Újabb rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter: a kormány jövő hétfőn és kedden, vagyis június 29-én és 30-án is folytatná a törvényhozási munkát. A Forsthoffer Ágnes házelnöknek címzett indítvány szerint a képviselők hat törvényjavaslatról tárgyalhatnak, köztük a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, az egyedi gyógyszertámogatási kérelmek új rendszeréről, valamint az ügynökakták feltárásáról szóló javaslatról. A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én hivatalosan lezárult, ezért nyáron csak rendkívüli ülés összehívásával lehet folytatni a munkát. A Tisza-kormány azonban láthatóan nem lassít: az elmúlt napokban Magyar Péter bejelentette a Tisztítótűz-műveletet, napirendre került Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, elfogadták a médiatörvény módosítását, és betiltották a gigaplakátokat, valamint a gyűlöletkeltő politikai reklámokat is.

Ruff Bálint újabb kétnapos rendkívüli ülést kér

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán délelőtt indítványozta, hogy az Országgyűlés jövő héten hétfőn és kedden is ülésezzen. A rendkívüli ülés időpontja június 29. és 30. lenne.

Az indítványt Forsthoffer Ágnes házelnöknek címezték, és a parlament honlapján is olvasható. A javaslat alapján a kormány hat törvényjavaslat megtárgyalását kezdeményezi.

Ez már önmagában is jelzi, hogy a Tisza-kormány nem akar nyári politikai szünetet tartani. Bár a tavaszi ülésszak hivatalosan június 15-én lezárult, a kabinet rendkívüli ülésekkel viszi tovább azokat a törvénycsomagokat, amelyek az állami intézményrendszer, a közmédia, az egészségügyi döntéshozatal, a titkosszolgálati múlt és a korábbi hatalmi struktúrák átalakítását érintik.

Napirenden a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése

A jövő heti ülés egyik legfontosabb pontja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslat lehet.

A hivatal az Orbán-kormány egyik legvitatottabb intézménye volt, amelyet ellenzéki pártok, civil szervezetek és független médiumok is sokszor bíráltak. A kritikusok szerint a szervezet nem valódi nemzetbiztonsági vagy átláthatósági célt szolgált, hanem politikai nyomásgyakorlásra és a kormánytól független szereplők megbélyegzésére alkalmas eszköz volt.

A Tisza-kormány korábban már jelezte, hogy a hivatalt a félelemkeltés és politikai kontroll egyik szimbólumának tartja. A megszüntetéséről szóló javaslat ezért nem csupán intézményi átalakítás, hanem politikai üzenet is: a kormány le akarja zárni azt a korszakot, amelyben az állami szervek a közéleti szereplők megfélemlítésének eszközeiként működhettek.

Átalakulhat az egyedi gyógyszertámogatási kérelmek rendszere

A rendkívüli ülés napirendjén szerepel az a javaslat is, amely alapján a jövőben az egészségbiztosító venné át az egyedi gyógyszertámogatási kérelmek elbírálását végző Batthyány-Strattmann László Alapítvány feladatait.

Ez sok beteg és család számára húsba vágó kérdés. Az egyedi gyógyszertámogatási kérelmek olyan esetekben lehetnek döntő jelentőségűek, amikor valakinek ritka, drága vagy speciális terápiára van szüksége, és a gyógyszer nem érhető el automatikusan támogatott formában.

Ha az egészségbiztosító veszi át a feladatokat, az elvileg átláthatóbb, államilag egységesebb döntéshozatalt hozhat. A legfontosabb kérdés azonban az lesz, hogy a betegek gyorsabban, igazságosabban és kiszámíthatóbban juthatnak-e hozzá a szükséges kezelésekhez.

A kormány számára ez emberi és szakpolitikai próba is: a rendszer átalakításának akkor lesz értelme, ha nem egyszerű intézményi átnevezés történik, hanem valódi segítség érkezik azoknak, akiknek egy gyógyszer szó szerint életmentő lehet.

