Magyar Péter miniszterelnök szerint drámai állapotban vette át a Tisza-kormány a magyar költségvetést, és az Orbán-kormány által nyilvánosan közölt hiányszámok köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit az új kormány az átvilágítások után lát. A kormányfő a háromnapos pilisszentkereszti kihelyezett kormányülés után közzétett videójában arról beszélt, hogy miközben a magyar embereknek előbb 3,7, majd 5 százalékos hiányról beszéltek, az előző kormány saját apparátusa már 6,8 százalékos hiánnyal számolt. Magyar Péter szerint az átvilágítások alapján a valós 2026-os hiány meghaladta volna a 8 százalékot, ha a Tisza-kormánynak nem sikerül hazahoznia az uniós forrásokat, és még ezekkel együtt is 7 százalék felett lehet. A miniszterelnök úgy fogalmazott: Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint korábban Gyurcsány Ferenc, a Fidesz pedig szerinte úgy döntötte be a költségvetést, hogy annak árát már ne az előző kormány, hanem a Tisza és a magyar emberek fizessék meg.

Háromnapos kormányülésen tekintették át az ország stratégiai ügyeit

Magyar Péter hétfő délelőtt, a Facebookra feltöltött videójában számolt be a Tisza-kormány háromnapos pilisszentkereszti kihelyezett üléséről. A miniszterelnök szerint a kormány olyan stratégiai ügyeket tárgyalt, amelyek Magyarország következő éveit is meghatározhatják.

A kormányülésen áttekintették a magyar gazdaság újraindításának feltételeit, a kiemelt beruházások sorsát, az átvilágítások első eredményeit, a közmédia helyzetét, a külpolitikai feladatokat, az illegális migráció, a költségvetés és a nemzetbiztonság kérdéseit, valamint a minisztériumok működését és a következő hónapok ütemtervét.

A miniszterelnök a hőség miatt kialakult helyzetről is beszélt, de videójának egyik legsúlyosabb része a költségvetés állapotáról szólt. Magyar Péter szerint az új kormány olyan pénzügyi helyzettel szembesült, amely messze rosszabb annál, mint amit az Orbán-kormány a nyilvánosság előtt állított.

Magyar Péter szerint nem igazak a korábbi hiányszámok

A kormányfő szerint a költségvetési hiányról korábban közölt számok nem tükrözték a valóságot. Úgy fogalmazott: köszönőviszonyban sincsenek egymással azok az adatok, amelyeket az Orbán-kormány nyilvánosan mondott, amelyeket hivatalos dokumentumokban leírt, és amelyeket a Tisza-kormány most lát.

Magyar Péter szerint a magyar embereknek előbb 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról beszéltek. Eközben az előző kormány saját apparátusa már 6,8 százalékos hiánnyal számolt.

A miniszterelnök állítása szerint az átvilágítások után ma már az látszik, hogy a valós 2026-os hiány meghaladta volna a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudja hazahozni az uniós forrásokat. Hozzátette: még ezekkel a forrásokkal együtt is 7 százalék felett lehet a hiány.

Ez rendkívül súlyos állítás, mert ha beigazolódik, akkor az előző kormány nemcsak elengedte a költségvetési fegyelmet, hanem a valós pénzügyi helyzetet sem mutatta meg a választóknak.

Orbánt Gyurcsányhoz hasonlította a miniszterelnök

Magyar Péter kemény politikai párhuzamot vont: szerinte Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint korábban Gyurcsány Ferenc.

Ez a kijelentés különösen erős üzenet a magyar politikában, hiszen a költségvetési adatok eltitkolása és a választók félrevezetése a rendszerváltás utáni magyar közélet egyik legsúlyosabb politikai traumája volt.

A miniszterelnök szerint a Fidesz úgy döntötte be a költségvetést, hogy annak árát már ne az Orbán-kormánynak kelljen megfizetnie, hanem a Tisza-kormánynak és a magyar embereknek.

