Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai körül kirobbant botrányban: a rendelkezésre álló összesítés szerint négy megyében további mintegy 900 millió forintnyi NKA-forrás jutott Fideszhez köthető szervezetekhez, alapítványokhoz, egyesületekhez, magánszemélyekhez és önkormányzati érdekeltségekhez. A mostani adatok Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyére vonatkoznak, de korábban már Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye esetében is jelentős összegek kerültek elő: előbbiben 400 millió, utóbbiban 100 millió forintnyi támogatást azonosítottak Fidesz-közeli szereplőknél. A friss összesítés újabb kérdéseket vet fel arról, hogyan osztották szét a kulturális forrásokat az Orbán-kormány utolsó időszakában, különösen annak fényében, hogy az NKA-botránnyal összefüggésben a NAV már hat embert őrizetbe vett, köztük Bús Balázst, az NKA volt alelnökét is. A gyanú szerint 2024 decemberétől 1079 támogatásról dönthettek törvényeket és szabályokat súlyosan megszegve, több mint 17 milliárd forint értékben.

Újabb 900 millió forintnyi NKA-támogatás került reflektorfénybe

Tovább dagad a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai körüli ügy. A most nyilvánosságra került összesítés szerint négy megyében összesen mintegy 900 millió forintnyi NKA-s pénz jutott Fideszhez köthető szervezetekhez és szereplőkhöz.

A vizsgált megyék között szerepel Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye. A mostani adatok azért különösen fontosak, mert korábban már Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye esetében is jelentős összegek kerültek elő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 400 millió forintot, Nógrád megyében pedig 100 millió forintot azonosítottak Fidesz-közeli szervezeteknél.

A kép így egyre szélesebb: nem elszigetelt támogatási döntésekről, hanem országos mintázatról lehet szó. A kérdés az, hogy a kulturális célra szánt közpénzek milyen szempontok alapján, milyen döntési folyamatban és kikhez kerültek.

Bács-Kiskun megyében 195,3 millió forintot azonosítottak

Az összesítés szerint Bács-Kiskun megyébe 195,3 millió forint NKA-forrás jutott a vizsgált körben.

A legnagyobb tételként a Jobb Bajáért Polgári Egyesület szerepel, amely 43,5 millió forint támogatást kapott. Az egyesületet korábban Vedelek Norbert, Baja volt fideszes alpolgármestere irányította.

Szintén Bács-Kiskun megyei tételként szerepel a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Kft., amely 15 millió forint NKA-támogatáshoz jutott. A szervezetet Lezsák Sándor fideszes politikus vezeti.

A Térségi Korzó Kulturális Egyesület 5,5 millió forintot kapott. A szervezet vezetője Szabó István Pál, aki 2022-ben Nagytarcsán fideszes jelöltként indult. A róla szóló sajtóbeszámolókban az is megjelent, hogy ismert hokiedzőként a neve az utóbbi időben gyerekek bántalmazásával kapcsolatos ügyekben is előkerült. Fontos hangsúlyozni: a támogatási összesítés önmagában nem jelent bűnösséget vagy jogsértést, de a közpénzek átlátható felhasználása miatt minden ilyen kapcsolat közérdeklődésre tarthat számot.

Csongrád-Csanád megyében 178,2 millió forintnyi támogatás került elő

Csongrád-Csanád megyében 178,2 millió forintnyi NKA-s támogatást azonosítottak a vizsgált szervezeti és személyi körben.

Ebből 40 millió forintot kapott a Pro Patria Hungariae Egyesület, amelyet Varga Róbert vezet. Varga a szegedi KDNP elnökségének tagja, korábban fideszes képviselőjelölt is volt.

Ez a támogatás is beleilleszkedik abba a mintázatba, amely szerint több olyan szervezet jutott jelentős kulturális forráshoz, amelynek vezetésében vagy kapcsolatrendszerében kormánypárti politikus, volt jelölt vagy Fideszhez köthető szereplő azonosítható.

A kérdés itt sem az, hogy egy politikai kötődés önmagában kizárna-e bárkit a támogatásból. A valódi kérdés az, hogy a döntések szakmai, kulturális és átlátható szempontok alapján születtek-e, vagy a politikai kapcsolatrendszer is szerepet játszhatott a források elosztásában.

Békés megyébe jutott a legtöbb pénz a négy megye közül

A mostani összesítés alapján a négy megye közül Békés megyében szerepel a legnagyobb összeg: 309,9 millió forint.

