Az ellehetetlenítési törvény és az adó 1% sorsa: komoly alkotmányossági kérdések merültek fel

A május 20-ig megtett adó 1%-os felajánlásokat utólag is érintheti a kormány által beterjesztett ellehetetlenítési törvény, amelyről Stánicz Péter alkotmányjogász szerint akár az Alkotmánybíróság is dönthet. A szakértő a Partizán rendkívüli adásában hangsúlyozta: ha a módosításokat jelen formájukban fogadják el, a visszaható jogalkotás tilalma is sérülhet, ami közvetlen alkotmányjogi panaszra adhat alapot. Az új szabályozás a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül széles jogköreire épül, ami alapvető jogbiztonsági aggályokat vet fel.

Már megtett jognyilatkozatokat érinthet a törvény

A május 20-ig leadott adó 1%-os felajánlások sorsát is utólag módosíthatja a kormány által benyújtott törvényjavaslat, amely az ellehetetlenítési törvény részeként a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára visszamenőleg is kizárná a támogatásból az érintett civil szervezeteket. Stánicz Péter alkotmányjogász szerint ez a gyakorlat súlyos alkotmányossági problémákat vet fel, hiszen így egy már megtett jogcselekményt érhet utólagos joghátrány.

A Partizán hétfői adásában a szakértő úgy fogalmazott: „a potenciál mindenképpen ott van, hogy utólagosan belenyúljanak egy már megtett jognyilatkozatba”. Ez szerinte visszamenőleges jogalkotásnak minősülhet, amely tiltott az alaptörvény alapján.

Túlzott hatáskörök a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezében

Az ellehetetlenítési törvény legaggályosabb pontjai közé tartozik, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül tág értelmezési lehetőségekkel rendelkezne. Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet: a hivatal szinte bármely szervezetet felvehetne a jegyzékbe, ezáltal automatikusan kizárva őket az adó 1%-os támogatásból. A hivatal döntései alapján joghátrányok keletkeznek, ami új szakaszt nyit a törvény végrehajtásában.

Stánicz szerint: „minél szélesebb jogköre van egy hatóságnak, annál szigorúbb garanciákra lenne szükség. Jelenleg ezek hiányoznak.”

Az Alkotmánybíróság korábbi döntései is megkérdőjeleződhetnek

A Szuverenitásvédelmi törvény jelenlegi formája korábban már az Alkotmánybíróság elé került, amely akkor elfogadhatónak találta a széles jogköröket, mivel nem jártak közvetlen joghátrányokkal. A mostani módosítások azonban épp ezt változtatják meg.

Az adó 1%-os támogatás elvesztése, a pénzbírság kiszabása, valamint a vagyonnyilatkozati kötelezettség már konkrét szankciók, amelyek az alkotmányjogász szerint alapjaiban kérdőjelezik meg az Alkotmánybíróság korábbi indoklását.

Közvetlen alkotmányjogi panasszal élhetnek az érintettek

Stánicz Péter szerint a módosítások elfogadása esetén az adózók, illetve az érintett szervezetek közvetlenül fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, mert az alapjogsérelem már magából a törvényből ered. Ezt nevezzük közvetlen alkotmányjogi panasznak.

Az alkotmányjogász szerint: „az önrendelkezéshez való jog, hogy az állampolgár döntsön az adója 1%-áról, sérül. Ez elégséges alap lehet a panasz benyújtásához.”

Bírói út nem elérhető, Strasbourg is nehezen mozdulna

Bár felmerülhet, hogy az adózók perelhetik a magyar államot, ha az adó 1%-ot nem annak a szervezetnek utalják, akinek ők szánták, Stánicz szerint ez a jogsérelem nem igazán peresíthető. A hazai bíróságok valószínűleg elutasítanák az ilyen beadványokat, és a nemzetközi fórumok, mint például a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, szintén nehezen tárgyalnák ezt az ügyet.

A törvényjavaslat az egész civil szektort célkeresztbe állítja

A Halász János által május 14-én benyújtott törvénytervezet alapján minden olyan szervezet, amely külföldről támogatást kap, automatikusan veszélyeztetheti Magyarország szuverenitását. A listára kerülés következményei súlyosak: eltiltás az adó 1%-os gyűjtéstől, támogatók igazolási kötelezettsége, vezetői vagyonnyilatkozati kötelezettség, bírságolási lehetőség, sőt akár helyszíni ellenőrzés is.

A törvény szerint az is külföldi befolyásnak minősülhet, ha egy szervezet például uniós pályázaton nyer el támogatást. A javaslat értelmében ezek az összegek is veszélyesek lehetnek a szuverenitásra, és az érintett szervezetek akár meg is szűnhetnek.

Az alkotmányosság próbáját nem állja ki a javaslat

Noha a módosító javaslatok között szerepel egy pozitív elem – miszerint az a személy nem számít külföldi támogatónak, akinek magyar állampolgársága is van –, az alkotmányjogász szerint ez önmagában nem elegendő. A törvénytervezet egészét tekintve továbbra is súlyos alkotmányossági hiányosságokkal küzd.

Az ellehetetlenítési törvény és annak módosításai tehát egyre erőteljesebb kérdéseket vetnek fel a jogállamiság, az alapjogok és az Alkotmánybíróság szerepének viszonylatában. Amennyiben a javaslatokat jelenlegi formájukban elfogadják, úgy valóban megnyílhat az út az Alkotmánybíróság felé, akár közvetlen panasz útján is – zárta szavait Stánicz Péter.

Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!