Sulyok Tamás köztársasági elnök súlyos közjogi aggályokat fogalmazott meg az Alaptörvény tizenhetedik módosításával kapcsolatban, amelynek hatálybalépése megszüntetné jelenlegi államfői megbízatását. A köztársasági elnök szerint a javaslat több ponton sérti a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét, miközben veszélyes precedenst teremthet a független állami intézmények vezetőinek elmozdítására. Sulyok úgy véli, hogy az őt követő államfő ugyan alkotmányos eljárásban foglalhatná el hivatalát, politikailag mégis a jelenlegi kormánytöbbség kinevezettjeként jelenne meg. A parlament a tervek szerint a jövő héten szavazhat a módosításról, amelynek Sulyok Tamás megbízatására vonatkozó része a később benyújtott változtatások ellenére is megmaradt.

Sulyok Tamás szerint törést okozna az alkotmányos rendszerben

A köztársasági elnök csütörtök reggel kiadott közleményében azt írta, hogy az államfői intézmény eddig stabil alkotmányos keretek között működött, az Alaptörvény tizenhetedik módosítása azonban törést hozna ebben a rendszerben. Álláspontja szerint a javaslat elfogadása nemcsak az ő megbízatásának idő előtti megszüntetéséről szólna, hanem hosszabb távon az egész köztársasági elnöki intézmény függetlenségét gyengítené.

Sulyok Tamás arra hivatkozott, hogy a jelenlegi alkotmányos szabályozás alapján az Alkotmánybíróság az egyetlen olyan szerv, amely meghatározott eljárásban megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt. A mostani javaslat ezzel szemben közvetlenül az Alaptörvény módosításával mondaná ki a hivatalban lévő államfő megbízatásának megszűnését.

A köztársasági elnök szerint ez a megoldás veszélybe sodorhatja az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokráciát. Úgy látja, hogy alkotmányos szabályok nyílt átlépésével nem lehet hitelesen a jogállamiság helyreállítására és egy új demokratikus korszak felépítésére törekedni.

Politikai kinevezettként tekintenének az új államfőre

Sulyok Tamás közleményének egyik legerősebb állítása az utódjának helyzetére vonatkozott. Az államfő szerint az őt követő köztársasági elnök ugyan az Alaptörvényben meghatározott választási eljárás eredményeként kerülhetne hivatalba, politikai és közjogi helyzetét mégis alapvetően meghatározná elődje elmozdításának módja.

Úgy fogalmazott, hogy az új államfő egy alkotmányosan megválasztott, de szerinte a jogállammal ellentétes eszközökkel eltávolított köztársasági elnök utódjaként foglalná el hivatalát. Emiatt az érintettre az őt megválasztó és elődjét eltávolító politikai hatalom jelöltjeként, egyfajta politikai kinevezettként tekinthetnének.

Ez az értékelés ugyanakkor Sulyok Tamás politikai és közjogi álláspontja. A Tisza-kormány korábbi érvelése szerint a módosítás éppen a korábbi rendszer által kialakított hatalmi struktúrák lebontását és a demokratikus állam újjáépítését szolgálja. A két megközelítés közötti alapvető vita arról szól, hogy a választói felhatalmazás meddig terjedhet az alkotmányos intézmények átalakításakor.

A mindenkori parlamenti többség foglyává válhat az államfő

Sulyok Tamás szerint a tervezett eljárás legalizálása olyan precedenst teremtene, amely a jövőben is felhasználható lenne. Ha egy parlamenti többség egyedi alkotmánymódosítással idő előtt megszüntetheti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását, akkor a későbbi államfők sem érezhetnék magukat függetlennek az őket megválasztó többségtől.

A köztársasági elnök úgy látja, hogy ettől kezdve minden államfőnek számolnia kellene azzal: amennyiben szembekerül a parlamenti többséggel, egy újabb alkotmánymódosítással elmozdíthatják. Ez szerinte gyengítené az államfő alkotmányos ellensúlyi szerepét, és a tisztség betöltőjét a politikai többség foglyává tenné.

Az államfő attól is tart, hogy a precedens nem állna meg a Sándor-palota kapujánál. Szerinte a módosítás azt az üzenetet közvetíthetné, hogy megfelelő parlamenti többség birtokában bármely független intézmény vezetőjének vagy tagjának megbízatása megszüntethető egyedi döntéssel.

Sulyok Tamás úgy véli, hogy ez nem a hatalommegosztást erősítené, hanem hatalomkoncentrációhoz vezetne. Közleményében azt írta, hogy a jogállamiság helyreállítása helyett önkény alakulhat ki, amennyiben a politikai többség saját felhatalmazását minden alkotmányos korlát fölé helyezi.

A demokratikus felhatalmazás határairól folyik a vita

A köztársasági elnök elismerte, hogy a Tisza Párt és a mögötte álló parlamenti többség vitathatatlan demokratikus felhatalmazással rendelkezik. Álláspontja szerint azonban egy választási győzelem sem jogosítja fel a mindenkori kormányt arra, hogy alapvető alkotmányos elveket vagy alapjogokat sértsen.

