Úgy keres üzleti partnert a kormány a Diákváros megvalósításához, hogy a részletes terveket még sem a nyilvánosság, sem az érintett önkormányzatok, sem a szakmai szervezetek nem látták. A projektet néhány hónap alatt szeretnék sínre tenni: januárban pályázat indul, februárban üzleti terveket kérnek be, márciusban eredményt hirdetnének, miközben maga az államtitkár is elismeri, hogy a koncepció még formálódik. A több mint 30 hektáros területet már átadták a Tudás Tér Alapítványnak, az állam kisajátította a szükséges ingatlanokat, és a kormányzati kommunikáció szerint akár három éven belül beköltözhetnek az első hallgatók. A gyors ütemezés azonban egyre több kérdést vet fel: hogyan lehet beruházót keresni kész tervek nélkül, miként illeszkedik a projekt a nemzeti beruházási programba, és miért maradnak válasz nélkül az önkormányzatok aggályai. A Diákváros így nemcsak városfejlesztési, hanem politikai és társadalmi üggyé is vált.

Gyors pályázat, bizonytalan tartalom

Varga Bajusz Veronika államtitkár egy szakmai fórumon vázolta fel a jelenlegi elképzeléseket: 2-3 fős szobák magyar hallgatóknak, egyfős szobák a nemzetközi diákoknak, apartmanos rendszer közös konyhával és fürdővel, valamint külön mini-garzonok fiatal oktatóknak és kutatóknak. A cél 10-12 ezer férőhely kialakítása, amely már önmagában is Budapest egyik legnagyobb lakhatási beruházása lenne.

A kivitelezéshez azonban nem klasszikus közbeszerzést, hanem tárgyalásos pályázatot terveznek, ami ritkább a közpénzből finanszírozott fejlesztéseknél. A pályázat januárban indulna, februárban üzleti terveket kérnének, márciusban pedig már nyertest hirdetnének. Ez a tempó akkor is rendkívül gyors lenne, ha minden előkészítő munka elkészült volna, ám jelenleg maga a kormány is elismeri, hogy a tervezés még nem zárult le.

Ki felel a beruházásért

Különösen érdekes, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely elvileg az állami magasépítési beruházásokért felel, hivatalosan semmit nem tud a projektről. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a kormány egy részben párhuzamos intézményi struktúrán keresztül próbálja megvalósítani a fejlesztést, megkerülve a hagyományos döntéshozatali csatornákat.

Ez a gyakorlat nem példa nélküli, de mindig növeli az átláthatósággal kapcsolatos aggályokat. Különösen akkor, amikor több száz milliárd forintos közpénzről van szó, és amikor a beruházás hosszú távon alakítja át Budapest déli részének városszerkezetét.

Önkormányzati kérdések válasz nélkül

Ferencváros és a főváros már átadta a szükséges területeket, összesen több milliárd forintért. A kerület vezetése ugyanakkor több kérdésre nem kapott választ: mennyit fizet az állam az önkormányzati közterületek beépítéséért, hogyan alakul a part menti sétány sorsa, és milyen mértékben épülnek be azok az utcák, amelyeket korábban politikai szimbolikával átneveztek.

Baranyi Krisztina polgármester szerint az együttműködés ígérete megmaradt szavak szintjén, a tényleges egyeztetések elmaradtak. Ez tovább erősíti azt az érzést, hogy a projektet felülről, a helyi szereplők bevonása nélkül kívánják végigvinni.

Politikai üzenetek és időzítés

A Diákváros projekt újra előkerülése nem független a politikai időzítéstől. A kormány a 2024-es önkormányzati ciklus elején hozta elő ismét a témát, hangsúlyozva a megfizethető lakhatás fontosságát. A kommunikáció egyszerre szól a fiataloknak, akik lakhatási válsággal küzdenek, és a befektetőknek, akik hosszú távú, államilag támogatott projektben láthatnak lehetőséget.

Ez a kettős üzenet azonban könnyen ellentmondásossá válhat, ha a beruházás inkább üzleti, mint közösségi logika mentén valósul meg. A kollégiumi férőhelyek ára, az üzemeltetés feltételei és a hozzáférés szabályai mind meghatározzák majd, hogy valóban megoldást jelent-e a hallgatók számára.

Egy hosszú történet új fejezete

A terület története már önmagában is szimbolikus. Először olimpiai falut terveztek ide, majd egy zöld városrészt sport- és rekreációs funkciókkal. A nemzetközi tervpályázaton győztes Snohetta iroda víziója egy nyitott, vízhez kapcsolódó, közösségi tér volt. Ezt később felülírta a kínai egyetem terve, amely végül politikai ellenállás miatt meghiúsult.

Most ismét új koncepció születik, de a múlt tapasztalatai óvatosságra intenek. A kérdés nemcsak az, hogy felépül-e a Diákváros, hanem az is, hogy milyen formában, kik számára és milyen áron. Amíg ezekre nincs világos válasz, addig a beruházás inkább tűnik politikai ígéretnek, mint kész, megalapozott fejlesztési programnak.

A következő hónapok döntik el, hogy a gyorsított pályázati menetrend valódi előrelépést hoz-e, vagy csak egy újabb fejezete lesz annak a történetnek, amelyben nagy ígéretek születnek, de a részletek rendre homályban maradnak.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!