A Budapesti Értéktőzsde fejlesztéséről, a lakossági megtakarítások bevonásáról és a magyar tőkepiac lehetőségeiről beszéltek a tőzsdenyitó csengetésen a gazdaságpolitika és a pénzügyi piac meghatározó szereplői. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Kármán András pénzügyminiszter és Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója közösen nyitották meg a kereskedést július 17-én. A megszólalók méltatták a BÉT elmúlt évekbeli eredményeit, a rekordokat döntő BUX-indexet és a növekvő vállalati jelenlétet, de a tőzsde valódi fejlesztéséhez több régi problémát is kezelni kellene. Ilyen a támogató szabályozás, a versenyképes adókörnyezet, a tranzakciós illeték kérdése és a vonzó, nagyobb részvénykínálat megteremtése.

Rekordokat dönt a Budapesti Értéktőzsde

Varga Mihály a tőzsdenyitón arról beszélt, hogy a hazai tőzsde mérete több mint négy és félszeresére nőtt az elmúlt bő tíz évben. A részvénykibocsátók száma közel negyvennel emelkedett, így jelenleg már 154 vállalat papírjai forognak a magyar piacon.

A BUX-index az elmúlt időszakban rendszeresen történelmi csúcsokat döntött, és már a 140 ezres szint közelében jár. A jegybankelnök szerint a Budapesti Értéktőzsde több mutató alapján is a világ élvonalába került, a régióban pedig Varsó után a második legfontosabb tőzsde.

A számok valóban látványosak, és azt mutatják, hogy a magyar tőkepiac az elmúlt években jelentősen nőtt. Ugyanakkor a tőzsde mélysége, likviditása és lakossági vonzereje továbbra is olyan terület, ahol bőven lenne tér a fejlődésre.

Kármán András szerint több megtakarítást kellene a tőkepiacra terelni

Kármán András pénzügyminiszter arról beszélt, hogy egészségesebb szerkezetű növekedést eredményezne, ha a belföldi megtakarítások nagyobb arányban találnának utat a tőkepiacra.

Ez gazdaságpolitikai szempontból fontos cél. Ha a lakossági megtakarítások egy része nemcsak bankbetétekben vagy állampapírokban jelenik meg, hanem részvényekben és más tőkepiaci eszközökben is, az segítheti a vállalatok finanszírozását és a gazdaság hosszabb távú növekedését.

Varga Mihály szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyona meghaladja a 124 ezer milliárd forintot, ennek szabadon felhasználható része pedig mintegy 26 ezer milliárd forint. Ez hatalmas összeg, amelynek akár kisebb része is jelentős lendületet adhatna a magyar tőkepiacnak.

A kérdés azonban az, hogy a lakosság miért választaná nagyobb arányban a tőzsdét, ha a jelenlegi rendszerben az állampapírok, a külföldi részvények vagy más befektetések sok esetben egyszerűbbnek, kedvezőbbnek vagy biztonságosabbnak tűnnek.

Három feltétel kellene a valódi áttöréshez

A tőzsde fejlesztése régóta visszatérő gazdaságpolitikai cél, de a valódi áttöréshez több feltételnek egyszerre kellene teljesülnie. Az első a támogató szabályozási környezet, amely nem nehezíti, hanem ösztönzi a tőzsdei befektetéseket és a vállalatok piacra lépését.

A második a versenyképes adórendszer. Ha a hazai részvények vásárlása vagy kereskedése kedvezőtlenebb adózási feltételek mellett történik, mint a külföldi papíroké, akkor a befektetők könnyen máshová viszik a pénzüket.

A harmadik feltétel a vonzó részvénykínálat. A lakossági és intézményi befektetőknek olyan cégekre van szükségük, amelyek átláthatóak, növekedési lehetőséget kínálnak, jó sztorival rendelkeznek, és megfelelő likviditást biztosítanak a kereskedéshez.

Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a tőzsdefejlesztés könnyen megmarad ünnepi beszédek és stratégiai dokumentumok szintjén.

A tranzakciós illeték fájó pont maradt

A szakma egyik legfontosabb kifogása továbbra is a tranzakciós illeték. Cselovszki Róbert, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének elnöke szerint a magyar tőkepiacot reálisan kell értékelni: csodát nem lehet várni, de a fejlődéshez a szabályozási akadályokat kezelni kellene.

