Magyar Péter Gödöllőn jelentette be: visszatért a V4, Donald Tusk szerint Magyarország újra reményt adott Közép-Európának
Gödöllőn tartották a megújuló visegrádi együttműködés első kormányfői találkozóját, amely után Magyar Péter magyar, Andrej Babiš cseh, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák miniszterelnök egyaránt arról beszélt: a V4 visszatért. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett egyeztetésen a négy ország vezetője megállapodott abban, hogy a jövőben az uniós csúcsok előtt egyeztetik álláspontjukat, és közösen képviselik Közép-Európa érdekeit Brüsszelben. Magyar Péter átadta a cseh, a lengyel és a szlovák kormányfőnek a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasút tervét, és azt kérte, hogy a szlovák V4-elnökség alatt próbáljanak megállapodni a projekt támogatásáról, valamint plusz uniós források megszerzéséről. Donald Tusk külön is megköszönte Magyar Péternek, hogy visszahozta a reményt a visegrádi együttműködés jövőjébe, és azt mondta: Magyarország újra európai hang lehet a régióban.
Gödöllőn indult újra a visegrádi együttműködés
A visegrádi négyek együttműködése visszatért – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Gödöllőn, miután Andrej Babiš cseh, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák kormányfővel tárgyalt a Gödöllői Királyi Kastélyban.
A találkozó politikai jelentősége jóval túlmutatott egy protokolláris egyeztetésen. Az elmúlt években a V4-ek együttműködése látványosan meggyengült, különösen a lengyel–magyar kapcsolatok romlása miatt. A mostani csúcson azonban mind a négy miniszterelnök azt hangsúlyozta: újra működőképes, erős és eredményorientált közép-európai együttműködésre van szükség.
Magyar Péter szerint Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia elkötelezett a visegrádi együttműködés megerősítése mellett. A magyar kormányfő úgy fogalmazott: olyan V4-et szeretnének építeni, amely kézzelfogható eredményeket mutat fel, és erős, hiteles hangként jelenik meg az európai döntéshozatalban.
Magyar Péter szerint Magyarország visszatért a V4-be
A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország örömmel tér vissza a visegrádi együttműködésbe a legmagasabb szinten.
Magyar Péter szerint Csehország, Lengyelország és Szlovákia mindig számíthat Magyarországra. Ez a mondat egyértelmű jelzés volt arra, hogy a Tisza-kormány szakítani akar azzal a külpolitikai elszigetelődéssel, amely az előző magyar kormány idején a régiós kapcsolatokat is megterhelte.
A kormányfő felidézte, hogy a visegrádi együttműködést 35 éve Lech Wałęsa, Václav Havel és Antall József indította újra, mert felismerték: a térség országait sokkal több köti össze, mint ami elválasztja. Magyar Péter szerint ez az alapgondolat ma is érvényes, és Közép-Európa csak együtt lehet igazán erős.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: Európa szíve ma Közép-Európában dobog.
Donald Tusk megköszönte Magyar Péternek, hogy visszahozta a reményt
A találkozó egyik legerősebb politikai üzenetét Donald Tusk lengyel miniszterelnök fogalmazta meg. Tusk köszönetet mondott Magyar Péternek azért, hogy visszahozta a reményt a visegrádi csoport jövőjébe.
A lengyel kormányfő szerint Magyarország újra olyan európai hang lehet, amely képes együttműködni a régiós partnerekkel, még akkor is, ha nem minden kérdésben értenek egyet. Tusk hangsúlyozta: a V4-ek között mindig voltak különbségek, de amikor az együttműködés lojális volt, akkor teljes bizalomra és jó szándékra épült.
Donald Tusk szerint a visegrádi országok korábban sokszor „egy ökölként” tudtak fellépni Európában, és nemcsak hatással voltak a döntésekre, hanem bizonyos ügyekben diktálni is tudták az irányt. A lengyel miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a jövőben az energia, a migráció, a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén újra közösen képviselhetik érdekeiket.
Tusk szerint Orbán Viktor megváltozott, ezért nem tudott vele együtt dolgozni
A lengyel miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, miért romlott meg korábban a lengyel–magyar kapcsolat. Donald Tusk felidézte, hogy Orbán Viktort több mint harminc éve ismeri, és hosszú ideig nagyon hasonló nézeteket vallottak Európáról, a világról és a szabadságról.
Tusk azonban úgy fogalmazott: ő nem változott ezekben a kérdésekben, Orbán Viktor viszont nagyon megváltozott, ezért nem tudott vele együtt dolgozni.
Magyar Péter szintén a lengyel–magyar viszonyban látta a V4 válságának egyik fő okát. A magyar miniszterelnök szerint az alapvető probléma az volt, hogy az előző magyar kormány olyan utat választott, amely Lengyelország számára nem volt vállalható. Példaként az Oroszországhoz fűződő viszonyt, valamint Lengyelországban körözött politikusok és bűnözők befogadását említette.
Magyar Péter szerint a lengyel–magyar barátság most újra a régi lehet, ez pedig megnyitja az utat ahhoz, hogy a V4-együttműködés is visszatérjen korábbi erejéhez.
