A Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Kocsis Máté bejelentette, hogy az Országgyűlés nyári szünete előtt már nem kerül szavazásra az átláthatósági törvényjavaslat. A lépés mögött a kormánypárton belüli véleménykülönbségek, valamint a társadalmi és szakmai szervezetek bírálatai állhatnak. A sarkalatos törvényjavaslat célja a külföldről támogatott civil szervezetek és sajtóorgánumok korlátozása lenne, ám a széles körű kritika, valamint a jogbiztonságot érintő aggályok miatt egyelőre parkolópályára került.

A kormányoldal látszólag meghátrálni látszik: nem kerül napirendre az Országgyűlésben az „átláthatósági” törvényként ismertté vált jogszabály, legalábbis a nyári parlamenti szünet előtt semmiképp. Ezt maga Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője közölte az Indexnek adott interjújában, miután a jogszabály csütörtökre tervezett tárgyalását is levették a törvényalkotási bizottság napirendjéről. A bejelentés meglepő fordulat, hiszen a törvény az utóbbi hetekben központi helyet kapott a kormánypárti kommunikációban, és maga Orbán Viktor miniszterelnök is támogatóként írta alá a javaslatot.

Belső feszültségek és külső kritikák

Kocsis Máté korábban már egy Facebook-videóban is jelezte, hogy nem biztos abban, hogy a parlament képes lesz még a tavaszi ülésszakban végigtárgyalni az átláthatósági törvényjavaslatot. Mint mondta, a frakció egységes abban, hogy szükséges jogi lépéseket tenni a szuverenitásvédelem érdekében, azonban komoly nézeteltérések mutatkoztak abban, hogy „milyen eszközök” alkalmazása lenne célravezető.

A frakción belüli vita mellett a javaslathoz több szakmai és civil szervezet – így például a Magyar Bankszövetség, a Magyar Reklámszövetség, a Magyar Ügyvédi Kamara és különféle lapkiadók – is véleményt fűztek. Külön figyelmet kapott Lázár János, építési és közlekedési miniszter álláspontja, aki szintén utalt arra, hogy a javaslat még nincs megfelelően előkészítve.

Kikre vonatkozna az átláthatósági törvény?

A Halász János fideszes képviselő által benyújtott egyéni indítvány célja, hogy a külföldi támogatásokból működő szervezeteket – elsősorban civil egyesületeket és független médiát – visszaszorítsa. A törvény szövege szerint azok a szervezetek, amelyek a „Magyarország szuverenitását” veszélyeztető módon befolyásolják a közéletet, súlyos következményekkel számolhatnak.

Az átláthatósági törvény értelmében:

• nem gyűjthetnék az SZJA 1%-os felajánlásokat;
• csak a NAV engedélyével fogadhatnának el külföldi támogatást;
• a Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistára veheti őket.

A javaslat szövege szerint az „ellenséges” tevékenység alá esik például a magyar nemzet egységének gyengítése, a családmodell megkérdőjelezése, vagy akár az olyan közéleti megnyilvánulás, amely Magyarország keresztény kultúráját vagy alkotmányos önazonosságát sérti.

Kritikusok szerint veszélyes és jogsértő a javaslat

A legnagyobb független szerkesztőségek – köztük a 444.hu és a Telex – már korábban is hangot adtak tiltakozásuknak. Szerintük a javaslat nemcsak a sajtószabadságot korlátozná, hanem gyakorlatilag minden olyan szervezetet veszélybe sodorna, amely külföldi forrásból részesül. A javaslat túl szélesen értelmezi a „külföldi támogatás” fogalmát, így például már egy nemzetközi reklámszerződés vagy támogatás is elegendő lehet ahhoz, hogy valakit listázzanak.

Emellett a törvénytervezet szinte semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosít az érintettek számára, ami az alkotmányosság szempontjából is aggályos. Török Gábor politikai elemző a múlt heti Törökülés podcastban arról beszélt, hogy a kormányoldalon belül sem egyértelmű a javaslat támogatottsága. Meglátása szerint a kormány ezzel inkább tematizálni próbálja a közbeszédet, és figyelmet kíván elterelni más, kellemetlenebb ügyekről.

Magyar Péter és a TISZA Párt célkeresztben?

Török szerint a törvényjavaslat egyik valódi célpontja a politikai térben megerősödő Magyar Péter és az általa vezetett TISZA Párt lehet. A kormány láthatóan törekszik arra, hogy tematizálja a közbeszédet, és olyan ügyeket hozzon előtérbe, amelyekben az ellenzék kénytelen állást foglalni – ezáltal pedig könnyebben támadhatóvá válik.

A Fidesz stratégiája nem új keletű: a Pride körüli retorika, a szuverenitásvédelem hangsúlyozása, vagy a „külföldről finanszírozott aktivisták” elleni küzdelem mind azt a célt szolgálják, hogy a kormány saját politikai narratíváját erősítse.

Mi várható ősszel?

A mostani döntés, miszerint nem szavaz az Országgyűlés az átláthatósági törvényről a nyári szünet előtt, nem jelenti a javaslat végleges visszavonását. Kocsis Máté úgy fogalmazott: „sok javaslatot kell még megfontolni”. Ez azt valószínűsíti, hogy ősszel újra előkerülhet a törvény, akár módosított formában.

Az azonban világos: a jogszabály jelenlegi formájában túl sok belső és külső ellenállásba ütközik, és a kormányoldal sem biztos abban, hogy politikailag kifizetődő lenne egy újabb frontot nyitni, különösen a közelgő választások fényében.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!