok szerint korábban nem javasolta a kegyelmet. A dokumentumok nyilvánosságra hozatala után a Sándor-palota honlapja rövid időn belül lefagyott, vélhetően a hatalmas érdeklődés miatt. A legfontosabb kérdés azonban továbbra is nyitva maradt: ki és milyen okból döntött úgy, hogy K. Endre kegyelmet kapjon?

A Sándor-palota közzétette a kegyelmi ügy iratait

Péntek reggel a Sándor-palota nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügyként ismertté vált döntéshez kapcsolódó dokumentumait. A közzétett iratok között szerepel egy feljegyzés a Hunnia-perben született ítéletről, egy 2023. április 3-i feljegyzés a kegyelmi előterjesztések aktuális állásáról, valamint az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. kegyelmi előterjesztésének fedlapja is.

A dokumentumok megjelenése után a Sándor-palota honlapja rövid időn belül elérhetetlenné vált, minden bizonnyal azért, mert a közvélemény óriási érdeklődéssel próbálta megnyitni az iratokat. Ez önmagában is jelzi, mennyire erős társadalmi igény van arra, hogy végre tisztábban lehessen látni az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb politikai botrányában.

A kegyelmi ügy nem pusztán jogi kérdés. Ez volt az a botrány, amelybe néhány nap alatt belebukott Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit pedig visszavonult a közélettől. Az ügy hatása messze túlmutatott a Sándor-palotán és az Igazságügyi Minisztériumon: alapjaiban változtatta meg a magyar belpolitikát.

Novák Katalin saját hivatala sem támogatta K. Endre kegyelmét

A most nyilvánosságra hozott iratok legfontosabb új részlete az, hogy a köztársasági elnök igazgatósága, vagyis a köztársasági elnöki hivatal kabinetfőnöki szintje sem támogatta K. Endre kegyelmét. Ez rendkívül súlyos politikai és intézményi információ.

Korábban a kormány által nyilvánosságra hozott dokumentumokból már kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium sem javasolta K. Endre kegyelmi kérelmének teljesítését. A minisztériumi kegyelmi főosztály, Répássy Róbert akkori államtitkár felterjesztése és Varga Judit igazságügyi miniszteri anyaga alapján K. Endre nem szerepelt azok között, akiknél kegyelmet javasoltak.

Most azonban kiderült, hogy a Sándor-palotán belül sem támogatták a kegyelmet. Vagyis Novák Katalin nemcsak az igazságügyi minisztériumi javaslattal ment szembe, hanem a saját hivatalának álláspontjától is eltért. Ennek ellenére a volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, méghozzá indoklás nélkül.

A legfontosabb kérdés továbbra is az: miért?

Az Alaptörvény alapján az egyéni kegyelmezés a köztársasági elnök kizárólagos joga. Az államfőnek valódi döntési jogköre van, nem köti az igazságügyi miniszter javaslata, és döntését nem köteles megindokolni. A határozat ellen nincs jogorvoslat. A kegyelmi döntés ugyanakkor csak az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével válik érvényessé.

Ez a jogi keret megmagyarázza, hogyan dönthetett Novák Katalin a minisztériumi és hivatali javaslat ellenére is K. Endre kegyelme mellett. Azt viszont nem magyarázza meg, hogy miért tette.

A mostani dokumentumok után a kérdés még élesebb lett. Ha sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a Sándor-palota illetékes hivatali szintje nem támogatta a kegyelmet, akkor milyen információ, milyen személyes vagy politikai érv, milyen közbenjárás vagy milyen háttérfolyamat vezetett ahhoz, hogy Novák Katalin mégis így döntsön?

Varga Judit ellenjegyzése továbbra is megmagyarázatlan

A másik nagy kérdés Varga Judit szerepe. A korábban közzétett kormányzati iratok alapján Varga Judit nem javasolta K. Endre kegyelmi kérelmének támogatását. Ennek ellenére később ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi határozatát.

Ez azért kulcskérdés, mert a kegyelmi döntés az igazságügyi miniszter ellenjegyzése nélkül nem válhatott volna érvényessé. Varga Judit a botrány kirobbanása után politikai felelősséget vállalt, és visszavonult a közélettől, de a nyilvánosság mindmáig nem kapott világos választ arra, hogy pontosan miért írta alá a dokumentumot.

Ha tudta, hogy Novák Katalin a minisztériumi javaslattal ellentétesen döntött, akkor miért nem tagadta meg az ellenjegyzést? Ha nem tudta pontosan, mit ír alá, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen súlyú kegyelmi döntés átment a rendszeren? És ha utólag megtudta, hogy mi történt, jelezte-e ezt Orbán Viktornak vagy az akkori kormány más szereplőinek?

A Sándor-palota szerint támogatják a kivizsgálást

A Sándor-palota péntek reggeli közleményében azt írta: a köztársasági elnök a kegyelmi ügyként ismertté vált döntés kivizsgálását kezdettől fogva teljes egészében támogatja. A hivatal szerint kész együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy a közvélemény valós képet kaphasson erről a nagy közfelháborodást kiváltó esetről.

A közlemény ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a köztársasági elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányzat és a többi hatalmi ág közötti kommunikáció a közösségi médiába és a sajtó felületeire helyeződött át.

