Péntek este benyújtotta a Tisza Párt a közmédia és a médiatörvény átalakításáról szóló, 54 oldalas törvényjavaslatát. Az önálló képviselői indítványt Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián jegyzi. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter videóban beszélt a javaslat lényegéről, amelyet egy mondatban úgy foglalt össze: „visszaadják a közmédiát a köznek, a magyar embereknek”. A tervezet alapján megszűnne az MTVA jelenlegi, bonyolult és átláthatatlan struktúrája, létrejönne a Független Közmédia Testület, önállóvá válna a Magyar Távirati Iroda, átalakulna a Médiatanács választási rendszere, és új finanszírozási modell jönne létre. A javaslat célja, hogy a közpénzből működő nyilvánosság ne egyetlen párt, politikai oldal vagy hatalmi központ eszköze legyen, hanem átlátható, ellenőrizhető, szakmai és társadalmi kontroll alatt működő közszolgálati rendszer.

A Tisza szerint vissza kell adni a közmédiát a magyar embereknek

A Tisza Párt három képviselője péntek este nyújtotta be a közmédia és a médiatörvény átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet nem egyszerű személycserékről, hanem a teljes közszolgálati médiarendszer szerkezeti átalakításáról szól.

Tarr Zoltán miniszter szerint a cél világos: a közmédiát vissza kell adni a köznek, vagyis a magyar embereknek. A kormány álláspontja szerint a közpénzből fenntartott közmédia az Orbán-kormányok alatt nem a társadalom egészét szolgálta, hanem a Fidesz–KDNP hatalomban tartásának egyik legfontosabb eszközévé vált.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a közmédia a kormánnyal szemben állók megfélemlítését, az intézményesített hazugságokat és a gyűlöletkeltést szolgálta. Szerinte ezért nem elég kimondani, hogy a közmédiának függetlennek kell lennie: valódi garanciákra, új intézményi keretekre és ellenőrizhető működésre van szükség.

Azonnal megszűnnének a jelenlegi vezetői megbízatások

A törvényjavaslat egyik legerősebb eleme, hogy hatálybalépésekor azonnal megszűnne a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása.

Ez egyértelműen a rendszer gyors megtisztítását célozza. A Tisza álláspontja szerint a közmédia működésének átalakítása nem valósítható meg úgy, hogy közben ugyanazok a vezetői struktúrák maradnak a helyükön, amelyek az előző korszak működéséért feleltek.

A javaslat ugyanakkor átmeneti időszakkal számol. Tarr Zoltán szerint ez lehetőséget ad társadalmi párbeszédre, szakmai egyeztetésekre és arra, hogy az új közmédia kereteit ne zárt politikai alkukban, hanem nyilvánosabb, szélesebb kontroll mellett alakítsák ki.

Megszűnne az MTVA jelenlegi rendszere

A tervezet alapján megszűnne az MTVA jelenlegi szerepe és bonyolult finanszírozási, vagyonkezelési struktúrája. A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap átalakulásával két új társaság jönne létre: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

Ez azt jelentené, hogy a műsorszolgáltatási és a hírügynökségi feladatokat különválasztanák. Az MTI újra önállóvá válna, ami különösen fontos lehet a hírügynökségi függetlenség és hitelesség helyreállítása szempontjából.

A közmédia átalakítása így nem pusztán új nevek bevezetéséről szólna, hanem arról, hogy a korábbi, nehezen átlátható intézményi rendszer helyett világosabb, ellenőrizhetőbb és szakmailag számonkérhető struktúra jöjjön létre.

Független Közmédia Testület váltaná a régi felügyeleti rendszert

A javaslat egyik központi eleme a Független Közmédia Testület létrehozása. Ez az új szerv védené a közmédia függetlenségét, ellenőrizné a működést és a gazdálkodást, felügyelné a nagy értékű szerződéseket, valamint közreműködne a közmédia vezetőinek kiválasztásában.

A testület paritásos és szakmai összetételű lenne. Hat tagot az országgyűlési képviselőcsoportok jelölnének: hármat a kormánypárti, hármat az ellenzéki oldal. További három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnének, nyilvános eljárásban.

A szakmai jelölteket a Közszolgálati Tanács kibővített, nyilvános ülésén hallgatnák meg. Ebben helyet kapnának országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, közmédiában dolgozó szakszervezetek és szakmai szervezetek képviselői is. Ez a rendszer a javaslat szerint azt szolgálná, hogy a közmédia felügyelete ne kizárólag politikai döntés legyen, hanem valódi szakmai és társadalmi kontroll alá kerüljön.

