Több mint 387 millió forintot költött a magyar állam Sulyok Tamás köztársasági elnök utazásaira 2024 márciusa és 2025 decembere között – derült ki a HVG közérdekű adatigényléséből. A nyilvánosságra került adatok szerint ebben az időszakban összesen 33 hivatalos út költségeit fedezték közpénzből, köztük azt az egyesült államokbeli utat is, amely miatt Magyar Péter miniszterelnök az elmúlt napokban újabb kérdéseket intézett az államfőhöz. A Sándor-palota korábban állambiztonsági érdekekre hivatkozva nem adott tájékoztatást az utazások költségeiről, most azonban a külügyi tárca válaszából kiderült: pontosan 387 401 585 forintot fordítottak Sulyok Tamás külföldi útjaira. Az összeg különösen érzékeny politikai kérdéssé vált, mert közben az államfő mandátumának megszüntetéséről szóló Alaptörvény-módosítás miatt is éles közjogi vita zajlik.

A külügy adta ki az utazási költségek adatait

A HVG már korábban is próbált adatokat szerezni Sulyok Tamás köztársasági elnök utazásairól, de a Sándor-palota tavaly megtagadta a válaszadást. Akkor állambiztonsági érdekekre hivatkoztak, ezért a nyilvánosság nem ismerhette meg, pontosan mennyi közpénz ment el az államfő külföldi útjaira.

Most azonban a külügyi tárca válaszolt a lap közérdekű adatigénylésére. A közlés alapján 2024 márciusa és 2025 decembere között összesen 387 401 585 forintot költöttek Sulyok Tamás utazásaira.

Ez az összeg 33 hivatalos utat fed le. A költségek között szerepeltek szállások, delegációs kiadások és a hivatalos programokhoz kapcsolódó egyéb tételek is.

A nyilvánosságra került adatok azért is fontosak, mert az elmúlt napokban Magyar Péter több alkalommal is Sulyok Tamás külföldi útjainak részleteit kérte számon. A miniszterelnök különösen az amerikai és brit utazások kapcsán vetett fel kérdéseket.

A párizsi olimpiai út vitte el a legtöbb pénzt

A legnagyobb tétel a párizsi olimpiai út volt, amely 231,6 millió forintba került. Ezt az utat eredetileg még Novák Katalin számára szervezték le, de a korábbi köztársasági elnök időközben lemondott, így az utazás Sulyok Tamáshoz került át.

Korábban még arról lehetett tudni, hogy csak a párizsi szálláshely 228 millió forintba került Sulyok Tamásnak és delegációjának az olimpia teljes idejére. A köztársasági elnök ugyanakkor a beszámolók szerint mindössze három napot töltött a hotelben.

Ez a tétel önmagában is jelentős részét adja a teljes utazási költségnek. A 387 milliós összegből több mint 231 millió forint a párizsi olimpiai úthoz kapcsolódott, vagyis az összes kiadás nagyjából háromötödét ez az egy program vitte el.

Az ügy azért is kapott kiemelt figyelmet, mert a köztársasági elnöki hivatal reprezentációs és diplomáciai kiadásai normális esetben is közérdeklődésre tartanak számot. Ilyen nagyságrendű költésnél pedig különösen indokolt az átlátható elszámolás.

A paralimpiára is visszatért Párizsba

Sulyok Tamás 2025 őszén a paralimpiára is ellátogatott. Szeptember 6. és 9. között tartózkodott Párizsban, ezúttal kilencfős delegáció és hatfős biztonsági személyzet kíséretében.

A köztársasági elnök ugyanabban a szállodában szállt meg, mint a nyári olimpiai út idején. Ez a látogatás összesen 15,8 millió forintba került.

A két párizsi út együtt tehát közel 250 millió forintos tételt jelentett. Ez különösen magas összeg ahhoz képest, hogy a köztársasági elnöki jelenlét mindkét esetben csak néhány napos volt.

A hivatalos indoklás szerint az ilyen utak az államfő reprezentációs és nemzetközi feladataihoz kapcsolódnak. Ugyanakkor a mostani adatok alapján jogos közéleti kérdés, hogy a költségek arányosak voltak-e, és minden esetben a lehető legtakarékosabb megoldást választották-e.