Ez a megjegyzés egyértelműen az elmúlt napok üzengetésére utal. Magyar Péter korábban felszólította Sulyok Tamást, hogy ne várjon a kormány hivatalos megkeresésére, hanem hozza nyilvánosságra a Sándor-palotánál lévő kegyelmi dossziét. Sulyok hivatala előzőleg azt közölte, hogy hivatalos megkeresés esetén átadja az iratokat a kormánynak.

Hatalmi ágak vitája lett az iratokból

Az ügy az elmúlt napokban már nemcsak a kegyelmi döntés tartalmáról, hanem a hatalmi ágak közti kommunikációról is szólt. Magyar Péter nyilvánosan azt üzente Sulyok Tamásnak, hogy köztársasági elnökként külön hatalmi ág képviselője, ezért önállóan is nyilvánosságra hozhatja a nála lévő iratokat.

A Sándor-palota most végül közzétette a dokumentumokat, de közleményében világossá tette, hogy nem tartja helyesnek a nyilvános üzengetést. Ez a konfliktus jól mutatja, mennyire feszült a viszony az új kormány és a hivatalban lévő köztársasági elnök között.

A politikai jelentősége ennek azért nagy, mert Sulyok Tamás szerepe eleve vitatott a Tisza-kormány és Magyar Péter szemében. A kegyelmi ügy iratainak nyilvánosságra hozatala ebben a helyzetben nem egyszerű adminisztratív aktus, hanem egy újabb fejezet az államfői hivatal körüli politikai vitában.

K. Endre kegyelme súlyos következményekkel járt

A kegyelmi döntés azért váltott ki országos felháborodást, mert K. Endrét a bicskei gyermekotthon ügyében ítélték el. A volt igazgatóhelyettes arra próbálta rávenni az egyik áldozatot, hogy vonja vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomását.

Novák Katalin kegyelmi határozata a jogerős szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedte, valamint mentesítette K. Endrét a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

A döntés egyik legérzékenyebb pontja az volt, hogy a kegyelem a foglalkozástól eltiltást is érintette, vagyis K. Endre a döntés után újra dolgozhatott volna gyerekek között. Ez tette a botrányt nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is rendkívül súlyossá.

Balog Zoltán szerepe továbbra is kérdés

A kegyelmi ügyben a közvélemény régóta vár választ arra is, milyen szerepe lehetett Balog Zoltán református püspöknek, korábbi miniszternek, Novák Katalin régi mentorának. A botrány után Novák Katalin lemondott, Varga Judit visszavonult, Balog Zoltán azonban nem távozott minden pozíciójából úgy, ahogyan azt sokan várták.

A mostani dokumentumokból sem derül ki egyértelműen, hogy történt-e politikai, egyházi vagy informális közbenjárás K. Endre érdekében. Ezért a kegyelmi ügy legfontosabb háttérkérdése továbbra is nyitott: ki mozgatta az ügyet, ki sürgette, ki tudott róla, és ki beszélt Novák Katalinnal a döntés előtt?

Ha a köztársasági elnök saját hivatala sem támogatta a kegyelmet, akkor még fontosabbá válik annak feltárása, milyen külső vagy belső hatás vezetett a végső döntéshez.

Parlamenti vizsgálóbizottság adhat választ a nyitott kérdésekre

Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy a kegyelmi ügy feltárására parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ez a testület a tervek szerint nem K. Endre bírósági ügyét nyitná újra, hanem a kegyelmi döntés előkészítését, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést, a Sándor-palota szerepét, valamint az esetleges politikai, informális vagy külső közbenjárást vizsgálná.

A most nyilvánosságra hozott dokumentumok valószínűleg ennek a vizsgálatnak is fontos alapját képezik majd. Az iratok azonban önmagukban nem biztos, hogy elegendőek lesznek. A legfontosabb válaszokhoz meghallgatásokra, tanúvallomásokra, korábbi döntéshozók megszólaltatására és a teljes döntési lánc rekonstruálására lehet szükség.

Különösen fontos lehet Novák Katalin meghallgatása, mert a legfontosabb kérdésre csak ő adhat közvetlen választ: miért adott kegyelmet K. Endrének annak ellenére, hogy sem az igazságügyi minisztériumi, sem a köztársasági elnöki hivatali javaslat nem támogatta ezt?

A kegyelmi dosszié újabb része nyílt meg, de az igazság még nem teljes

A Sándor-palota dokumentumainak közzététele fontos lépés, mert újabb részleteket tett láthatóvá a kegyelmi döntés előkészítéséből. Most már nemcsak az tudható, hogy Varga Judit és az Igazságügyi Minisztérium nem javasolta K. Endre kegyelmét, hanem az is, hogy Novák Katalin saját hivatali apparátusa sem állt a kegyelem mögött.

Ez még súlyosabbá teszi a történetet. A döntés így nem egyszerűen egy vitatható kegyelmi ügynek tűnik, hanem olyan politikai és intézményi rejtélynek, amelyben a hivatalos szakmai javaslatok ellenére született meg egy országos felháborodást kiváltó államfői határozat.

A kegyelmi dosszié tehát nyílik, de a teljes igazság még nem látható. A következő kérdés az, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság, a további iratok és a szereplők meghallgatása képes lesz-e megadni azt a választ, amelyet a társadalom több mint két éve vár: miért kapott kegyelmet K. Endre, és kik segítették, hogy ez megtörténjen?

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!