A Transparency International jogi igazgatója szerint a kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja valódi fordulatot hozhat Magyarországon. Ligeti Miklós úgy látja, ez az első olyan törvényjavaslat, amelyről tényleg ki lehet mondani: általa Magyarország jobb hely lesz. A szakértő szerint a csomagot jó szándékkal állították össze, és a hatása is kedvező lehet, mert nem egyszerűen a NER előtti állapotokhoz térne vissza, hanem több területen évtizedes hiányosságokat pótolna. A javaslat megerősítené az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá tenné a magántőkealapok működését, szigorítaná a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, változtatna a közbeszerzési szabályokon, és megszüntetne több emblematikus közérdekű vagyonkezelő alapítványt. Ligeti szerint a törvénycsomag önmagában nem old meg mindent, de jó irányba indítja el az országot: két éven belül Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből, és már nem az Európai Unió legkorruptabb országai között tarthatják számon.

A Transparency szerint ez valódi fordulat lehet

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a kormány által benyújtott átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomag történelmi jelentőségű lehet. A szakértő úgy fogalmazott: ez az első olyan törvényjavaslat, amelyről tényleg azt lehet mondani, hogy Magyarország jobb hely lesz tőle.

A csomag célja kettős. Egyrészt a befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges feltételeket teljesítené, másrészt olyan jogállami és korrupcióellenes garanciákat építene be a rendszerbe, amelyek nélkül nem lehet valódi fordulatról beszélni.

Ligeti szerint a törvénycsomagot jó szándékkal állították össze, és hatásában is jó. A javaslat több olyan területhez nyúl hozzá, amelyet az Európai Unió évek óta kifogásolt, de amelyeket a magyar közéletben is régóta a korrupció, az átláthatatlanság és a közpénzek elfolyásának kulcspontjaiként tartottak számon.

Nem visszatérés a 2010 előtti állapotokhoz, hanem előrelépés

A Transparency jogi igazgatója szerint fontos látni, hogy a mostani csomag nem egyszerűen a NER előtti állapotok visszaállítását jelenti. Több területen ugyanis már 2010 előtt is súlyos hiányosságok voltak.

Ligeti példaként említette a vagyonnyilatkozati rendszert, amely szerinte harminc éve „fabatkát sem ér”. Ez azt jelenti, hogy a mostani szabályozási fordulat nem egy jól működő régi rendszerhez térne vissza, hanem olyan problémákat próbálna végre kezelni, amelyek évtizedek óta mérgezik a magyar közéletet.

A szakértő szerint a magántőkealapok és más kollektív befektetési formák szabályozása is újabb terület, hiszen ezek 2014 óta kaptak különös jelentőséget. A közbeszerzési és átláthatósági hiányosságok szintén régóta jelen vannak, csak a NER idején váltak igazán rendszerszintű és súlyos kockázattá.

Ligeti szerint ezért nem „vissza a NER előtti világba” típusú szabályozásról van szó, hanem előremutató javaslatcsomagról.

Megszüntetnék a közpénznyelő alapítványokat

A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVA-k jelenlegi formájának megszüntetése. Ezek az alapítványok az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb konstrukciójává váltak, mert jelentős közvagyont vittek át olyan struktúrákba, amelyek felett az állami és társadalmi ellenőrzés korlátozott volt.

A csomag több emblematikus alapítványt érintene, köztük az Orbán Balázs által vezetett MCC-t, a Lázár Jánoshoz kötött Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, Schmidt Mária alapítványát, valamint olyan pénzosztó helyeket, mint a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

Ligeti Miklós szerint a Transparency International kifejezetten örül annak, hogy a kormány nem a kuratóriumok átvételével vagy az alapítványi forma toldozgatásával próbálkozik, hanem a rendszer felszámolása irányába mozdul. Úgy fogalmazott: ezeket a közpénznyelőket el kell törölni, a vagyont pedig vissza kell szerezni.

A nagy kérdés persze az, hogy a vagyonból mi lesz ténylegesen visszaszerezhető, és mi az, amit ezek az alapítványok már elköltöttek, átrendeztek vagy más struktúrákba helyeztek.

Szigorodhat a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése

A törvénycsomag másik kulcseleme a vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetőségének javítása. Ligeti szerint ez évtizedes elmaradásokat dolgozhat le.

A vagyonnyilatkozatok eddig sokszor inkább formalitásként működtek, mint valódi ellenőrzési eszközként. A politikusok és közéleti szereplők vagyongyarapodása gyakran követhetetlen maradt, a nyilatkozatok ellenőrzése gyenge volt, a hiányos vagy megtévesztő adatoknak pedig sok esetben nem volt valódi következménye.

A mostani csomag ezen változtatna. Bár Ligeti szerint a nyilatkozatok tartalmán még tovább kell dolgozni, az ellenőrzés területén komoly előrelépés jöhet. Ez azért kulcsfontosságú, mert a korrupcióellenes fellépés egyik alapja, hogy a közpénzek felett döntő szereplők vagyoni helyzete átlátható és számonkérhető legyen.

