A Majka által előadott dal és a koncerten történtek miatt kirobbant politikai vihar újabb közszereplőt szólaltatott meg: Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebookon reagált a történtekre, kiemelve, hogy csak az érzi magára nézve sértőnek a kritikát, aki magát is a céltáblán látja. A „Bindzsisztán fáj? Akkor talán nem kéne magadra venni…” című posztjában világossá tette, hogy a művészet célja a tükörtartás, nem a konkrét személyek megszólítása. A politikai oldalról jött támadásokat szerinte éppen azok kezdeményezték, akik önként azonosultak a dal üzenetével.

Tarjányi Péter kiállt a művészi szabadság mellett – a Bindzsisztán vita túlmutat Majkán

Az elmúlt napok egyik legnagyobb közéleti visszhangot kiváltó eseménye Majka Campus Fesztiválon előadott fellépése volt, különösen a „Csurran, cseppen” című szám miatt. A dal szövegét és a színpadi performansz végén előadott, szimbolikus „fejlövést” a kormánypárti sajtó egy része rendkívül súlyosan értelmezte. A Hír TV például odáig ment, hogy a produkciót a miniszterelnök kivégzésére történő buzdításként értelmezte.

A művész ugyanakkor egyértelműen visszautasította ezeket a vádakat, mondván, hogy a fellépés szatirikus és fiktív jellegű volt, semmilyen konkrét személyre vagy pártra nem vonatkozott. Az esetre reagálva Tarjányi Péter is megszólalt, aki saját Facebook-bejegyzésében vette védelmébe Majkát és a művészi szabadságot.

A dalról, ami sokakat szíven ütött – de vajon miért?

Tarjányi szerint az ügy igazi tanulsága nem az, hogy Majka mit mondott vagy mutatott be, hanem az, hogy kik és miért érzik magukra nézve sértőnek a „Bindzsisztán” világát. A dal egy fiktív országról szól, ahol egy korrupt vezető uralkodik, akinek életét a „csurran-cseppen” logika határozza meg. Nem említ pártot, nem nevez meg vezetőt, nem mutat rá egyetlen politikusra sem – csak egy tipikus rendszert ábrázol.

„Ha nem vagy korrupt, ha nem vagy hataloméhes, ha neked nem csurran-cseppen minden hónapban az adófizetői pénz, akkor miért érzed úgy, hogy rólad szól ez a dal?” – írta Tarjányi, hozzátéve: „Aki nem érzi magát bűnösnek, azt nem zavarja a tükör.”

Ez a gondolatmenet mélyebbre vezet annál, mint hogy kinek szól a kritika. A szakértő szerint azok, akik elsőként reagáltak, valójában saját belső félelmeik és lelkiismeretük alapján azonosultak a „Bindzsisztán” képével. És ha valóban magukra ismertek, az nem a dalszöveg hibája.

Művészet, szabadság és a túlreagálás politikai tünete

A botrány középpontjában a művészi szabadság és annak határai állnak. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy zenészek, színészek vagy más előadóművészek kritikát fogalmaztak meg a hatalommal szemben. Ezeket a megszólalásokat gyakran érték kormányzati vagy kormánypárti visszatámadások.

Ez a mechanizmus Tarjányi szerint különösen aggasztó, hiszen a demokrácia alapvető része, hogy a művészet szabadon tükröt tarthat a társadalom elé. A „Bindzsisztán fáj? Akkor talán nem kéne magadra venni…” üzenete pontosan erről szól: ha valaki egy szatirikus műből magára nézve sértést olvas ki, annak a problémája nem a műben, hanem saját tükörképében keresendő.

Politikai propaganda vagy jogos véleménynyilvánítás?

A kérdés túlmutat Majka koncertjén. Vajon meddig lehet elmenni a politikai retorikában, ha művészi önkifejezésről van szó? Hol van a határ a kritika és az uszítás, a szatíra és a rágalom között? Tarjányi Péter megszólalása pontosan azt a határvonalat próbálja megérteni és értelmezni, ahol a politikai hatalom és a szabad véleménynyilvánítás konfliktusba kerül.

Tarjányi világossá tette: „ha legközelebb valaki hall egy dalt, lát egy előadást, és az az első gondolata, hogy ‘Hoppá, ez rólam szól!’, akkor talán nem a művésszel van a baj. Hanem azzal, aki magára ismert.” Ez a gondolat különösen fontos egy olyan társadalmi és politikai közegben, ahol a kritikát gyakran támadásnak veszik, a szatírát pedig sértésnek.

Tarjányi Péter: a tükör nem hibás, ha torz képet mutat

Az ügy tehát korántsem csupán egy koncert és egy dalszöveg körüli vihar. Sokkal inkább annak a kérdésnek a felvetése, hogy Magyarországon van-e még tere a kritikus művészetnek, és hogyan reagál arra a politikai elit, ha valaki a rendszer visszásságaira mutat rá.

Tarjányi Péter megszólalása rávilágított arra, hogy a művészet nem konkrét személyek ellen irányul – hanem a viselkedésminták, a korrupció és a hatalmi visszaélések kritikájára hívja fel a figyelmet. És ha valaki úgy érzi, ez róla szól, akkor valóban érdemes lehet elgondolkodnia: vajon miért érezte így?

Ezért is lett Tarjányi szavai az ügy kulcsgondolata:
„Bindzsisztán fáj? Akkor talán nem kéne magadra venni…”

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.