Gyorsvasút köthetné össze Varsót, Prágát, Pozsonyt és Budapestet
A gödöllői csúcstalálkozó egyik legkonkrétabb javaslata a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasút terve volt. Magyar Péter a V4-csúcson átadta a tervet a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnöknek.
A magyar kormányfő azt kérte partnereitől, hogy a július 1-jén induló szlovák V4-elnökség alatt vizsgálják meg a megállapodás lehetőségét, és keressenek plusz uniós forrásokat a beruházáshoz.
A gyorsvasút nem csupán közlekedési projekt lenne. Egy ilyen észak–déli tengely megerősíthetné Közép-Európa gazdasági összekapcsoltságát, gyorsabbá tehetné az üzleti, turisztikai és társadalmi kapcsolatokat, és valódi, kézzelfogható eredményt adhatna a visegrádi együttműködésnek.
Magyar Péter szerint éppen ilyen projektekre van szükség ahhoz, hogy a V4 ne csak politikai formátum legyen, hanem az emberek életében is érzékelhető eredményeket hozzon.
Közös álláspont jöhet az uniós csúcsok előtt
A négy kormányfő megállapodott abban, hogy a jövőben az uniós csúcsok előtt egyeztetik álláspontjukat. Ez a döntés kulcsfontosságú lehet, mert a V4-ek együtt mintegy 65 millió európai polgárt képviselnek.
Ha a négy ország képes közös nevezőre jutni a legfontosabb kérdésekben, akkor erősebb alkupozícióval léphet fel Brüsszelben. Magyar Péter szerint a cél az, hogy minél több közös pontot találjanak, és együtt képviseljék Közép-Európát az Európai Unióban és más nemzetközi fórumokon.
A kormányfők különösen az új, 2028–2034 közötti uniós költségvetésről egyeztettek. Magyar Péter szerint egyetértés volt abban, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is meghatározó eszközei az európai politikának, a regionális fejlődésnek és a gazdasági felzárkózásnak.
A magyar miniszterelnök szerint olyan uniós költségvetésre van szükség, amely támogatja a növekedést, a beruházásokat, az infrastruktúra-fejlesztést és a versenyképességet.
Robert Fico ismertette a szlovák V4-elnökség fő céljait
Robert Fico szlovák miniszterelnök a sajtótájékoztatón ismertette a július 1-jén induló szlovák V4-elnökség fő feladatait. Fico szerint az egyik legfontosabb cél a versenyképesség erősítése lesz.
A szlovák kormányfő szerint az Európai Unió versenyképességének egyik fő problémája a magas energiaár. Úgy fogalmazott, a villamos energia árát mindenképpen csökkenteni kell az EU-ban.
A szlovák elnökség második pillére az uniós bővítés lesz. Fico szerint azoknak az országoknak, amelyek már csatlakozási tárgyalásokat folytatnak – így Szerbiának, Montenegrónak, Albániának és Ukrajnának –, teljesíteniük kell a belépési feltételeket.
A harmadik pillér a gyakorlati, szektoriális együttműködés lesz. Ebben a védelmi ipar, az illegális migráció elleni fellépés, a schengeni külső határok védelme, valamint az egészségügyi és közlekedési együttműködések is szerepet kapnak.
A Beneš-dekrétumokról nem tárgyaltak
Robert Fico kérdésre válaszolva elmondta, hogy bilaterális kérdések, így például a Beneš-dekrétumok ügye nem merült fel a gödöllői találkozón.
Ez azért fontos, mert a felvidéki magyarokat érintő történelmi és jogi kérdések régóta érzékeny pontot jelentenek a magyar–szlovák kapcsolatokban. Magyar Péter korábban határozottan jelezte, hogy bizonyos ügyekben csak akkor lehet érdemi tárgyalás, ha Szlovákia rendez olyan kérdéseket, amelyek a magyar közösséget érintik.
A mostani V4-csúcs azonban nem bilaterális vitákra, hanem a régiós együttműködés újraindítására koncentrált. A kormányfők a versenyképességet, az uniós költségvetést, az energiaárakat, az infrastruktúrát, a migrációt, a bővítést és a közös brüsszeli fellépést helyezték előtérbe.
Andrej Babiš szerint a V4-ek ismét egy csónakban eveznek
Andrej Babiš cseh miniszterelnök szintén optimistán beszélt a visegrádi együttműködés jövőjéről. Úgy fogalmazott: ismét „egy csónakban evezünk”, és a négy ország a saját régiója érdekeiért fog küzdeni.
Babiš szerint a V4 ismét működik, és bízik benne, hogy tökéletesen fog működni. A cseh kormányfő úgy látja, ez a négy ország Európa jövője, és közös fellépéssel újra jelentős eredményeket érhetnek el.
A találkozón szerinte az energiaárak, a szén-dioxid-kvóták, az új ír uniós elnökség, a pénzügyi keret, az európai kohézió, a versenyképesség, a migráció, az ukrajnai háború, a közös védelmi kérdések és az uniós bővítés is fontos téma volt.
Babiš különösen az energiaárak és az ETS, vagyis az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer ügyében sürgetett közös fellépést. Szerinte a szlovák V4-elnökségnek minél hamarabb létre kellene hoznia egy V4–Ausztria–Németország találkozót is.