A NER egyik kedvelt trükkjét is bezárnák

Ligeti Miklós külön kiemelte, hogy a csomag a tényleges tulajdonosok átláthatóságán is javítana. Ez különösen fontos a pénzmosási szabályozás, a magántőkealapok és a közbeszerzések világában.

A szakértő szerint a NER egyik kedvelt trükkje az elsőbbségi részvény volt. Ez olyan konstrukció, amelyben valaki kis tulajdoni hányad mellett is jelentős szavazati jogot vagy nyereségrészesedést szerezhet. A javaslat ezt is bevonná az átlátható szervezet fogalmába.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy tényleges tulajdonosként az elsőbbségi részvényest is meg kell nevezni, ha a tulajdoni hányadától függetlenül 25 százalékot meghaladó szavazati arányt vagy nyereségrészesedést tud érvényesíteni.

Ez komoly változás lehet, mert az elmúlt években sok politikailag érzékeny gazdasági érdekeltség éppen bonyolult tulajdonosi szerkezetek, alapok, részvényesi konstrukciók és közvetett befolyási formák mögött vált nehezen követhetővé.

Átláthatóbbá válhatnak a magántőkealapok

A magántőkealapok az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb gazdasági eszközévé váltak. Ezeken keresztül hatalmas vagyonok és érdekeltségek mozoghattak úgy, hogy a tényleges tulajdonosi viszonyok nehezen voltak megismerhetők.

Ligeti szerint a mostani csomag ezen is változtatna. A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat gyűjteni és regisztrálni kellene, újságírók és civil szervezetek pedig könnyebben hozzáférhetnének ezekhez az információkhoz, mint a jelenlegi szabályok alapján.

Ez nem pusztán technikai részlet. Ha a közvélemény, a sajtó és a civil kontroll szereplői nem látják, kik állnak egyes alapok, cégek vagy közbeszerzési szereplők mögött, akkor a korrupció feltárása is sokkal nehezebb. Az átlátható tulajdonosi adatok a korrupcióellenes fellépés egyik legfontosabb eszközét jelenthetik.

A közbeszerzéseknél is jönnek új szabályok

A közbeszerzések területén is több fontos változás készül. Ligeti Miklós szerint innovatív elképzelések is szerepelnek a csomagban. Az egyajánlatos közbeszerzések megengedettségét tovább szűkítenék, és a tényleges tulajdonos problematikája bekerülne a közbeszerzési joganyagba is.

Ez azt jelentené, hogy nem lenne elég egy cégnek egyszerűen nyilatkoznia arról, hogy átlátható. Az ajánlatkérő, vagyis például az állam vagy az önkormányzat részletes, konkrét felvilágosítást is kérhetne.

Ligeti példaként említette a FaceKom Kft. ügyét, amely az arcfelismerő rendszerrel kapcsolatban került elő, és amelyet Tiborcz-közelinek nevezett. Elmondása szerint egy adatigénylés során betekintett az átláthatósági nyilatkozatukba, amelyben mindössze annyi szerepelt, hogy az ügyvezető aláírásával közölték: a tulajdonosok közül senki sem közszereplő. A szakértő szerint ez teljesen törvénysértő nyilatkozat volt, amelyet az ajánlatkérő mégis tudomásul vett.

A mostani szabályozás ezen a gyakorlaton változtathatna, mert az ajánlatkérőknek több eszközük lenne az átláthatóság tényleges ellenőrzésére.

A hatóságoknak végre dolgozniuk kell

Ligeti Miklós szerint a törvények módosítása önmagában nem lesz elég. A közbeszerzési rendszer megtisztításához nemcsak jobb szabályokra, hanem működő hatóságokra is szükség van.

A szakértő szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, a Közbeszerzési Hatóságnak, a Kincstárnak és más ellenőrző szerveknek utána kell menniük az összefonódásoknak, kartelleknek, összejátszásoknak és csalárd magatartásoknak.

Ligeti úgy fogalmazott: a jogosítványok eddig is elegendőek voltak, itt tényleg csak arról van szó, hogy a hatóságok kezdjenek el dolgozni. Szerinte most már látszik egyfajta nekibuzdulás, és az elmúlt másfél hónap termése nem kevés.

Érdekes módon a szakértő ezt nem egyszerű politikai hátszélként értelmezi, hanem belső intézményi felszabadulásként. Úgy véli, lehetnek olyan ügyek, amelyeket korábban félretettek vagy altattak, mert a vezetők nem engedték a munkatársakat lépni. Most viszont ezek az emberek úgy érezhetik: már nem akadályozhatják meg őket abban, hogy elvégezzék a munkájukat. Ligeti ezt „belső forradalomnak” nevezte.