Szigorú szabályok vonatkoznának a nagy értékű szerződésekre

A Független Közmédia Testület nemcsak elvi felügyeleti szerepet kapna, hanem konkrét pénzügyi jogosítványokat is. A testület hagyná jóvá a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. éves gazdálkodási tervét és költségvetési főösszegeit.

A 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazást kellene kérni a testülettől. Már a 100 millió forint feletti megbízásoknál is szükség lenne a Független Közmédia Testület engedélyére.

Ez jelentős változás lenne a közmédia gazdálkodásában. A cél az, hogy a több tíz- vagy százmilliós szerződések ne zárt ajtók mögött, ellenőrizhetetlen döntések alapján szülessenek, hanem legyen intézményi kontroll, nyilvános felelősség és utólag is számonkérhető döntéshozatal.

Pártpolitikai szereplők nem kerülhetnének a testületbe

A javaslat szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. A Független Közmédia Testület tagjának nem lehetne jelölni olyan személyt, aki a jelölését megelőző öt évben valamely párt tisztségviselője volt, párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be állami, önkormányzati vagy gazdasági társasági tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

Ez a szabály a testület szakmai és politikai függetlenségét próbálná garantálni. A közmédia ugyanis csak akkor lehet hiteles, ha felügyeleti szervei nem pártkatonákból, hanem szakmai és társadalmi bizalmat élvező szereplőkből állnak.

A testület évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendelne meg a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére. Ez azt jelentené, hogy a közszolgálatiság nem üres hivatkozás lenne, hanem rendszeresen ellenőrzött követelmény.

Közszolgálati Charta váltaná a Közszolgálati Kódexet

A törvényjavaslat alapján az eddigi Közszolgálati Kódexet Közszolgálati Chartának neveznék át. Ennek feladata az lenne, hogy világos szakmai iránymutatást adjon a közmédia működésének elveire.

A tervezet szerint a közszolgálatiság nem puszta hivatkozás lenne, hanem ellenőrizhető és számonkérhető követelmény. A Chartát a Független Közmédia Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotná meg.

A Közszolgálati Tanács 18 tagból állna, és társadalmi felügyeletet biztosítana a közszolgálati médiaszolgáltató és a hírügynökségi tevékenység felett. A jelölő szervezetek között szerepelne a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a rektori konferencia, az iparkamara, a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, az önkormányzati szövetségek, a nemzetiségi önkormányzatok, határon túli magyar kulturális szervezetek, gyermekjogi és családvédelmi civil szervezetek, fogyatékosságügyi érdekképviseletek, művészeti szervezetek, valamint környezet-, természet- és állatvédő szervezetek.

Ez a széles társadalmi összetétel azt szolgálná, hogy a közmédia ne csak politikai szempontok szerint működjön, hanem valóban tükrözze a magyar társadalom sokféleségét.

Nyílt pályázaton választanák ki a közmédia vezetőit

A javaslat szerint a közmédia vezetőit a jövőben nyílt, átlátható és szakmai eljárásban kellene kiválasztani. A Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjára például a Független Közmédia Testület a Közszolgálati Tanáccsal egyeztetve írna ki pályázatot.

A pályázatot nemcsak saját és hatósági felületeken, hanem legalább három kiemelkedő látogatottságú független online hírportálon, valamint szakmai portálokon is közzé kellene tenni. A jelentkezési határidő 30 nap lenne, ezután pedig a pályázók nevét nyilvánosságra hoznák.

Ez radikális változás lenne a korábbi gyakorlathoz képest, amelyben a közmédia vezetői kinevezései sokszor zárt politikai döntések eredményének tűntek. A nyilvános pályázat célja az lenne, hogy szakmai alkalmasság, átláthatóság és társadalmi bizalom alapján kerüljenek vezetők a közmédia élére.

Létrejönne a Sajtóalap

A Tisza korábbi ígéretének megfelelően a javaslat létrehozná a Sajtóalapot is. Ez az NMHH-n, illetve a Médiatanács által kezelt pénzalap lenne, amelynek feladata a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorok és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek támogatása lenne.

A Sajtóalap bevételei között szerepelne többek között a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvenciadíjak egy része, a médiaszolgáltatók által befizetett támogatás, a kamatbevétel és az önkéntes befizetés.

