Hivatalosan is megindult pénteken a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt az eljárás hét tagállammal, köztük Magyarországgal szemben. A kiigazítási (deficitcsökkentési) pályáról az Európai Bizottság novemberi ajánlásai alapján késő ősszel dönt majd a pénzügyminiszteri tanács.

Az úgynevezett írásos eljárás végén (egy előre megadott határideig lehet jelezni egy országnak az egyet nem értését) pénteken hivatalosan is kezdetét vette az államháztartás túlzott mértékű, a GDP három százalékát jóval túllépő hiánya miatt az eljárás az EU hét tagállama – Magyarország, Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia – ellen. Romániával kiegészülve – amellyel szemben még 2020-ban indult eljárás a deficitküszöb-értékek átlépése miatt – így a tagállamok közel harmadának kell a következő egy-két évben az előírt szint alá vinnie a költségvetési hiányt.

A második szakaszban, ősszel döntenek a kiigazítási pályáról

A kiigazítási pályáról, vagyis a hiánycsökkentés mértékéről azonban a bizottság ajánlásai alapján csak késő ősszel hoz majd döntést a pénzügyminiszteri tanács. A tagállamok kormányaihoz intézendő ajánlások értelmében az országoknak meghatározott időn belül hatékony intézkedéseket kell hozniuk az államháztartási hiány korrigálására.

Normális helyzetben a bizottság a túlzott mértékű hiány meglétének megállapításával egy időben terjeszti elő ajánlásait a kiigazítás mértékére. Tekintettel azonban a tavasszal megreformált stabilitási és növekedési paktum új szabályaira és az abból a tagállamokra nézve fakadó új kötelezettségekre, a két szakasz időben kivételesen elválik majd egymástól. Ennek oka, hogy a tagállamoknak szeptember 20-ig (de legkésőbb október közepéig) kell benyújtaniuk Brüsszelnek az adósságpálya csökkentésére és azon belül is a nettó kiadások következő négy évben történő alakulására vonatkozó strukturális terveiket, így a bizottság már ezek birtokában tudja majd papírra vetni az elvárásait.

A stabilitási és növekedési paktum közelmúltbeli reformja a prevenciós ág adósságcsökkentési szabályaira vonatkozott, az államháztartási hiányt (a GDP három százalékánál elvileg nem lehet magasabb a deficit, illetve csak kevéssé térhet el attól, és a tagállamon kívüli okból) nem érintették a változtatások.

Magyarország esetében nem álltak fenn az enyhítő körülmények

Az Eurostat áprilisi hivatalos adatai szerint Magyarországon az államháztartás hiánya 2023-ban a GDP 6,7 százaléka volt, míg az államadósság mértéke a GDP 73,5 százalékán állt. Az Európai Bizottság vizsgálata során megállapította, hogy a 2023-as magyar költségvetési hiány nem kivételes, mivel nem szokatlan esemény, de még csak nem is egy súlyos gazdasági recesszió számlájára írható, már amit a paktum annak ismer el. Magyarországon a reál-GDP 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent az előző évi 4,6 százalékos bővülés után.

A bizottság szerint a rendkívül magas – a referenciaértéket több mint kétszer meghaladó – hiány nemcsak nem nevezhető kivételesnek, de ideiglenesnek sem, legalábbis a testület 2024-es tavaszi gazdasági előrejelzése alapján, amely idén és jövőre is a háromszázalékos küszöbértéket jóval meghaladó deficittel számol.

A magyar kormány 2024-ben a GDP 4,5 százalékára tervezi leszorítani a költségvetési hiányt. A bizottság tavaszi prognózisa ugyanakkor az aktuális tervekből kiindulva 5,4 százalékos deficitet jelez előre, majdnem egy százalékponttal nagyobbat, mint a kormány. A két előrejelzés közötti különbség elsődleges oka az, hogy a bizottság a kormánynál nagyobb kiadásnövekedéssel számol, főleg a közszférában folyósított bérek, a közbülső fogyasztás és a jelenlegi pénzügyi transzferek tekintetében.

Magyarországé a második legnagyobb államháztartási hiány

Magyarország tizenegy évvel azután kerül vissza a deficiteljárásba, hogy már az Orbán-kormány idején kijött belőle. A magyar államháztartás hiánya a koronavírus-járvány idején kezdett elszállni, de a bizottság éppen a gazdasági sokkhatás következményeinek enyhítése miatt egészen mostanáig felfüggesztette a hiányszabályok alkalmazását.

A hét, eljárás alá vont tagállam közül Olaszországban volt a legnagyobb az államháztartás hiánya 2023-ban (7,4 százalék). A magyar a második legmagasabb hiányszám (6,7 százalék). Romániában 6,6 százalékos, Franciaországba 5 és fél százalékos, Lengyelországban 5,1 százalékos, Máltán és Szlovákiában 4,9-4,9 százalékos, míg Belgiumban 4,4 százalékos hiányt mértek.

Forrás: MAGYARNEWS.ONLINE

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!