Sulyok Tamás ezzel lényegében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia nem kizárólag a többségi akarat érvényesítését jelenti. A hatalomgyakorlást jogállami korlátok, intézményi ellensúlyok és olyan eljárási szabályok veszik körül, amelyek a választási eredménytől függetlenül kötik a kormánytöbbséget.

A Tisza-kormány ezzel szemben korábban azt hangsúlyozta, hogy a választók éppen a korábbi rendszer lebontására, az állam működésének megtisztítására és a demokratikus intézmények helyreállítására adtak felhatalmazást. A kormány álláspontja szerint Sulyok Tamás köztársasági elnökként és korábbi alkotmánybíróként is része volt annak az intézményi rendszernek, amelynek átalakítását a választók támogatták.

A közjogi vita ezért nem egyszerűen Sulyok Tamás jövőjéről szól. A valódi kérdés az, hogy egy új politikai többség milyen eszközökkel bonthatja le a korábbi rendszer intézményeit úgy, hogy közben maga se lépje át azokat a jogállami határokat, amelyeknek a helyreállítását ígéri.

Több mint tíz órán át vitázott a parlament

Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának általános vitája kedden több mint tíz órán keresztül tartott az Országgyűlésben. Az ellenzéki képviselők számos kifogást fogalmaztak meg a javaslattal kapcsolatban, miközben a kormányoldal az alkotmányos és demokratikus megújulás szükségességével érvelt.

A vita után több módosító indítványt is benyújtottak, ezek azonban a rendelkezésre álló információk alapján nem változtatták meg a Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetésére vonatkozó részt. A jelenlegi szöveg szerint az Alaptörvény módosításának hatálybalépését követően megszűnne a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.

A parlament várhatóan a következő héten szavazhat a javaslatról. Az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges, amellyel a Tisza Párt és szövetségesei a választási eredmény nyomán rendelkeznek.

A szavazás eredménye politikailag aligha kétséges, a döntés közjogi és nemzetközi megítélése azonban még hosszú ideig vita tárgya lehet. Különösen fontos kérdés lesz, hogy milyen eljárásban, milyen szempontok alapján és milyen társadalmi egyeztetés után választják meg Sulyok Tamás utódját.

Sulyok felelősségre intette a politikai véleményformálókat

A köztársasági elnök közleményében nemcsak a kormányhoz és a parlamenthez fordult, hanem a politikai közbeszéd szereplőihez is. Arra kérte a véleményformálókat, hogy tartsák szem előtt: nyilatkozataikkal és értékeléseikkel az egész társadalom demokráciáról, jogállamiságról, szolidaritásról és emberségről alkotott gondolkodását befolyásolják.

Sulyok Tamás szerint Magyarország olyan történelmi pillanathoz érkezett, amely hosszú időre meghatározhatja az ország jövőjét. Úgy véli, most dőlhet el, milyen irányba fordul az állam működése, és milyen alkotmányos elvekre épül majd a következő politikai korszak.

A figyelmeztetés súlyát növeli, hogy a Tisza-kormány új alkotmány előkészítését is tervezi. A jelenlegi módosítást Görög Márta igazságügyi miniszter átmeneti szabályozásként mutatta be, amelynek célja a demokratikus állami működés feltételeinek biztosítása az új alkotmány elfogadásáig.

A Tisza-kormány hitelességének fontos próbája következik

Sulyok Tamás közleménye súlyos kérdéseket vet fel, amelyeket a kormányoldalnak érdemben meg kell válaszolnia. A korábbi Orbán–Fidesz-rendszer alkotmányos gyakorlatának kritikája önmagában nem tesz automatikusan jogállamivá minden olyan lépést, amelyet annak felszámolására hivatkozva hajtanak végre.

A Tisza-kormány demokratikus hitelessége azon is múlik, hogy az új rendszer felépítése során mennyire tartja tiszteletben az intézményi függetlenséget, az átlátható eljárásokat és a hatalom önkorlátozásának követelményét. Sulyok Tamás korábbi tevékenysége és politikai megítélése lehet vita tárgya, az államfő idő előtti elmozdításának módját azonban ettől függetlenül is közjogi mércével kell vizsgálni.

Az új köztársasági elnök kiválasztása ezért különösen nagy jelentőségű lesz. Amennyiben a Tisza-kormány nyílt, átlátható és széles körű egyeztetést folytat, valamint pártpolitikai érdekeken túlmutató jelöltet támogat, azzal mérsékelheti azt a félelmet, hogy az új államfő pusztán a parlamenti többség politikai kinevezettje lesz.

A jelenlegi konfliktus végső soron túlmutat Sulyok Tamás megbízatásán. Arról szól, hogy a demokratikus rendszerváltást ígérő új hatalom képes-e úgy lebontani a korábbi rendszer örökségét, hogy közben maga is betartja a hatalommegosztás, a jogbiztonság és a jogállamiság követelményeit.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!