Ez a konstrukció azért lehet fontos, mert a független sajtó finanszírozása Magyarországon régóta nehéz kérdés. A cél az lenne, hogy a közpénzből működő támogatási rendszer ne politikai lojalitás, hanem szakmai és etikai szempontok alapján osszon forrásokat.

Hároméves költségvetési ciklus jönne a közmédiában

A javaslat szerint a közmédia finanszírozása is átalakulna. 2028-tól az eddigi éves költségvetési periódus helyett hároméves költségvetési ciklusok lennének. A közvetlen állami támogatást, vagyis a közszolgálati hozzájárulást a háztartások száma alapján határoznák meg, és évente az infláció mértékével kötelezően indexálnák.

Ez kiszámíthatóbb finanszírozást adhatna, ugyanakkor a felügyeleti kontroll miatt a pénzfelhasználás is átláthatóbbá válhatna. A jelenlegi formájában megszűnő MTVA elveszítené médiatámogatási funkcióját, vagyis a finanszírozási rendszer is tisztább szerkezetbe kerülne.

A 2026-ban 154,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodó közszolgálati média átalakítása ezért nemcsak szerkesztőségi vagy vezetői kérdés, hanem közpénzügyi ügy is. A javaslat arra adna választ, hogyan lehet a hatalmas közpénzből működő rendszert ellenőrizhetővé és valóban közszolgálativá tenni.

Átalakulna a Médiatanács is

A tervezet a Médiatanács működését is átalakítaná. A tagság időtartama kilencről öt évre csökkenne, és megváltozna a delegálás módja is. A jövőben a Médiatanács öt tagból állna, akiket az Országgyűlés egyidejű, listás szavazással választana meg.

Két tagot a kormánypárti, két tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnének. A Médiatanács elnöki tisztségére pályázatot írnának ki. A képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a szakmai pályázat útján kiválasztott elnök megbízatása öt évre szólna.

Tarr Zoltán szerint a rendszerváltásnak el kell jutnia a közmédiáig, a médiahatóságig és a közpénzből működő nyilvánosság egészéig. Ez az átalakítás ennek az egyik legfontosabb intézményi eleme lenne.

A közmédia átvilágítása is része a folyamatnak

Az új kormány megalakulása után azt ígérte, átvilágítja a közmédiát, annak gazdálkodását, vezetői döntéseit és hírszerkesztési gyakorlatát. A mostani törvényjavaslat ennek a politikai vállalásnak az intézményi kereteit teremtené meg.

A kormány álláspontja szerint a közmédia az Orbán-kormányok alatt kormánypropagandaként, a Fidesz szócsöveként működött, ami ellentétes volt a közszolgálatiság törvényi követelményeivel. A 2026-os választási kampányban Magyar Pétert egyszer sem hívták meg a közmédiába, ami a kormány szerint jól mutatja, mennyire egyoldalúvá vált a rendszer.

A mostani javaslat ezért nem pusztán médiaszabályozási reform, hanem a Tisza-kormány rendszerváltási programjának egyik látványos eleme: a közpénzből működő nyilvánosságot akarják leválasztani a pártpolitikai kiszolgálásról.

A közmédia átalakítása a rendszerváltás egyik kulcsügye lett

A benyújtott médiatörvény-javaslat alapján a Tisza célja, hogy teljesen új alapokra helyezze a magyar közmédiát. Megszűnne az MTVA jelenlegi rendszere, létrejönne a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., önállóvá válna a Magyar Távirati Iroda, felállna a Független Közmédia Testület, átalakulna a Médiatanács, létrejönne a Sajtóalap, és új, átlátható finanszírozási rendszer jönne.

A javaslat politikai üzenete egyértelmű: a közmédia nem lehet többé egyetlen párt hatalmi eszköze. Közpénzből működik, ezért a magyar embereket kell szolgálnia, nem egy politikai központ érdekeit.

A következő időszakban a parlamenti vita dönti el, milyen formában valósulhat meg az átalakítás. A tét azonban már most világos: sikerül-e olyan közmédiát létrehozni, amely hitelesen, átláthatóan, szakmai alapon és társadalmi kontroll mellett működik, vagy megmaradnak a régi rendszer maradványai.

A Tisza most benyújtott javaslata szerint a közmédia átalakítása nem halogatható tovább. A rendszerváltásnak el kell jutnia oda is, ahol az elmúlt években a közpénzből finanszírozott nyilvánosság a hatalom egyik legerősebb eszközeként működött.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!