Melléthei-Barna Márton: az elmúlt évek rendszerének lebontása szükségszerű
Az elmúlt években kialakult politikai és gazdasági rendszer lebontása szükségszerű, mert a korábbi hatalomkoncentráció hosszú időre akadályozta a valódi politikai versenyt és az új szereplők megjelenését – jelentette ki Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának alelnöke szerint a rendszerváltás része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, valamint a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők hivatali idejének korlátozása is. A bizottsági ülésen azonban éles vita alakult ki az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról. A Mi Hazánk képviselője jogalkotási terrorizmusról és egy lehetséges egypárti rendszer kialakításáról beszélt, míg a Tisza politikusai azzal érveltek, hogy választási felhatalmazást kaptak a korábbi rendszer visszatérésének megakadályozására.
A Tisza szerint szükségszerű a politikai rendszerváltás
Melléthei-Barna Márton az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság szerdai ülésén arról beszélt, hogy a 2026-os választás eredménye nem egyszerű kormányváltást, hanem mélyebb politikai és intézményi rendszerváltást tett szükségessé. Álláspontja szerint az Orbán-kormányok idején kialakult rendszer nem biztosította a tisztességes verseny feltételeit sem a politikában, sem a gazdaságban, sem a nyilvánosságban.
A Tisza politikusa úgy vélte, a korábbi hatalmi berendezkedés lebontásának része a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, valamint a legfontosabb választott tisztségek időbeli korlátozása. Szerinte ezek nélkül fennmaradna annak veszélye, hogy a korábbi rendszer személyi és intézményi hálózata hosszú időn keresztül akadályozza a demokratikus átalakulást.
Melléthei-Barna Márton azt mondta, hogy az elmúlt években túlságosan sokszor és túlságosan nagy hatalmat kapott a Fidesz–KDNP, amellyel megítélése szerint visszaélt. Azt is hozzátette, hogy az előző ellenzék tartós alkalmatlansága hosszú időn át gyakorlatilag garantálta a Fidesz választási győzelmeit.
Feudális rendszerhez hasonlította a NER működését
A bizottsági alelnök szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem tekinthető valóban demokratikus berendezkedésnek. Úgy fogalmazott, hogy a NER működése inkább egy „betokosodott feudális rendszer” felé mutatott, amelyben a politikai, gazdasági és médiabeli erőforrások szűk kör kezében összpontosultak.
Melléthei-Barna Márton szerint a korábbi rendszerben új politikai erők vagy új közéleti szereplők csak rendkívül nehezen tudtak megerősödni. A hatalomkoncentráció nem pusztán a parlamenti többségben jelent meg, hanem az állami intézmények, a gazdasági lehetőségek és a nyilvánosság jelentős részének ellenőrzésében is.
A Tisza-kormány célja ezért az, hogy ismét valódi verseny alakuljon ki a gazdaságban, a médiában és a politikában. A kormányoldal álláspontja szerint egy demokratikus rendszer csak akkor működhet megfelelően, ha új szereplők is reális eséllyel jelenhetnek meg, a hatalmon lévők pedig nem építhetnek ki korlátlan ideig fennmaradó intézményi és gazdasági hátországot.
Korlátoznák a miniszterelnök és a képviselők mandátumát
Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők hivatali idejének korlátozását is tartalmazza. Melléthei-Barna Márton szerint ennek jogi és politikai indoka az előző kormány idején kialakult rendkívüli hatalomkoncentráció.
A Tisza Párt választási programjában már szerepelt a mandátumok hosszának maximálása, ezért a kormányoldal úgy tekint a javaslatra, mint egy előre meghirdetett választási vállalás teljesítésére. A képviselő szerint a korlátozás illeszkedik az európai jogrendhez, és azt szolgálja, hogy egyetlen politikus se rendezkedhessen be évtizedekre ugyanabban a hatalmi pozícióban.
A javaslat alapján az országgyűlési képviselők legfeljebb tizenkét éven keresztül tölthetnének be parlamenti mandátumot. A szabályozás pontos alkalmazása azonban komoly vitát váltott ki, különösen azért, mert a korábbi képviselői ciklusokat is figyelembe vennék a tizenkét éves időszak kiszámításakor.
A Mi Hazánk jogalkotási terrorizmusról beszélt
Apáti István, a Mi Hazánk képviselője élesen támadta a tervezetet. Álláspontja szerint a képviselői mandátum tizenkét éves korlátozására vonatkozó szabályozás sem a magyar jogrendnek, sem a nemzetközi egyezmények követelményeinek nem felel meg.
A politikus azt javasolta, hogy a képviselőkre vonatkozó időbeli korlátozást teljes egészében hagyják ki a törvényből. Amennyiben a kormány mégis ragaszkodik hozzá, szerinte legalább azt kellene kimondani, hogy a tizenkét éves időszak csak a szabály hatálybalépésétől kezdődjön, és ne számítsák bele a korábbi parlamenti ciklusokat.
