Névvel és arccal vállalta a nyilvánosságot Papp Gergő, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik munkatársa, aki Molnár Áron műsorában beszélt az NKA-támogatások körül kirobbant botrányról. A projektmenedzserként dolgozó férfi azt állította: egy közel 17 milliárd forintos támogatáskifizetésről szerzett tudomást, amelynél szerinte sem a döntések, sem a döntéshozó testület nem jelent meg időben nyilvánosan az NKA oldalán, holott ez törvényi kötelezettség lett volna. Papp Gergő azt mondta, tisztában volt vele, hogy a megszólalása az állásába és a megélhetésébe kerülhet, de úgy fogalmazott: inkább rúgják ki, minthogy szégyenben kelljen leélnie az életét, amiért tudott az ügyről, de nem szólt.

Névvel és arccal beszélt az NKA-ügyekről

Papp Gergő 2014 óta dolgozik a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, projektmenedzserként. Saját elmondása szerint összekötő szerepet tölt be a szakmai osztályok és az informatikai terület között, emellett elkészült fejlesztések tesztelésében és validálásában is részt vesz.

A férfi azért döntött úgy, hogy névvel és arccal nyilvánosság elé áll, mert állítása szerint több kollégáját is meggyanúsították és indokolatlanul szankcionálták az ügy miatt. Példaként azt említette, hogy egyeseket kitiltottak a céges rendszerből. Mint mondta, nem szerette volna, ha mások viszik el a balhét.

Közel 17 milliárd forintos támogatáskifizetésről beszélt

Papp Gergő elmondása szerint április 14-én kereste meg először Molnár Áront online, majd személyesen is. Azt állította, hogy tudomása volt egy közel 17 milliárd forintos NKA-s támogatáskifizetésről, amelynek sem a döntései, sem a döntéshozó testülete nem került nyilvánosságra az NKA honlapján.

A munkatárs szerint ez azért különösen súlyos, mert a döntések és a döntéshozók nyilvánosságra hozatala törvényi kötelezettség lett volna. A történet később még nagyobb súlyt kapott, miután Papp állítása szerint arról is tudomást szerzett, hogy a 17 milliárd forinton felül további kifizetéseket is végre akarnak hajtani.

Azt mondta, a belső bejelentési utat nem tudta használni

A férfi arról is beszélt, miért nem a belső szabályzat szerint járt el. Elmondása alapján törvénytelenség gyanúja esetén az integritás tanácsadóhoz kellett volna fordulnia, aki a főigazgató felé jelzi a bejelentést.

Papp Gergő szerint azonban ezt az utat nem tudta alkalmazni, mert állítása alapján a főigazgató is érintett az ügyben. Emiatt úgy érezte, hogy a belső eljárás helyett a nyilvánossághoz kell fordulnia.

„Inkább rúgjanak ki, minthogy szégyenben kelljen leélni az életemet”

Papp Gergő elmondása szerint a megszólalása előtt főigazgatói utasítás született arról, hogy engedély nélkül senki sem adhat interjút. Arra a kérdésre, milyen következményekkel számol, azt mondta: szerinte mire bemegy dolgozni, már elő lesz készítve a felmondása.

Úgy fogalmazott: „inkább rúgjanak ki, minthogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.” Hozzátette, tisztában volt vele, hogy a nyilvános szerepvállalás az állásába és a megélhetésébe fog kerülni.

A munkatárs ugyanakkor arra kérte a nézőket, hogy ne bántsák a kollégáit, akiket most hívogatnak. Szerinte ők nem felelősei a történteknek, csak a munkaköri leírásuk alapján jártak el.

A további kifizetések megállítása lett a cél

Papp Gergő szerint az elsődleges célja az volt, hogy az NKTK hozza nyilvánosságra a döntéseket és a döntéshozó testületet. Később azonban állítása szerint tudomására jutott, hogy a már említett 17 milliárd forinton felül további kérelmeket akarnak beadatni, illetve újabb kifizetéseket hajtanának végre.

A férfi azt is állította, hogy már volt olyan döntés, amelyet a miniszter aláírt, de Molnár Áron megszólalása után az ügyintézés nem haladt tovább. Innentől kezdve szerinte már nemcsak a nyilvánosságra hozatal, hanem a további kifizetések megállítása is cél lett.

Kitiltásról, gyanúsításról és hivatalos válasz nélküli intézkedésről beszélt

Az interjúban Papp arról is beszélt, hogy az NKA-s ügyek nyilvánosságra kerülése után őt, a párját és a barátját előzetes értesítés nélkül kitiltották a céges rendszerből. Elmondása szerint a pályázati rendszerekhez sem fértek hozzá a felhasználónevükkel és jelszavukkal.

A férfi állítása alapján először technikai hibára hivatkoztak, később azonban az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a kitiltás főigazgatói utasításra történt. Amikor ezt jelezte, szerinte a főigazgató előbb tagadta a kitiltást, majd intézkedett, hogy ismét hozzáférjenek a rendszerhez.

Papp hivatalos indoklást kért emailben, ezt követően személyes találkozóra került sor. Állítása szerint a főigazgató a megbeszélésen elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert arra gyanakodott, hogy ők adhatták ki az NKA-s információkat. Papp szerint az írásos levelére a főigazgató nem akart válaszolni.

Rejtett döntések és PR-kötelezettség nélküli támogatások

Papp Gergő elmondása szerint 2025 nyarán kezdett felfigyelni a pályázatokra, amikor bevonták a 790-es belső kóddal rendelkező kollégiumi, egyedi kérelmek feldolgozásába. A pályázó szervezeteknek a részvételhez mindössze ezer forint nevezési díjat kellett fizetniük, miközben elmondása szerint a miniszteri keretre történő pályázásnál ilyen összeg nem volt.

A férfi beszélt arról is, hogy 2025 őszének végén egy új email címre érkeztek az „egyedi zenei program” néven futó kérelmek, de ezt az email címet ő nyilvánosan elérhető felületen sehol sem látta. Állítása szerint a 790-es kóddal jelölt kérelmeknél kikerült a PR-kötelezettségre vonatkozó rész is, vagyis a támogatottaknak nem kellett feltüntetniük, hogy NKA-pénzt kaptak.

Milliárdok, kulturális támogatások és nyitott kérdések

Az NKA-ügy hetek óta foglalkoztatja a közvéleményt. A kérdés lényege, hogy kik, milyen döntések alapján, milyen szervezeteknek és milyen nyilvánosság mellett osztottak ki milliárdos kulturális támogatásokat. Az ügy különösen érzékeny, mert közpénzről, törvényi átláthatósági kötelezettségekről és olyan támogatási döntésekről van szó, amelyek körül továbbra is sok a tisztázatlan részlet.

Papp Gergő megszólalása azért jelentős, mert belülről érkező állításokat fogalmazott meg egy olyan rendszer működéséről, amelynek elvileg a kulturális támogatások szabályos, átlátható és ellenőrizhető kezelését kellene biztosítania.

A következő kérdés az, hogy az NKA, az NKTK és a felelős minisztérium érdemben válaszol-e a nyilvánosság előtt elhangzott állításokra, illetve indul-e olyan vizsgálat, amely tisztázza, pontosan hogyan születtek ezek a döntések, kik kaptak támogatást, és történt-e szabálytalanság a milliárdos kifizetések körül.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Molnár Áron / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!