Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank az Erste Bank állítólagos megzsarolásával kapcsolatban. A jegybank hétfőn közölte, hogy Varga Mihály elnök utasítására belső vizsgálatot folytattak a korábbi MNB-vezetéshez és az Erste Bankhoz kapcsolódóan nyilvánosságra került információk ügyében, majd hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Az ügy előzménye, hogy Simor András korábbi jegybankelnök azt állította: Matolcsy György elnöksége idején az MNB egyik alelnöke az ő személye miatt nyomást gyakorolt az osztrák Erste Bankra. Simor szerint a bankfelügyelet rendkívül szigorú és kellemetlen eljárásokat helyezett kilátásba az Erste Bank Magyarországgal szemben, amíg ő a bécsi Erste felügyelőbizottságának tagja.

Belső vizsgálat után tett feljelentést a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank hétfői közlése szerint Varga Mihály jegybankelnök utasítására belső vizsgálat indult az ügyben. A vizsgálat a jegybank korábbi vezetéséhez, valamint az Erste Bankhoz kapcsolódóan nyilvánosságra került információkat érintette.

Az MNB ezután feljelentést tett hatáskör túllépésével elkövetett hivatali visszaélés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. A jegybank azt is közölte, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokat és információkat átadta az ügyben már eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodának.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Banknak 2025. március 4-e óta új vezetése van, és az új vezetés alatt a jegybank jogszabályoknak megfelelően működik. Hozzátették: az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére új vezető került, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnököt neveztek ki.

Simor András zsarolásról beszélt

Az ügyet Simor András korábbi jegybankelnök nyilatkozata robbantotta ki. Simor, aki 2007 és 2013 között vezette a Magyar Nemzeti Bankot, azt állította: az ő személye miatt zsarolta meg az Erste Bankot az MNB, még Matolcsy György elnöksége alatt.

Simor szerint 2023 decemberében megkereste őt Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, és elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba. A beszámoló alapján ott az egyik MNB-alelnök azt közölte vele: amíg Simor András a bécsi Erste Bank felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben.

Simor ezt egyértelműen zsarolásként értékelte. Mint fogalmazott: „Lefordítottam magyarra, ezt én úgy hívom: zsarolás.”

Szokatlan adatkérés karácsony és újév között

Simor András szerint az eset karácsony előtt történt, majd az MNB karácsony és újév között „szokatlan adatokat” kért az Erste Magyarországtól egy vizsgálat keretében.

A korábbi jegybankelnök beszámolója szerint amikor az Erste részéről érdeklődtek, mi indokolja ezt a szokatlan időpontban érkező adatkérést, az MNB-től állítólag azt a választ kapták, hogy „a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökeimnek, hogy ez az egész abbamaradjon.”

Ez a mondat az ügy egyik legsúlyosabb állítása. Ha igaz, akkor nem egyszerű felügyeleti szigorról vagy szakmai vizsgálatról lehet szó, hanem olyan nyomásgyakorlásról, amelyben egy bankfelügyeleti eszközt személyi vagy politikai cél érdekében használhattak fel.

Simor végül távozott az Erste felügyelőbizottságából

Simor András azt mondta, az eset miatt mondott le 2024-ben a bécsi Erste Bankban betöltött pozíciójáról. Állítása szerint tehát a nyomásgyakorlás eredménye az lett, hogy ő távozott a felügyelőbizottsági tagságból.

Ez különösen érzékeny ügy egy jegybank esetében. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogkörrel rendelkezik a pénzügyi intézmények felett, ezért alapvető követelmény, hogy ezt a hatáskört kizárólag jogszabályi, prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontok alapján gyakorolja. Ha a felügyeleti eszközöket személyes vagy politikai konfliktusban használták volna fel, az súlyosan sértené az intézményi függetlenséget és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.