A tranzakciós illetéket 2022-ben vezették be a tőzsdei részvények vásárlására. Ez jelentős versenyhátrányt okozott a magyar piacnak, mert a teher a magyar papírokra vonatkozik, így egy magyar befektető sok esetben kisebb adóteher mellett tud külföldi részvényeket venni.

A 0,45 százalékos illeték különösen a rövid távú, gyakori kereskedést teszi nehézzé. A daytrade-jellegű, napon belüli vagy néhány napos árfolyammozgásokra építő kereskedésnél ez a költség gyakorlatilag elviheti a potenciális nyereség jelentős részét.

Ez azért is ellentmondásos, mert a likviditás szempontjából a gyakori kereskedőknek fontos szerepük van. Ha ők eltűnnek a piacról, kevesebb lesz az ügylet, szélesebbé válhatnak a vételi és eladási árak közötti különbségek, és kevésbé lesz vonzó a magyar tőzsde.

A magyar részvények hátrányba kerülhetnek a külföldiekkel szemben

A tranzakciós illeték egyik legnagyobb problémája, hogy torzíthatja a befektetői döntéseket. Ha egy hazai kisbefektető magyar részvény vásárlásakor magasabb teherrel találkozik, mint egy külföldi részvény esetében, akkor könnyen az utóbbit választja.

Ez különösen akkor gond, amikor a kormány és a jegybank éppen azt szeretné, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb arányban áramoljanak a magyar tőkepiacra. A szabályozás jelenlegi formájában azonban nem feltétlenül ebbe az irányba tereli a befektetőket.

A magyar piac mérete amúgy is korlátozott, ezért minden olyan teher, amely csökkenti a forgalmat, aránytalanul nagy hatással lehet. Egy nagy amerikai vagy nyugat-európai részvénypiac könnyebben elbír bizonyos költségeket, a budapesti tőzsde viszont érzékenyebb ezekre.

Ha valóban tőzsdefejlesztés a cél, akkor az egyik legkézenfekvőbb lépés a tranzakciós illeték felülvizsgálata lenne. Ez az egyik olyan „alacsonyan csüngő gyümölcs”, amely gyorsan javíthatná a piac versenyképességét.

A kínálat bővítése nélkül nincs nagy fordulat

A másik nagy kérdés a részvénykínálat. Varga Mihály szerint számszerűen nőtt a kibocsátók száma, de a tőzsde valódi vonzerejét nemcsak a darabszám, hanem a cégek mérete, ismertsége és teljesítménye határozza meg.

Az elmúlt időszakban több kisebb bevezetés történt, és olyan ismertebb nevek is megjelentek, mint az MBH vagy a Gránit. Ezek azonban az induláshoz képest több mint 30 százalékos mínuszban vannak, ami nem jelent különösebben vonzó reklámot a lakossági befektetőknek.

A kisbefektetők bizalmát nehéz megszerezni, de könnyű elveszíteni. Ha az új részvények gyengén teljesítenek, az sokakat elriaszthat attól, hogy később más magyar kibocsátásokban részt vegyenek.

A tőzsdének ezért nemcsak új cégekre, hanem jó történetekre, átlátható működésre és befektetőbarát vállalatokra lenne szüksége. Egy-egy nagyobb, minőségi kibocsátás sokkal többet tehet a piac népszerűségéért, mint több kisebb, kevésbé ismert bevezetés.

Az MVM tőzsdére vitele felkavarhatná az állóvizet

A legnagyobb potenciális tőzsdei sztori továbbra is az MVM lehet. Az állami energetikai óriás kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdei bevezetése régóta napirenden van, és valóban képes lenne felkelteni a hazai és nemzetközi befektetők figyelmét.

Az MVM mérete, piaci szerepe és stratégiai jelentősége miatt egészen más kategóriát képviselne, mint a legtöbb újabb magyar tőzsdei bevezetés. Egy ilyen tranzakció jelentősen növelhetné a BÉT súlyát, forgalmát és nemzetközi láthatóságát.

A szakértői becslések szerint a teljes MVM értéke nagyjából 9–12 milliárd euró között lehet. Ha ennek egy kisebbségi pakettje kerülne a piacra reális árazás mellett, az komoly érdeklődést válthatna ki.

Több nagy befektetési bank már korábban is elemezte a lehetőséget, és az igazi politikai döntéstől számítva akár 12 hónapon belül megvalósíthatónak tartotta a tőzsdei bevezetést.