Egy út átlagosan 11,7 millió forintba került

A HVG számítása szerint az olimpiai utazás költségeit is figyelembe véve Sulyok Tamás egy külföldi útja átlagosan 11,7 millió forintba került a magyar adófizetőknek. Ez az átlag természetesen erősen torzul a párizsi olimpiai út rendkívül magas költsége miatt.

A hivatalos utak legnagyobb kiadását jellemzően a szállás jelentette. A végösszeget jelentősen befolyásolta az is, hogy mekkora delegáció utazott az államfővel, hány kísérő, szakmai munkatárs és biztonsági ember vett részt az adott úton.

A 33 útból 19 alkalommal Sulyok Tamás felesége is elkísérte a köztársasági elnököt. Ez önmagában még nem rendkívüli egy államfői program esetében, de a költségek nyilvánossága miatt ennek is jelentősége van.

A közpénzből finanszírozott hivatalos utaknál minden ilyen részlet fontos. Az állampolgároknak joguk van tudni, milyen célból, milyen delegációval és milyen költségek mellett utazik az ország egyik legmagasabb közjogi méltósága.

Magyar Péter korábban az amerikai út miatt kérdezte Sulyokot

A most nyilvánosságra került adatok új megvilágításba helyezik Magyar Péter korábbi kérdéseit is. A miniszterelnök az elmúlt napokban különösen Sulyok Tamás amerikai útját bírálta, és azt kérdezte, közpénzből utazhatott-e az államfővel a fia is.

Magyar Péter szerint a 12 napos amerikai út több pontja is magyarázatra szorul. A miniszterelnök azt is felvetette, hogy voltak-e valóban olyan hivatalos találkozók, amelyek indokolták a hosszú és költséges programot.

A Sándor-palota később azt közölte, hogy a magánprogramokhoz kapcsolódó költségeket megtérítették. A hivatal álláspontja szerint a köztársasági elnök külföldi útjainak egy része a külhoni magyar közösségekkel, nemzeti identitással és szakmai kapcsolatokkal összefüggő államfői feladatokhoz kapcsolódott.

Magyar Péter azonban továbbra is tételes elszámolást követelt. A mostani HVG-adatok ezt a vitát erősíthetik fel, mert kiderült, hogy Sulyok Tamás utazásai összességében csaknem 400 millió forintjába kerültek az adófizetőknek.

A Sándor-palota korábban nem adott választ

Az ügy egyik fontos előzménye, hogy a Sándor-palota tavaly még nem adott részletes választ a HVG kérdéseire. A hivatal akkor állambiztonsági érdekekre hivatkozva tagadta meg az adatok kiadását.

A köztársasági elnöki utak esetében természetesen lehetnek olyan biztonsági részletek, amelyeket nem lehet nyilvánosságra hozni. Ilyenek lehetnek például az útvonalak, a biztonsági protokollok vagy a védelem technikai részletei.

A költségek utólagos nyilvánossága azonban más kérdés. A közpénzek elköltését érintő alapadatoknak, különösen a szállás- és delegációs költségeknek, demokratikus viszonyok között átláthatónak kell lenniük.

A külügyi tárca mostani válasza ezért jelentős fordulat. Megmutatta, hogy legalább összesített szinten mégis kiadhatók azok az adatok, amelyeket korábban a Sándor-palota nem tett hozzáférhetővé.

A költségek a közjogi konfliktus közepén kerültek nyilvánosságra

Az utazási adatok nyilvánosságra kerülése különösen érzékeny időpontban történt. Az Országgyűlés már elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumának megszüntetését is érinti.

Magyar Péter miniszterelnök korábban egyértelművé tette, hogy ha az államfő nem írja alá a módosítást, a parlamenti többség megfosztási eljárást indíthat ellene. Sulyok Tamás ezzel szemben többször is bírálta az eltávolítását célzó alkotmánymódosítást, és visszautasította a kormányfő állításait.

