A magyar kormány hivatalosan is pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret ellen, miután úgy véli, hogy jogtalanul megkerülték egy ukrán támogatási döntésnél. A keresetet augusztus 25-én tették közzé az EU Hivatalos Lapjában, és az ügyet a luxembourgi törvényszék vizsgálja. A magyar fél szerint súlyosan sérült a tagállamok közötti egyenlőség elve, mert a kormány szavazati jogát indokolatlanul figyelmen kívül hagyták. A per kimenetele az uniós döntéshozatal jövőjére is hatással lehet.

A magyar kormány perel, mert megkerülték egy ukrán támogatási döntésnél

A Portfolio szerdai cikke szerint a magyar kormány az Európai Unió bíróságához fordult, mert álláspontja szerint az Európai Békekeretből származó egyik kifizetésnél szabálytalanul mellőzték a részvételét. A kereset az EU Hivatalos Lapjában is megjelent, és azt vizsgálja majd, hogy jogszerűen zárták-e ki Magyarországot az adott döntésből.

A magyar kormány érvelése szerint sérült a tagállamok közötti egyenlőség, mivel indokolatlanul elvonták a szavazati jogát. A beadvány kiemeli: a lépés nemcsak a nemzeti szuverenitás sérelmét jelenti, hanem az Unió demokratikus működésének alapelveit is veszélyezteti.

Az Európai Békekeret működése

Az Európai Békekeret (EPF) olyan pénzügyi mechanizmus, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a tagállamoknak megtérítse a harmadik országoknak szánt katonai és védelmi szállítmányokat. A rendes uniós költségvetésből erre nem adható pénz, ezért hozták létre külön alapként. A szabályok szerint minden kifizetéshez egyhangú döntés szükséges, és minden tagállam gazdasági teljesítménye arányában járul hozzá a kerethez.

Magyarország mintegy egy százalékát biztosítja a teljes alapnak, de az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta többször is fenntartásokat jelzett az újabb kifizetésekkel kapcsolatban. Bár korábban hét alkalommal átengedte az Ukrajnába irányuló támogatásokat, 2023 óta egyre gyakrabban élt a konstruktív tartózkodás eszközével.

Mit jelent a konstruktív tartózkodás?

A konstruktív tartózkodás egy olyan uniós eljárási lehetőség, amely során az adott tagállam nem vállal közvetlen politikai vagy pénzügyi kötelezettséget, ugyanakkor elismeri, hogy a döntés az Unió egészét köti. Magyarország is élt ezzel a lehetőséggel, például az ötmilliárd eurós „ukrán alzseb” létrehozásakor, amelyet 2023 márciusában vezettek be.

A magyar kormány akkor úgy fogalmazott, hogy jogszabály-módosítással kizárta magát a kötelezettségvállalásból. Szijjártó Péter külügyminiszter később többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván részt venni olyan döntésekben, amelyek szerinte közvetve fegyverszállításokat finanszíroznak Ukrajna számára.

A vitás döntés háttere

A mostani per középpontjában egy idén februári kifizetés áll, amelyet egy tavaly májusi tanácsi határozat alapján hajtottak végre. Ez a dokumentum kimondta, hogy az orosz vagyonból lefölözött bevételekre külön szabályok vonatkoznak, és az így befolyt összegek felhasználásáról nem szükséges a békekeret külön bizottságának jóváhagyása.

A magyar kormány szerint azonban ezzel megkerülték a szabályokat, és indokolatlanul zárták ki a döntéshozatalból. Ez különösen annak fényében vált érzékeny kérdéssé, hogy a vitatott döntés mintegy 1,4 milliárd eurót irányzott elő újabb ukrán fegyverszállítások finanszírozására.

Brüsszel és a magyar kormány álláspontja

Josep Borrell, az EU akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ezzel szemben úgy érvelt, hogy a tartózkodás miatt a magyar kormány „nem kellene, hogy része legyen a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. Szerinte a jogi konstrukció kifinomult és működőképes, amelyet az uniós intézmények megfelelő hivatkozási alapként alkalmaztak.

Szijjártó Péter azonban élesen bírálta ezt az értelmezést, és úgy fogalmazott: „a demokrácia és a jogállamiság önjelölt harcosai” a legszégyentelenebb módon lépték át a szabályokat Magyarország kizárásával. A külügyminiszter már a döntés idején jelezte, hogy jogi útra terelik az ügyet, és ezt most a per indításával be is váltották.

A per tétje

A luxembourgi törvényszéknek most azt kell mérlegelnie, hogy a magyar kormány kizárása valóban sértette-e az uniós alapelveket. Ha a bíróság Magyarország javára dönt, az komoly precedenst teremthet, hiszen megerősítené, hogy minden tagállamnak joga van részt venni a döntéshozatalban, még akkor is, ha tartózkodott egy korábbi szavazásnál.

Ellenkező esetben az uniós intézmények értelmezése kaphat jogalapot, amely rugalmasabbá tenné az olyan helyzetek kezelését, amikor egy tagállam akadályozza a közös döntéshozatalt. Ez azonban tovább mélyítheti a konfliktust a magyar kormány és Brüsszel között.

Összegzés

A magyar kormány perel, mert megkerülték egy ukrán támogatási döntésnél, és úgy véli, hogy ezzel sérült a demokratikus működéshez és a tagállami egyenlőséghez való jog. Az ügy tétje túlmutat egyetlen kifizetésen: arról szól, hogy mennyire szigorúan kell érvényesíteni a tagállamok egyhangú beleegyezését az Európai Békekeret működésében. A döntés hosszú távon meghatározhatja, milyen mozgástere lesz az EU-nak hasonló helyzetekben, és miként tudja kezelni az eltérő nemzeti álláspontokat a közös kül- és biztonságpolitika területén.

Magyar News Online

Borítókép: MTI/MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!