Ebből 100 millió forint jutott a Magyar Sámsonok Alapítványnak, amelyet Annus István, Békéssámson fideszes polgármestere vezet.

Szintén 100 millió forintot kapott a Csabai Kolbászfesztivál mögött álló cég. Az eseményről több beszámolóban is megjelent, hogy korábban fideszes kampányhelyszínként is szerepet kapott.

A Csabai Kolbászfesztivál önmagában jelentős kulturális és gasztronómiai esemény, de a támogatás nagysága és a politikai kapcsolódások miatt a forrás odaítélése közéleti kérdéssé vált. Amikor kulturális támogatások ilyen nagyságrendben kerülnek politikailag beazonosítható körökhöz, akkor elkerülhetetlen a nyilvános elszámolás igénye.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 216,5 millió forintot találtak

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 216,5 millió forintnyi NKA-támogatást azonosítottak a vizsgált körben.

A támogatottak között szerepel a Jász Nemzet Egyesület, amely 40 millió forintot kapott. A szervezetet Mészárosné Vas Márta vezeti, aki 2019-ben és 2024-ben is Fidesz-KDNP-s jelöltként indult Jánoshidán.

Ugyancsak 40 millió forint jutott az Együtt Egymásért, Jánoshidáért Egyesületnek. Ezt a szervezetet Czibak Ottó vezeti, aki nemrég mondott le Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselői mandátumáról.

Ezek az összegek szintén azt mutatják, hogy az NKA-források nemcsak országosan ismert szereplőkhöz, hanem helyi politikai kapcsolatrendszerekhez köthető egyesületekhez is eljutottak. A támogatások földrajzi és politikai eloszlása ezért külön vizsgálatot érdemel.

A kulturális támogatások politikai térképe rajzolódik ki

A mostani adatok alapján egyre inkább kirajzolódik, hogy a Nemzeti Kulturális Alap forrásai az Orbán-kormány utolsó időszakában jelentős részben olyan szereplőkhöz kerülhettek, akik valamilyen módon kötődtek a Fideszhez, a KDNP-hez, kormánypárti önkormányzatokhoz vagy politikai kampányokhoz.

Az összesítésben olyan szervezetek, alapítványok, magánszemélyek és önkormányzati cégek szerepelnek, amelyek vezetésében fideszes politikus vagy hozzá köthető szereplő azonosítható, illetve amelyek korábban fideszes politikusokkal kampányoltak vagy kormánypárti vezetésű önkormányzati háttérrel működtek.

Ez a kép különösen érzékeny, mert az NKA eredeti célja a kulturális élet támogatása lenne. A kulturális közpénzeknek elvileg szakmai, művészeti, közösségi és értékteremtő szempontok alapján kellene eljutniuk a pályázókhoz, nem politikai lojalitás alapján.

A NAV már hat embert őrizetbe vett az NKA-botrányban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal június 23-án közölte, hogy az NKA-botránnyal összefüggésben hat személyt vettek őrizetbe.

Hamar kiszivárgott, hogy a gyanúsítottak között van Bús Balázs, az NKA volt alelnöke is. A későbbi beszámolók szerint őrizetbe kerültek annak a kiemelt bizottságnak a tagjai is, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról dönthettek.

Gyanúsítottként hallgatták ki a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatóját és kabinetvezetőjét is. Ez az intézmény bonyolította az NKA-nál futó pályázatokat.

Fontos hangsúlyozni: az őrizetbe vétel és a gyanúsítás nem jelent bűnösséget. Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme, büntetőjogi felelősségről kizárólag bíróság dönthet.

A gyanú szerint 1079 támogatásról dönthettek szabálytalanul

A nyomozás egyik legsúlyosabb eleme, hogy a gyanú szerint az NKA döntéshozó testülete 2024 decemberétől 1079 támogatásról döntött, összesen több mint 17 milliárd forint értékben.

A hatósági gyanú szerint ezek a döntések a törvényeket és szabályokat súlyosan megszegve születhettek meg.

Ez az összeg és darabszám önmagában is rendkívüli. Több mint ezer támogatási döntésről van szó, amelyek nem egyetlen szervezetet, nem egyetlen régiót és nem egyetlen kulturális területet érinthetnek, hanem széles pályázati kört.

Ha a gyanú beigazolódik, az NKA-botrány a magyar kulturális támogatási rendszer egyik legsúlyosabb közpénzügyi ügyévé válhat.

