Az óraátállítás, amely egykor az energiatakarékosságot szolgálta, mára inkább kérdéseket és problémákat vet fel. Az évenkénti kétszeri időeltolás hatása nem csak a bioritmusunkra, de az egészségünkre is negatív hatással lehet, fokozva a fáradtságot és a szívproblémák kockázatát. Felmerül a kérdés: van-e még értelme folytatni ezt a hagyományt, vagy ideje lenne végleg eltörölni?

Az óraátállítás, amelyet évente kétszer átélünk, évtizedek óta vita tárgya. Eredetileg az energiamegtakarítást célozta, ám napjainkban sokan megkérdőjelezik, van-e értelme az órák elmozdításának. Bár sok ország próbált megszabadulni az óraátállítástól, a végső döntés még várat magára.

Miért találták ki az óraátállítást?

Az óraátállítás elsődleges célja az volt, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot, és csökkentsük az esti világítás szükségességét. Az energiatakarékosság eszméje már a 18. században is felmerült Benjamin Franklin fejében, de a modern kori óraátállítást először az első világháború alatt alkalmazták széles körben. Az energiaigények csökkentésével igyekeztek segíteni a háborús gazdaságot, és azóta is legfőbb érv az energiatakarékosság.

Van-e tudományos alapja a megtakarításnak?

A mai világban, ahol a villamosenergia-szükségletünket már nagyrészt központi erőművek szolgálják ki, és a modern technológia gazdaságos világítást biztosít, a megtakarítás mértéke jelentéktelenné vált. A tudományos kutatások szerint az óraátállításból származó energiamegtakarítás minimális, és sok szakértő szerint inkább az emberi szervezetre gyakorolt negatív hatások dominálnak.

Hogyan hat az óraátállítás az emberi szervezetre?

Az óraátállítás különösen tavasszal nehezíti meg a mindennapokat, amikor egy órával kevesebbet alhatunk. Ez az apró elmozdulás komoly hatással lehet a bioritmusra és az alvási ciklusra. Az emberek többsége néhány nap alatt alkalmazkodik, ám kutatások szerint ilyenkor jelentősen nő a fáradtság, a szívproblémák és még a közúti balesetek száma is.

• Alvászavarok és fáradtság: Az alvási ritmus megváltozása miatt gyakori a kimerültség, ami rontja a munkateljesítményt és a koncentrációt.
• Szív- és érrendszeri kockázatok: A tavaszi óraátállítást követő napokban növekedhet a szívrohamok és a szélütés előfordulási aránya. A szervezet stresszként érzékeli az időváltozást, ami fokozott veszélyt jelenthet a szívre és a keringésre.
• Hangulati ingadozások: Az alvásmegvonás és a fáradtság növeli a depresszió kockázatát és rontja a kedélyállapotot. Különösen az őszi óraátállítás, amikor a korábbi sötétedés miatt korábban kell befejeznünk a napot, növeli a szezonális depresszió kialakulásának esélyét.

Mi lenne, ha eltörölnénk az óraátállítást?

Az Európai Parlament már 2019-ben javasolta az óraátállítás eltörlését, és azóta is sokan támogatják az ötletet. A legfőbb kérdés, hogy ha eltörölnék, akkor melyik időzónát tartsuk meg: a téli vagy a nyári időszámítást? A nyári időszámítást preferálók azt szeretnék, hogy estig élvezhessük a világosságot, míg a téli időszámítás támogatói szerint ez természetesebb és a biológiai ritmusunkhoz jobban igazodik.

Van értelme az óraátállításnak?

A kutatások és a lakossági visszajelzések alapján az óraátállítás előnyei egyre megkérdőjelezhetőbbek. Bár egykor hasznos volt az energiatakarékosság szempontjából, ma már inkább az emberi szervezetet érő negatív hatásai kerültek előtérbe. Az órák évenkénti kétszeri elmozdítása komoly kérdéseket vet fel, és sok szakértő szerint jobb lenne végleg eltörölni ezt a szokást.

Az óraátállítás történelmileg hasznos eszköz volt az energiahatékonyság javítására, de ma már sokak számára inkább csak fáradtságot, szív- és érrendszeri problémákat, illetve hangulati ingadozásokat okoz. Az EU tagállamai továbbra is mérlegelik, hogy eltöröljék-e ezt a szokást, amelyre egyre kevesebb a tudományos és gazdasági érv.

Magyar News Online