Varga Mihály vizsgálatot ígért, most feljelentés lett belőle

Varga Mihály április 28-án reagált Simor állításaira. Akkor azt mondta, hogy az ügy még Matolcsy György elnöksége alatt történhetett, és a nemzeti bank belső szabályai alapján vizsgálatot folytatnak annak kiderítésére, mi történt.

Varga akkor azt ígérte, hogy néhány napon belül lezárulhat a vizsgálat, és annak eredményéről tájékoztatják a nyilvánosságot. A hétfői MNB-közlemény alapján a belső vizsgálat olyan eredményre jutott, amely miatt a jegybank feljelentést tett.

A feljelentés ismeretlen tettes ellen szól, vagyis az MNB egyelőre nem nevezett meg konkrét személyt felelősként. A továbbiakban a nyomozó hatóság feladata lehet annak tisztázása, hogy történt-e hivatali visszaélés, ki adott utasítást, ki hajtotta végre, és milyen dokumentumok támasztják alá vagy cáfolják Simor András állításait.

Kandrács Csaba tagadta, hogy ráhatása lett volna az ügyre

Az ügyben megszólalt Kandrács Csaba is, az MNB korábbi, pénz- és bankügyi felügyelet vezetéséért felelős alelnöke. A Telex megkeresésére azt írta, hogy Simor András Erste Bankban betöltött tisztségével összefüggő döntésekre nem volt és nincs ráhatása, személyesen pedig nem ismeri Simort.

Kandrács szerint alelnöksége alatt az Erste Bankkal és az összes többi Magyarországon aktív bankkal kiegyensúlyozott, korrekt szakmai kapcsolatot tartott fenn. Azt is közölte, hogy rendszeresek voltak az intézményi vezetőkkel folytatott szakmai találkozók, felügyeleti munkáját pedig minden esetben a jogszabályokkal összhangban, a szakmai sztenderdeknek megfelelően végezte.

Ez a nyilatkozat egyértelmű tagadása annak, hogy a felügyeleti tevékenység politikai vagy személyes célokat szolgált volna. A nyomozás egyik tétje éppen az lehet, hogy a dokumentumok, belső feljegyzések, adatkérések és tanúvallomások melyik álláspontot támasztják alá.

Újabb súlyos ügy a Matolcsy-korszak örökségében

Az Erste-ügy tovább erősítheti azt a képet, hogy a Matolcsy György vezette MNB időszaka után több, súlyos tisztázásra váró ügy maradt hátra. Az elmúlt hetekben a jegybank körüli botrányok, alapítványi ügyek, vagyonkezelési kérdések és felügyeleti döntések is újra a közélet középpontjába kerültek.

Az, hogy az új MNB-vezetés feljelentést tett, azt jelzi: a jegybank próbálja elhatárolni magát a korábbi vezetés alatt történtektől, és hivatalos eljárásban kívánja tisztázni a felelősséget.

A kérdés most az, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda milyen irányban folytatja az eljárást, kiket hallgatnak meg, és kiderül-e, hogy valóban visszaéltek-e az MNB felügyeleti hatáskörével az Erste Bank ügyében.

A tét a jegybank hitelessége

Az ügy legfontosabb tétje nemcsak egy bank vagy egy volt jegybankelnök személyes története. Arról van szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti rendszere működhetett-e politikai vagy személyes nyomásgyakorlás eszközeként.

Egy jegybank hitelessége a pénzügyi rendszer stabilitásának egyik alappillére. Ha a bankok úgy érzik, hogy a felügyeleti hatóság nem kizárólag szakmai alapon jár el, az alááshatja a bizalmat, és komoly reputációs károkat okozhat az egész magyar pénzügyi rendszernek.

Az MNB mostani feljelentése ezért nemcsak jogi, hanem intézményi tisztázási kísérlet is. A következő időszakban derülhet ki, hogy Simor András állításai mögött milyen bizonyítékok állnak, és valóban történt-e olyan hatáskör-túllépés, amely hivatali visszaélés gyanúját alapozza meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!