Ez a megfogalmazás egyértelműen az előző kormány felelősségét helyezi a középpontba. Magyar Péter szerint nem egyszerű gazdasági nehézségről van szó, hanem tudatos kiköltekezésről, elhallgatott hiányról és olyan pénzügyi örökségről, amely jelentősen szűkíti az új kormány mozgásterét.

A kormány szerint az uniós források hazahozása nélkül még rosszabb lenne a helyzet

Magyar Péter szerint a költségvetési helyzetet csak az enyhíti, hogy a Tisza-kormánynak sikerült hazahoznia uniós forrásokat. A miniszterelnök állítása alapján ezek nélkül a valós hiány meghaladta volna a 8 százalékot.

Ez azért különösen fontos, mert a Tisza-kormány egyik legfontosabb választási ígérete éppen az volt, hogy rendezi Magyarország viszonyát az Európai Unióval, és felszabadítja azokat a forrásokat, amelyeket az előző kormány vitái, jogállamisági konfliktusai és intézményi problémái miatt befagyasztottak.

A kormányfő most azt állítja, hogy ezek a források nemcsak fejlesztési vagy gazdaságpolitikai szempontból fontosak, hanem a költségvetés stabilizálása miatt is. Ha az uniós pénzek nem érkeznének, a hiány még drámaibb képet mutatna.

3849,8 milliárd forintos hiány április végére

A költségvetés rossz állapotára korábban már több adat is utalt. Április végére az államháztartás központi alrendszere 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Ez azt jelentette, hogy már az év első négy hónapjában összegyűlt az elengedett éves hiánycél 71 százaléka. A költségvetési törvényben rögzített egész éves hiányhoz képest pedig a négyhavi adat 91,3 százalékot tett ki.

A hiány ráadásul 31,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ezek az adatok már a kormányváltás előtt is jelezték, hogy az államháztartás komoly bajban van, és az új pénzügyi vezetésnek rendkívül nehéz helyzetben kell átvennie az ország gazdasági irányítását.

Kármán Andrásnak nehéz örökséggel kell megbirkóznia

Az előző kormány súlyos kiköltekezése miatt Kármán András pénzügyminiszter nincs könnyű helyzetben. A költségvetés stabilizálása egyszerre igényel pénzügyi fegyelmet, uniós forrásbevonást, az állami kiadások átvilágítását és a nagyberuházások felülvizsgálatát.

A pénzügyminiszter korábban parlamenti meghallgatásán részletesen beszélt arról, hogyan kíván megbirkózni a kialakult helyzettel. A mostani miniszterelnöki bejelentés alapján azonban a probléma súlyosabb lehet annál, mint amit a nyilvánosság eddig látott.

Ha a valós hiány valóban 7 százalék felett lehet még az uniós forrásokkal együtt is, akkor a kormány mozgástere szűk. Ez hatással lehet a béremelésekre, beruházásokra, szociális intézkedésekre, adópolitikára és minden olyan területre, ahol állami forrásokra van szükség.

Kritikus állapotban lévő hidakról is beszélt Magyar Péter

A miniszterelnök szerint nemcsak a költségvetés, hanem a hazai infrastruktúra állapota is súlyos örökség. Magyar Péter azt mondta, ugyanilyen állapotban találták a korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozó infrastruktúrát is.

Példaként azt emelte ki, hogy a kormányzást úgy vették át, hogy 91 magyar híd kritikus állapotban van. Ezeken a hidakon naponta magyar emberek tíz- és százezrei közlekednek.

A miniszterelnök szerint ezeknek a hidaknak a javítására körülbelül annyit kellett volna költeni, amennyit az Orbán-kormány szerinte a Nemzeti Kulturális Alapból „kilopott”, és Fásy Zsüliettnek és társainak adott.

Ez a mondat egyszerre kapcsolja össze az infrastruktúra leromlását és az NKA-botrányt. Magyar Péter üzenete szerint az előző kormány nem a legfontosabb közfeladatokra fordította a pénzt, hanem politikailag vagy személyesen kedvezményezett körök támogatására.