Ebben a politikai és közjogi helyzetben minden újabb adat, amely az államfő hivatalának működését vagy költségeit érinti, fokozott jelentőséget kap. A közel 400 millió forintos utazási számla könnyen a közbizalomról szóló vita részévé válhat.

A kérdés nemcsak az, hogy Sulyok Tamás útjai formálisan hivatalosak voltak-e. Hanem az is, hogy a költségek arányosak voltak-e, és az államfői hivatal megfelelően elszámolt-e a közpénzekkel.

Az államfői reprezentáció nem lehet átláthatatlan

A köztársasági elnöknek természetesen vannak nemzetközi és reprezentációs feladatai. Egy államfő utazásai bizonyos esetekben indokoltak, különösen diplomáciai eseményeken, nemzetközi találkozókon, sporteseményeken vagy külhoni magyar közösségek meglátogatásakor.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a költségeket ne kellene szigorúan ellenőrizni. A közpénzből finanszírozott utaknál alapvető elvárás, hogy a kiadások ésszerűek, indokoltak és utólag ellenőrizhetők legyenek.

A mostani adatok alapján különösen a párizsi olimpiai út költségei szorulhatnak magyarázatra. Ha valóban több százmillió forintba került egy olyan szállásfoglalás, amelyet az államfő csak néhány napig használt, akkor indokolt kérdés, hogy nem lehetett volna-e takarékosabb megoldást találni.

A köztársasági elnöki hivatalnak ezért részletesebb, tételesebb elszámolással kellene segítenie a tisztánlátást. A közbizalom helyreállításához nem elég az összeg közlése, hanem annak bemutatása is szükséges, hogy mire és miért költöttek.

Csaknem 400 millió forint, amely magyarázatot követel

A 387 401 585 forintos összeg önmagában is jelentős. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy kevesebb mint két év alatt, 33 út során költötték el ezt a pénzt.

Az adatok alapján az államfői utak költségeinek döntő részét a szállások és a delegációk nagysága határozta meg. Ez arra utal, hogy a jövőben világosabb szabályokra és szigorúbb költségkontrollra lehet szükség a hasonló programoknál.

A Tisza-kormány által meghirdetett átláthatósági és közpénzügyi fordulat szempontjából az ügy próbája is lehet annak, hogyan kezelik a korábbi állami vezetők költéseit. A közvélemény joggal várja el, hogy ne csak politikai nyilatkozatok, hanem pontos adatok és ellenőrizhető dokumentumok alapján derüljön ki, mi történt.

Sulyok Tamás utazási költségei így nem pusztán protokolláris kiadásokként jelennek meg. Egy olyan időszakban váltak nyilvánossá, amikor az államfő szerepe, döntései és közpénzfelhasználása egyszerre került a politikai vita középpontjába.

A nyilvánosság joga tudni, mire ment el a pénz

A mostani ügy legfontosabb tanulsága, hogy a legmagasabb közjogi méltóságok költései sem maradhatnak homályban. A biztonsági szempontok indokolhatnak bizonyos korlátozásokat, de nem fedhetik el tartósan a közpénzek felhasználásának alapadatait.

A 387 millió forintos utazási számla tételes magyarázatot igényel. Különösen igaz ez az olimpiai szállásköltségekre, a delegációk méretére és azokra az utakra, amelyeknél felmerült, hogy a hivatalos programok mellett magánjellegű elemek is voltak.

A köztársasági elnöki hivatal tekintélyét nem az védi, ha az ilyen adatok zárva maradnak, hanem az, ha minden közpénzfelhasználás átlátható, ellenőrizhető és indokolható. Ebben az ügyben most a külügyi tárca válasza fontos első lépés volt, de aligha az utolsó.

A következő kérdés az, hogy lesz-e részletes elszámolás az egyes utakról, és kiderül-e, minden költség valóban az államfői feladatok ellátásához kapcsolódott-e. A közpénzekkel kapcsolatos bizalom csak akkor erősödhet, ha a válaszok nem általános hivatkozásokból, hanem konkrét számokból és dokumentumokból állnak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!