Nemcsak pénzről, hanem kulturális igazságosságról is szól az ügy

Az NKA-botrány tétje nem csupán az, hogy hova került 17 milliárd forintnyi közpénz. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy kik maradtak ki a támogatási rendszerből.

A magyar kulturális életben számos független művész, kis egyesület, vidéki kulturális műhely, helyi közösség, alkotócsoport és intézmény küzd forráshiánnyal. Ha közben politikailag kötődő szervezetek százmilliós nagyságrendű támogatásokhoz jutottak, az nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi kérdés is.

A kultúra finanszírozása akkor igazságos, ha a támogatási döntések átláthatóak, szakmailag indokoltak és minden pályázó számára egyenlő esélyt biztosítanak. Ha a politika felülírja a szakmaiságot, akkor a közpénz nem a kultúrát, hanem a hatalmi hálózatokat erősíti.

A Tisza-kormány előtt nagy feladat áll

A Tisza-kormány számára az NKA-botrány kezelése komoly próbatétel. Egyrészt biztosítani kell, hogy a hatósági eljárások függetlenül, bizonyítékok alapján és jogállami keretek között folyjanak. Másrészt politikai és intézményi választ is kell adni arra, hogyan lehet megakadályozni, hogy hasonló forráselosztási rendszer újra kialakuljon.

Ez nem merülhet ki néhány személy felelősségének vizsgálatában. Át kell tekinteni a döntéshozatali mechanizmusokat, a pályázati rendszert, az összeférhetetlenségi szabályokat, a kuratóriumok és bizottságok működését, valamint a támogatások nyilvánosságát is.

A kulturális támogatási rendszer iránti bizalmat csak akkor lehet helyreállítani, ha a közvélemény pontosan látja, kik, milyen jogcímen, milyen szakmai indokkal és milyen döntési folyamat után kaptak pénzt.

A Fidesz-közeli támogatások újabb politikai vihart hozhatnak

A mostani 900 millió forintos összesítés újabb politikai vitát nyithat. A kormányoldal várhatóan azt hangsúlyozza majd, hogy az Orbán-korszakban a kulturális támogatások egy része politikai hűségjutalomként működhetett.

A Fidesz ezzel szemben valószínűleg azt állítja majd, hogy a támogatott szervezetek valódi kulturális, közösségi vagy helyi értéket teremtettek, és a politikai kötődés önmagában nem bizonyít szabálytalanságot.

Ez utóbbi önmagában igaz: egy szervezet nem zárható ki csak azért, mert vezetője politikailag kötődik valahová. A probléma ott kezdődik, ha a támogatások rendszerszerűen egy politikai oldalhoz közeli körökben koncentrálódnak, miközben a döntések átláthatósága és szakmai indokoltsága kérdésessé válik.

Egyre nagyobb a nyomás az NKA-ügyben

A négy megyében azonosított 900 millió forintnyi támogatás, a korábban feltárt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyei összegek, valamint a 17 milliárd forintot meghaladó teljes ügy együtt már olyan súlyú közpénzügyi botrányt rajzolnak ki, amelyre nem lehet adminisztratív hibaként tekinteni.

A hatóságoknak most azt kell tisztázniuk, hogy a támogatási döntések megfeleltek-e a törvényeknek, volt-e politikai befolyás, történt-e hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény, és kik voltak a felelős döntéshozók.

A közvélemény számára pedig az a kérdés, hogy a kultúrára szánt közpénz valóban a magyar kultúrát szolgálta-e, vagy egy politikai hálózat finanszírozásának részévé vált.

Újabb darab került a helyére az NKA-botrányban

A most nyilvánosságra került megyei adatok újabb darabot tesznek hozzá az NKA-botrány egyre nagyobb mozaikjához. Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében összesen mintegy 900 millió forintnyi támogatást azonosítottak Fideszhez köthető szervezeteknél.

A legnagyobb összeg Békés megyében jelent meg, ahol 309,9 millió forintnyi támogatás került elő. Bács-Kiskunban 195,3 millió, Csongrád-Csanádban 178,2 millió, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 216,5 millió forintnyi NKA-forrást azonosítottak.

Mindez annak fényében különösen súlyos, hogy az NKA-ügyben már hat ember őrizetbe került, és a gyanú szerint több mint 17 milliárd forintnyi támogatásról dönthettek törvényeket és szabályokat súlyosan megszegve.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a nyomozás feltárja-e a teljes döntési láncot, és kiderül-e, pontosan kik, milyen kapcsolatok mentén és milyen indokkal jutottak kulturális közpénzekhez az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban.

MNO – Magyar News Online

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!