Erős ellenérvek is vannak az MVM nyilvánossá tétele ellen

Az MVM tőzsdére vitele ugyanakkor nem egyszerű döntés. Az energetika stratégiai ágazat, ezért sokan úgy vélik, hogy az ellátásbiztonságot a teljes állami kontroll védi legjobban.

Problémát jelenthet a keresztfinanszírozás kérdése is. A rezsiárak, az állami támogatások és az energetikai piaci logika nem mindig illeszkedik könnyen a tőkepiaci átláthatóság és részvényesi érdekek világához.

Egy tőzsdei vállalatnál a befektetők rendszeres, átlátható információkat, kiszámítható működést és részvényesi értékteremtést várnak. Ha közben az állam politikai vagy szociális célokból beavatkozik az árakba, az feszültséget okozhat.

Az is ellenérvként merülhet fel, hogy az állam az utóbbi időben jelentős osztalékokat vett ki az MVM-ből. Egy kisebbségi pakett eladása egyszeri bevételt hozna, miközben a jövőbeni osztalékbevételek egy része már a külső részvényeseket illetné.

A BÉT fejlődéséhez bizalom is kell

A tőzsde nemcsak számokról, szabályokról és kibocsátásokról szól, hanem bizalomról is. A lakossági befektetők akkor mernek nagyobb arányban részvényt venni, ha úgy érzik, hogy átlátható, tisztességes és kiszámítható piacon mozognak.

Ehhez erős felügyeletre, világos szabályokra, transzparens vállalati működésre és befektetőbarát kommunikációra van szükség. A magyar piacon különösen fontos lenne, hogy a befektetők ne érezzék úgy: a bennfentesek, politikai kapcsolatok vagy szabályozási fordulatok túl nagy előnyt jelentenek egyes szereplőknek.

A BÉT vezérigazgatója, Tóth Tibor azt mondta, hogy a tőzsde nyitott és konstruktív partnerként kíván hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez, amely a piac fejlesztését szolgálja.

Ez jó kiindulópont, de a tőzsde önmagában kevés. A kormány, a jegybank, a felügyelet, a kibocsátók és a befektetési szolgáltatók közös munkájára van szükség ahhoz, hogy a magyar tőkepiac valóban szintet lépjen.

A tőzsdefejlesztés első lépései kézenfekvőek

A magyar tőkepiac fejlesztéséhez nem feltétlenül kell azonnal bonyolult, nagy stratégiai programokban gondolkodni. Néhány kézenfekvő lépés is sokat javíthatna a helyzeten.

A tranzakciós illeték felülvizsgálata vagy kivezetése erős jelzés lenne a befektetők felé. Ez azonnal csökkentené a magyar részvények kereskedésének költségét, és javíthatná a likviditást.

A második lépés a minőségi kibocsátások ösztönzése lehetne. Nem pusztán több cégre van szükség, hanem olyan vállalatokra, amelyekben a lakossági és intézményi befektetők is növekedési lehetőséget látnak.

A harmadik fontos elem a lakossági pénzügyi kultúra fejlesztése. A részvénybefektetés hosszú távon nem kaszinó, hanem vagyonépítési eszköz lehet, de ehhez megfelelő tájékoztatásra, egyszerű hozzáférésre és kiszámítható szabályozásra van szükség.

A rekordok mögött még sok a megoldandó feladat

A Budapesti Értéktőzsde elmúlt évekbeli teljesítménye kétségtelenül látványos. A BUX történelmi csúcsai, a növekvő kibocsátói szám és a régiós pozíció mind azt mutatják, hogy van mire építeni.

Ugyanakkor a magyar tőzsde továbbra sem vált a lakossági megtakarítások igazán meghatározó célpontjává. A hazai befektetők jelentős része továbbra is állampapírban, bankbetétben vagy külföldi részvényekben gondolkodik, ha megtakarításait szeretné elhelyezni.

A tőzsdefejlesztés ezért csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak ünnepi csengetésekről és stratégiai célokról szól, hanem konkrét lépésekről is. A szabályozási terhek csökkentése, az adózási versenyképesség javítása és a vonzó részvénykínálat bővítése nélkül nehéz lesz áttörést elérni.

Varga Mihály, Kármán András és Tóth Tibor közös tőzsdenyitása fontos jelzés volt: a gazdaságpolitika lát fantáziát a magyar tőkepiacban. Most az a kérdés, hogy a szimbolikus támogatást követik-e azok a döntések, amelyek valóban több pénzt, több befektetőt és több erős vállalatot hoznak a Budapesti Értéktőzsdére.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / Szigetváry Zsölt

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!