A Fidesz újabb törvényjavaslattal próbálja szigorítani és egyben saját javára formálni a politikai és civil szféra működését, ezúttal a „külföldi támogatások” címkéje alatt. A mostani módosítás célkeresztjébe olyan újságok, civil szervezetek és politikai pártok kerülnek, amelyek bármilyen mértékben is külföldi támogatást kapnak. Közben a Fidesz maga is várja a határon túli támogatásokat, az aktuális kedve szerint alakítgatva, ki minősül külföldinek. Az ellehetetlenítési törvény ezen módosításával egyre világosabb, hogy nem az átláthatóság, hanem az ellenfelek kiiktatása a valódi cél.

A Fidesz saját szabályai szerint játszik

A Fidesz régóta ismert arról, hogy az aktuális politikai érdekeihez igazítja a jogalkotást. A mostani törvénymódosító javaslat is erről tanúskodik: a párt az ellehetetlenítési törvényt a közélet állítólagos „átláthatóságára” hivatkozva kívánja átalakítani, valójában azonban eszközként használja azt arra, hogy korlátozza és megbélyegezze azokat a szereplőket, akik kritikus hangokat képviselnek.

Az eredeti javaslat szerint minden olyan szervezetet vagy médiumot jegyzékbe vennének, amely külföldről támogatást kap, és ezeket súlyos szankciókkal sújtanák. Az „idegen érdek” fogalma azonban rendkívül homályos és politikailag irányított. A javaslat alapján már az is elég, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint valaki a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. Ez a szubjektív szűrő lehetőséget ad a Fidesznek arra, hogy politikai alapon szelektáljon a támogatott és a megbélyegzett szereplők között.

A külföldinek minősítés is a Fidesz aktuális kedve szerint változik

A legnagyobb ellentmondás a törvényjavaslat körül az, hogy a Fidesz saját maga is várja a külföldi támogatásokat, ám mindeközben más szervezeteket eltiltana ettől. A párt hivatalos oldalán nyilvánosan hirdeti, hogy támogatásokat külföldi számlaszámra is fogadnak – elegendő csupán a támogató címét és a „támogatás” szót megadni. Ezzel szemben a kritikus újságok és civil szervezetek csak akkor fogadhatnának el hazai támogatásokat, ha azok bizonyító erejű magánokiratban igazolják, hogy a pénz nem származik külfölditől sem közvetlenül, sem közvetve.

Ez a kettős mérce különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy az eredeti javaslat szerint még a kettős állampolgárok is külföldinek számítottak volna. Így tehát egy határon túli magyar, aki magyar állampolgársággal is rendelkezik, nem adhatott volna pénzt egy magyar szervezetnek, miközben a Fidesz nyugodtan fogadhatja ugyanazt az összeget tőle. Az utolsó pillanatban benyújtott módosító ezt az ellentmondást igyekszik tompítani, de nem szünteti meg.

Soros György akár támogathatná is őket?

A módosítás értelmében a magyar állampolgársággal is rendelkező személyek már nem számítanak külföldinek. Ez a gyakorlatban odáig vezethet, hogy még Soros György is támogathatná a magyar pártokat – természetesen csak elméletben –, hiszen neki is lehet magyar állampolgársága. Ezzel a Fidesz saját propagandájának is ellentmond, hiszen eddig Soros volt a főellenség, akinek pénzétől mindenkit eltiltani kívántak.

Az új szabályozás szerint azonban nem tisztázott, hogyan ellenőrzi majd a kormány, hogy az adományozó valóban magyar állampolgár-e, és hogy a támogatás nem közvetve származik-e külföldi forrásból. Amíg más szervezetek esetében néhány ezer forint adomány is szigorú igazoláshoz kötött, a Fidesznek ilyen ellenőrzéseket nem kell elszámolnia.

Jegyzék, szankciók, kiszorítás

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készít majd azokról a szervezetekről, amelyeket veszélyesnek tart a „szuverenitásra”. Ez alapján különféle szankciókat lehet majd alkalmazni – például megvonni az adó 1 százalékos felajánlás lehetőségét, sőt, még az idén felajánlott összegeket is visszavennék. Ez egyértelmű politikai kiszorító műveletként értelmezhető, hiszen nem az átláthatóságon, hanem a politikai lojalitáson múlik, ki kerül jegyzékbe.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az egész mechanizmus nem világos. Nincs pontos definíciója annak, hogyan állapítják meg a „külföldi érdek” meglétét, ki és hogyan vizsgálja a pénz eredetét, és milyen eljárási garanciák védik a megvádolt szervezeteket. Egyértelmű, hogy a rendszer célja nem a rendteremtés, hanem a Fidesz által nemkívánatos hangok elnémítása.

Állampolgárság felfüggesztése: újabb bizonytalanság

Tavasszal a Fidesz egy alkotmánymódosítással lehetővé tette, hogy felfüggesszék azon személyek magyar állampolgárságát, akik más ország állampolgárai is. Bár a kivétel az uniós és EGT-tagországok állampolgáraira vonatkozik, semmiféle részletszabály nincs arra nézve, milyen indokkal és milyen eljárás alapján lehet ezt megtenni. Ez újabb eszköz lehet arra, hogy politikailag nem kívánatos személyeket jogilag is ellehetetlenítsenek.

Ez a bizonytalanság és következetlenség összhangban van azzal a gyakorlattal, ahogy a Fidesz az aktuális kedve szerint alakítgatja a szabályokat – különösen akkor, ha az ellehetetlenítési törvény az ellenfelekről szól, de a kivételeket mindig saját maga számára biztosítja.

A törvényjavaslat részleteiről és hatásairól a Fidesz és a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyelőre nem nyilatkozik. Az azonban már most is világos, hogy az újabb törvényi beavatkozás tovább szűkítheti a magyar demokratikus nyilvánosság és a civil szféra mozgásterét.

Magyar News Online

Fotó: MTI-MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!