A mohácsi híd ügye a nagyberuházások felülvizsgálatának jelképe lett

A kormány a kiemelt beruházások sorsát is áttekintette a pilisszentkereszti ülésen. A nagyberuházások közül az elmúlt hetekben különösen nagy figyelmet kapott a mohácsi híd ügye.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban videóban mutatta be, hogyan vált a projektből szerinte közpénznyelő fekete lyuk. A beruházás költsége nettó 355 milliárd forintra nőtt, a választás előtt pedig példátlan módon 98 százalékra emelt előlegek formájában öntötték bele a pénz túlnyomó részét.

A mohácsi híd ügye így a NER-korszak egyik emlékműveként jelenhet meg: olyan projektként, amelyben vitatható szakmai indokok, óriási költségnövekedés és rendkívül magas előlegek találkoztak.

A Tisza-kormány számára a nagyberuházások felülvizsgálata elkerülhetetlen, ha valóban stabilizálni akarja a költségvetést és vissza akarja szorítani a közpénzpazarlást.

A kekvák ügyét is külön tárgyalta a kormány

Magyar Péter kiemelte, hogy a hétvégi kormányülésen külön foglalkoztak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyével is.

A miniszterelnök újra felszólította az alapítványok kuratóriumait, hogy augusztus 31-ig tartózkodjanak minden olyan döntéstől, amely az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érinti. A felszólítás kiterjed kötelezettségvállalásokra, szerződéskötésekre és más jognyilatkozatokra is.

Ez a figyelmeztetés azután hangzott el, hogy több befolyásos szereplő is távozott egyetemi kuratóriumi pozíciójából. Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is lemondott kuratóriumi tagságáról, korábban Hernádi Zsolt távozott a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról, Orbán Balázs pedig bejelentette, hogy távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről.

A közvagyon védelme is a kormányülés egyik központi témája volt

A kekvák ügye azért kiemelt jelentőségű, mert ezekbe az alapítványokba az Orbán-kormány jelentős állami vagyont szervezett ki. A Tisza-kormány célja a rendszer megszüntetése, részben az uniós források hazahozása, részben a közvagyon átláthatóbb kezelése érdekében.

Magyar Péter felszólítása világos üzenet a kuratóriumoknak: az átmeneti időszakban nem hozhatnak olyan döntéseket, amelyek megváltoztatják a rájuk bízott állami vagyon sorsát.

Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a régi rendszer szereplői sorra távoznak a kuratóriumokból. A kormány nyilvánvalóan el akarja kerülni, hogy a megszüntetés előtt még vagyonelemek mozgatására, új kötelezettségek vállalására vagy vitatható szerződések megkötésére kerüljön sor.

A közmédia, a nemzetbiztonság és a külpolitika is napirenden volt

A miniszterelnök beszámolója szerint a kormányülésen a közmédia helyzetét is áttekintették. Ez különösen fontos, hiszen a Tisza-kormány már korábban jelezte: átmeneti vezetés, audit és társadalmi párbeszéd után alakítaná át a közmédiát.

A külpolitikai feladatok, az illegális migráció és a nemzetbiztonság kérdései szintén napirenden voltak. Ez azt mutatja, hogy a kormányülés nem kizárólag gazdasági válságkezelésről szólt, hanem az állam működésének több stratégiai területét érintette.

A minisztériumok működésének áttekintése és a következő hónapok ütemtervének kidolgozása pedig arra utal, hogy a kormány a gyors kezdeti intézkedések után szervezettebb végrehajtási szakaszba akar lépni.

Felülvizsgálhatják a dohányboltok és kaszinókoncessziók rendszerét is

A kormány tíz nappal ezelőtt azt is bejelentette, hogy felülvizsgálják többek között a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét is.

Ez a lépés szintén az Orbán-korszak gazdasági és politikai örökségének átvilágításába illeszkedik. A dohányboltok rendszere és a kaszinókoncessziók ügye évek óta vitatott terület, mert sok bírálat szerint a szabályozás és a koncessziók elosztása politikailag kedvezményezett köröknek teremtett tartós üzleti előnyt.