A közbeszerzési túlárazás ellen további lépések kellenek

A Transparency jogi igazgatója szerint a mostani csomag jó irány, de a túlárazások és a versenytorzító gyakorlatok ellen önmagában még nem elég.

A közbeszerzési csalások nemcsak állami oldalon történhetnek. Ligeti szerint a cégek is „nagyon szerettek csalni”, például összebeszéléssel, kartellezéssel, vagy olyan megállapodásokkal, amelyekben hol az egyik, hol a másik szereplő nyer.

A túlárazások ellen tehát nem elég az átláthatóság javítása. Erős és következetes versenyhatósági, közbeszerzési és ellenőrzési fellépésre van szükség. Ha a hatóságok nem vizsgálják a piac torzulásait, a kartelleket és a politikai-gazdasági összefonódásokat, akkor a legjobb szabályozás sem hoz teljes áttörést.

Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jöhetnek

Ligeti Miklós szerint számára az egyik legfontosabb változás az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva bizonyos helyzetekből. A mostani javaslat szerint azonban minden hozzátartozó érintett lenne, függetlenül attól, hova van bejelentve.

Ez komoly lépés lehet a papíron elválasztott, valójában azonban családi vagy politikai kapcsolatokon keresztül működő érdekhálók ellen. Az elmúlt évek egyik tipikus problémája éppen az volt, hogy a közeli hozzátartozók, üzleti partnerek vagy politikai körhöz tartozó szereplők formálisan elkülönítve jelentek meg, miközben a gazdasági haszon végső soron ugyanahhoz a körhöz juthatott.

A szigorítás azt jelezné: az átláthatóság nem állhat meg a lakcímkártyánál. A közpénzeknél és közbeszerzéseknél valódi kapcsolatokat, tényleges érdekeket és befolyási viszonyokat kell vizsgálni.

Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből

Ligeti Miklós szerint nem reális, hogy Magyarország egyetlen ciklus alatt az európai korrupciós rangsor élmezőnyébe ugorjon. Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy két éven belül már meggyőző nyoma legyen a kormány cselekvésének.

A Transparency International arra számít, hogy a ciklus második felére Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből. Ligeti szerint akkor már nem az Európai Unió legkorruptabb országaként tarthatják számon, hanem gazdasági és politikai súlyának megfelelően az alsó harmad tetejére kerülhet.

Ez a V4-es országok, vagyis Szlovákia, Lengyelország és Csehország szintjének elérését jelentheti. A balti államok vagy Szlovénia szintje szerinte már egy következő lépcső lenne, de az első nagy áttörés az lehet, ha Magyarország kikerül a legrosszabb helyzetű országok közül.

A törvénycsomag nem minden, de fontos első lépés

A Transparency International értékelése alapján a kormány törvénycsomagja nem tökéletes és nem old meg mindent, de valódi, előremutató és jó irányba mutató kezdés. A vagyonnyilatkozatoknál további tartalmi szabályozásra lesz szükség, a közbeszerzéseknél a hatósági munkán múlik majd a siker, a KEKVA-vagyon visszaszerzésénél pedig kérdés, mi maradt még ténylegesen visszahozható.

Mindezek ellenére Ligeti Miklós szerint a javaslat komoly fordulatot jelent. Nemcsak a NER-hez képest, hanem a 2010 előtti időszakhoz viszonyítva is. A csomag több olyan problémát kezel, amelyet évtizedek óta halogatott a magyar politika.

Ha a törvények mellé valódi hatósági munka, következetes ellenőrzés és politikai be nem avatkozás társul, akkor Magyarország valóban elindulhat kifelé abból a korrupciós csapdából, amelyben az elmúlt években az Európai Unió egyik legrosszabb helyzetű országává vált.

A tét: visszaszerezhető-e a közbizalom

A korrupcióellenes törvénycsomag legnagyobb tétje nemcsak az uniós források felszabadítása, hanem a közbizalom helyreállítása. A magyar embereknek azt kell látniuk, hogy a közpénzek útja követhető, a politikusok vagyona ellenőrizhető, a közbeszerzések nem előre leosztott játszmák, a magántőkealapok mögötti szereplők pedig nem rejtőzhetnek el a nyilvánosság elől.

Ligeti Miklós értékelése azért fontos, mert a Transparency International évek óta az egyik legélesebb kritikusa a magyar korrupciós rendszernek. Ha most azt mondják, hogy a javaslat jó szándékkal készült és jó hatású lehet, az komoly szakmai visszajelzés a kormány számára.

A következő nagy kérdés az lesz, hogy a törvénycsomagból mennyi valósul meg a gyakorlatban. A szabályok önmagukban nem üldözik a korrupciót, nem vizsgálják ki a kartelleket, nem hozzák vissza a közpénzt és nem indítanak eljárásokat. Ehhez működő intézmények, bátor hatóságok és valódi politikai akarat kell.

Ha ez együtt meglesz, Magyarország valóban jobb hely lehet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Ligeti Miklós / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!