Közép-Európa újra közös hangot keres Európában
A gödöllői találkozó egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a V4-ek nem akarnak sem az európai fősodor szélén állni, sem automatikusan szembemenni Európával. Donald Tusk szerint a közép-kelet-európai országoknak önálló hangot kell képviselniük a kulcsfontosságú ügyekben.
A lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott: ha a négy ország mindig megérti, mi köti össze őket, akkor Európa elkezdi meghallgatni őket.
Ez a gondolat jól illeszkedik Magyar Péter külpolitikai irányváltásához is. A Tisza-kormány az elmúlt hetekben többször hangsúlyozta, hogy Magyarország visszatért Európa tárgyalóasztalához, de nem alárendelt szereplőként, hanem a magyar és közép-európai érdekeket határozottan képviselő partnerként.
A gödöllői V4-csúcs ennek az irányváltásnak az egyik leglátványosabb állomása lett.
Energia, migráció, kohézió és agrárpolitika lehet a közös nevező
A négy ország vezetői több olyan témát is azonosítottak, amelyekben a V4-ek álláspontja közel áll egymáshoz. Ilyen az energiaárak csökkentése, a versenyképesség erősítése, az illegális migráció elleni fellépés, a schengeni külső határok védelme, a kohéziós források megőrzése és a közös agrárpolitika védelme.
Robert Fico szerint a 2028-ban induló új uniós keretköltségvetésben különösen fontos a közös agrárpolitika és a kohéziós politika megőrzése, mert ezek a keleti és közép-európai régiók fejlődésének alapvető eszközei.
Magyar Péter szintén azt hangsúlyozta, hogy a V4-eknek olyan európai költségvetésért kell küzdeniük, amely nem gyengíti, hanem erősíti a régió fejlődési lehetőségeit. A növekedés, a beruházások, az infrastruktúra és a versenyképesség szerinte közös közép-európai érdek.
A Visegrádi Alapot is megerősítenék
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy a visegrádi együttműködés sikere nem kizárólag a kormányzati kapcsolatokon múlik. A tudományos, kulturális, oktatási és civil együttműködések legalább ilyen fontosak.
A magyar miniszterelnök ezért jelezte: Magyarország támogatja a Nemzetközi Visegrádi Alap megerősítését.
Ez azért lényeges, mert a V4-ek hosszú távú erejét nemcsak a miniszterelnöki találkozók, hanem az emberek közötti kapcsolatok adják. Egyetemi programok, kulturális együttműködések, kutatási projektek, civil kapcsolatok és regionális kezdeményezések nélkül a V4 könnyen puszta diplomáciai formátummá válhatna.
A gödöllői csúcs üzenete ezzel szemben az volt: a visegrádi együttműködésnek újra társadalmi és gazdasági tartalmat kell adni.
A gödöllői csúcs új politikai korszakot jelezhet
A gödöllői V4-csúcs nemcsak egy régiós találkozó volt, hanem a magyar külpolitikai irányváltás egyik fontos szimbóluma is. Magyar Péter miniszterelnökként először olyan formában fogadta a térség vezetőit, amelyben a korábbi feszültségek után újra közös közép-európai hangról, együttműködésről és bizalomról beszéltek.
Donald Tusk köszönetnyilvánítása különösen erős politikai üzenet volt: a lengyel kormányfő szerint Magyar Péter visszahozta a reményt a visegrádi csoport jövőjébe. Andrej Babiš arról beszélt, hogy a négy ország ismét egy csónakban evez, Robert Fico pedig azt mondta: megszületett a végleges döntés, hogy a V4 visszatért.
A következő hónapokban kiderül, hogy a gödöllői lendületből mennyi válik valódi politikai és gazdasági eredménnyé. A gyorsvasút terve, az uniós csúcsok előtti koordináció, az energiaárak, a kohéziós források, a migráció és az agrárpolitika mind olyan ügyek, amelyekben a V4-ek közös fellépése valódi súlyt adhat Közép-Európának.
Magyarország újra Közép-Európa asztalánál ül
A gödöllői találkozó legfontosabb üzenete az volt, hogy Magyarország újra aktív, megbízható és kezdeményező szereplőként kíván részt venni a visegrádi együttműködésben.
Magyar Péter szerint a régió országait sokkal több köti össze, mint ami elválasztja őket. Donald Tusk szerint a V4 akkor lehet erős, ha bizalomra és lojalitásra épül. Andrej Babiš közös csónakról beszélt, Robert Fico pedig a versenyképességet, az energiaárakat és az illegális migráció elleni fellépést nevezte a következő időszak legfontosabb feladatainak.
A V4-ek gödöllői újraindítása így egyszerre szólt a múlt hibáinak lezárásáról és egy új közép-európai politika elindításáról. Ha a négy ország valóban összehangolja álláspontját az uniós csúcsok előtt, és közös projekteket is elindít, akkor a visegrádi együttműködés ismét meghatározó hang lehet Európában.
Fotó: Hegedüs Róbert / MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!