Apáti István a bizottsági vitában „jogalkotási terrorizmusnak” nevezte a javaslatban szereplő megoldásokat. Arra kérte a Tisza-kormányt, hogy tartózkodjon egy egypárti rendszer kiépítésétől, és ne hivatkozzon demokráciára olyan intézkedések közben, amelyek szerinte éppen a politikai pluralizmust korlátozhatják.
A Mi Hazánk képviselője azt is állította, hogy amennyiben hasonló javaslatot a jelenlegi ellenzék nyújtott volna be, a Tisza politikusai azt diktatórikusnak, szélsőségesnek vagy fasisztának minősítették volna. Megjegyzése arra utalt, hogy szerinte a kormányoldal kettős mércét alkalmaz saját alkotmányos változtatásainak megítélésekor.
A Tisza szerint nem tiltják el a politikusokat a közélettől
Tóth Norbert, a Tisza Párt képviselője visszautasította azt az értelmezést, hogy a tizenkét éves korlátozás véglegesen eltávolítaná az érintetteket a közéletből. Hangsúlyozta, hogy a szabály kizárólag az országgyűlési képviselői mandátum hosszára vonatkozna, és nem jelentene általános eltiltást a közügyek gyakorlásától.
A politikus szerint az a képviselő, aki eléri a tizenkét éves korlátot, továbbra is vállalhatna miniszteri, államtitkári vagy polgármesteri feladatot. Más közéleti, szakmai vagy önkormányzati tisztségben is folytathatná munkáját, amennyiben továbbra is szolgálni szeretné az országot.
Tóth Norbert érvelése szerint a javaslat célja nem az egyes politikusok megbüntetése, hanem a politikai megújulás biztosítása. A szabály lehetőséget teremtene arra, hogy rendszeresen új emberek kerüljenek az Országgyűlésbe, és a parlamenti képviselői tisztség ne válhasson életre szóló hivatássá.
A választási felhatalmazásra hivatkozik a kormányoldal
A Tisza képviselői szerint a kormány világos társadalmi felhatalmazást kapott az előző rendszer lebontására. Tóth Norbert úgy fogalmazott, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elmúlt években kiépült hatalmi struktúra soha többé ne térhessen vissza.
A politikus hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt számos mostani intézkedést már a választási kampányban is meghirdetett. A kormányoldal szerint ezért nem utólag kitalált vagy váratlan változtatásokról van szó, hanem olyan vállalások teljesítéséről, amelyek ismeretében a választók többsége a Tisza Pártnak adott kormányzati felhatalmazást.
A demokratikus felhatalmazás ugyanakkor nem szünteti meg az alkotmányos korlátokat és a politikai viták szükségességét. A kormánynak ezért nemcsak azt kell bemutatnia, hogy milyen rendszert kíván lebontani, hanem azt is, milyen tartós jogállami garanciákat épít a helyére.
A köztársasági elnök menesztése maradt a legvitatottabb pont
Az Alaptörvény módosításának egyik legsúlyosabb politikai és közjogi következménye Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése lehet. Melléthei-Barna Márton ezt a szükségszerű rendszerváltás részének nevezte, az államfő és az ellenzéki pártok azonban az alkotmányos intézményrendszer elleni támadásként értékelik.
Sulyok Tamás korábban arra figyelmeztetett, hogy az elmozdítására vonatkozó szabály veszélyes precedenst teremthet. Álláspontja szerint ha egy parlamenti többség egyedi alkotmánymódosítással idő előtt megszüntetheti az államfő megbízatását, akkor a későbbi köztársasági elnökök is az őket megválasztó politikai többség kiszolgáltatottjaivá válhatnak.
A Tisza-kormány ezzel szemben úgy érvel, hogy a köztársasági elnök lecserélése az előző politikai rendszer intézményi örökségének felszámolásához szükséges. A kormányoldal szerint az új államfő megválasztása lehetőséget teremtene arra, hogy a köztársasági elnöki hivatal ismét a nemzeti egységet és a demokratikus alkotmányosságot képviselje.
A rendszer lebontása után a hatalom önkorlátozása lesz a döntő
Melléthei-Barna Márton felszólalása egyértelművé tette, hogy a Tisza-kormány nem kisebb korrekciókra, hanem a korábbi politikai berendezkedés mélyreható átalakítására készül. A hatalomkoncentráció megszüntetése, a politikai verseny helyreállítása és a mandátumok korlátozása valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben ne épülhessen ki újra egy évtizedekre bebetonozott rendszer.
A demokratikus átalakulás hitelessége azonban azon múlik, hogy a Tisza Párt saját hatalmára is alkalmazza-e ugyanazokat a korlátokat, amelyeket az előző rendszerrel szemben szükségesnek tart. A politikai verseny nemcsak a korábbi szereplők háttérbe szorítását, hanem az új ellenzék jogainak, a független intézményeknek és a kormánykritikus nyilvánosságnak a védelmét is jelenti.
Az elmúlt évek rendszerének lebontása ezért önmagában nem lehet végcél. A valódi feladat egy olyan átlátható, versengő és jogállami rendszer létrehozása, amelyben egyetlen párt, kormány vagy politikus sem tudja tartósan saját érdekei alá rendelni az állam működését.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!