Ha a kormány valóban átfogó felülvizsgálatot indít, az újabb komoly konfliktust hozhat a korábbi hatalmi-gazdasági hálózatokkal.

Magyar Péter szerint a Tisza-kormány nehéz, de elkerülhetetlen munkát végez

A miniszterelnök videója alapján a Tisza-kormány egyszerre próbálja feltárni az örökölt problémákat és megtervezni a következő hónapok intézkedéseit.

A költségvetési hiány, a kritikus állapotú hidak, a túlárazott beruházások, a kekvák, a közmédia, a NAV és a gazdasági koncessziós rendszerek mind olyan területek, ahol a kormány szerint az előző rendszer súlyos örökséget hagyott maga után.

Magyar Péter üzenete az, hogy a problémák nem véletlenül alakultak ki, hanem az Orbán-kormány tudatos döntéseinek következményei. A Tisza-kormánynak most egyszerre kell stabilizálnia a költségvetést, hazahoznia az uniós forrásokat, megállítania a közpénzpazarlást, és új szabályokat teremtenie a közvagyon védelmére.

A költségvetés állapota meghatározhatja a következő éveket

A miniszterelnök által említett hiányszámok azt jelzik, hogy a költségvetés helyzete a következő hónapok és évek egyik legfontosabb politikai-gazdasági kérdése lesz.

Ha a hiány valóban 7 százalék felett lehet, az komoly döntéseket kényszeríthet ki. A kormánynak úgy kell stabilizálnia az államháztartást, hogy közben ne terhelje aránytalanul a lakosságot, ne állítsa le a létfontosságú beruházásokat, és ne adja fel a választási ígéretek legfontosabb elemeit.

Ez rendkívül nehéz egyensúly. A költségvetési fegyelem és a társadalmi igazságosság egyszerre lesz próbatétel. A kormány mozgásterét pedig alapvetően meghatározza, milyen ütemben érkeznek az uniós források, milyen kiadásokat lehet felülvizsgálni, és milyen gyorsan lehet visszaszorítani a pazarlást.

Drámai örökségről beszél a miniszterelnök

Magyar Péter beszámolója alapján a Tisza-kormány olyan állapotban vette át az országot, amely egyszerre jelent pénzügyi, infrastrukturális és intézményi válságot.

A miniszterelnök szerint a költségvetési hiányról az Orbán-kormány valótlan képet adott, miközben a tényleges adatok sokkal súlyosabb helyzetet mutatnak. A hazai infrastruktúrában 91 kritikus állapotú híd van, a kiemelt beruházások között több vitatott projektet kell felülvizsgálni, a kekvákban jelentős állami vagyon sorsa rendezetlen, a közmédia és több nagy állami rendszer pedig átalakítás előtt áll.

A pilisszentkereszti kormányülés így nem egyszerű stratégiai egyeztetés volt, hanem válságfeltáró és iránykijelölő tanácskozás is.

Magyar Péter kemény üzenetet küldött az Orbán-korszakról

A kormányfő legerősebb állítása az volt, hogy az Orbán-kormány úgy döntötte be a költségvetést, hogy annak árát már ne neki kelljen megfizetnie. Magyar Péter szerint a Fidesz a hiányszámokkal trükközött, a valós helyzetet elrejtette, miközben a következő kormányra és a magyar emberekre hagyta a számlát.

Ez a kijelentés várhatóan komoly politikai vitát vált ki. A Fidesz valószínűleg visszautasítja majd a vádakat, a kormányoldal viszont a következő időszakban az átvilágítások adataira építve próbálhatja bizonyítani, hogy az ország pénzügyi helyzete sokkal rosszabb, mint amit az előző kormány állított.

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a Tisza-kormány milyen konkrét intézkedésekkel próbálja kezelni a hiányt, milyen beruházásokat állít le vagy vizsgál felül, és hogyan tudja egyszerre megőrizni a költségvetési stabilitást, valamint a társadalmi támogatottságát.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter / YouTube képernyőfotó

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!