Az ügynökakták feltárása is a Parlament elé kerülhet

A képviselők vitázhatnak az ügynökakták feltárásáról szóló javaslatról is. Ez a rendszerváltás óta húzódó egyik legnagyobb történelmi és közéleti adósság.

A javaslat célja, hogy meginduljon a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló, 1990. február 14. előtt keletkezett iratanyag teljes körű felülvizsgálata. A folyamatba bevonnák a nyilvánosságot és a témával foglalkozó kutatókat is, valamint létrehoznák a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot.

Az ügynökakták ügye nem pusztán múltbeli történet. Arról szól, hogy Magyarország képes-e végre szembenézni a pártállami titkosszolgálati működés örökségével, és megadni az érintetteknek az információs kárpótlást. Sok család, közösség és egykori megfigyelt ember évtizedek óta várja, hogy megtudhassa, mi történt vele, kik jelentettek róla, és hogyan működött a rendszer.

A tavaszi ülésszak véget ért, de a törvényhozás folytatódik

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka hivatalosan június 15-én véget ért. A házszabály szerint ilyenkor nyáron csak rendkívüli ülés összehívásával lehet parlamenti ülést tartani.

A Tisza-kormány azonban egymás után kezdeményezi a rendkívüli üléseket. Ezen a héten hétfőn és kedden is ülésezett a Parlament, és mindkét napon kiemelt politikai döntések, illetve bejelentések történtek.

Ez a tempó világosan mutatja, hogy a kormány az első időszakban gyors törvényhozási menetrenddel akarja átalakítani a korábbi rendszerből örökölt intézményi struktúrákat. A nyári időszak így nem politikai leállást, hanem felgyorsított parlamenti munkát hozhat.

Magyar Péter a héten meghirdette a Tisztítótűz-műveletet

A mostani rendkívüli üléskezdeményezés előzménye, hogy Magyar Péter hétfőn a Parlamentben bejelentette a Tisztítótűz-műveletet. A miniszterelnök szerint a kormány célja, hogy megszabadítsa a magyarokat „a politikai és gazdasági maffiától”.

A bejelentés részeként az Alaptörvény módosításával kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, és tizenkét évben korlátoznák az országgyűlési képviselői mandátumokat.

A tervek szerint a bírák kétharmada kezdeményezhetné a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását. Emellett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal vezetői állandó rendőri védelmet kapnának.

A Tisztítótűz-művelet tehát nem egyetlen törvényjavaslat, hanem átfogó közjogi és intézményi átalakítási csomag, amely a korábbi hatalmi rendszer legfontosabb pozícióit és intézményeit érinti.

Kedden elfogadták a médiatörvényt és a politikai reklámok szigorítását

A héten már több nagy jelentőségű döntés is megszületett. Kedden az Országgyűlés elfogadta a médiatörvény módosítását, amely átalakítja a közmédia rendszerét, megszünteti a jelenlegi vezetői megbízatásokat, és új szervezeti struktúrát hoz létre.

A törvénymódosítás célja a kormány szerint az, hogy felszámolja azt a rendszert, amelyben a közmédia a Fidesz-kormány propagandacéljait szolgálta. A jövőben átmeneti vezetés, szakmai és anyagi audit, társadalmi párbeszéd és új, nyílt pályázati rendszer jöhet.

Ugyancsak kedden döntöttek a gigaplakátok, a gyűlöletkeltő reklámok és a kampányidőszakon kívüli politikai hirdetések betiltásáról. Ez a politikai kommunikációs piac egyik legnagyobb átalakítása lehet, amely közvetlenül érintheti a korábbi kormányzati propagandagépezet működését is.

A kormány gyorsított tempóban bontja le az Orbán-rendszer intézményeit

A jövő heti rendkívüli ülés azt jelzi, hogy a Tisza-kormány nem lassít az intézményi átalakításokkal. A közmédia, a politikai reklámok, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, az ügynökakták, a gyógyszertámogatási rendszer, a köztársasági elnöki tisztség és a vagyonvisszaszerzés ügye mind néhány napon belül került a politikai napirend középpontjába.

Ez rendkívül gyors tempó, amely támogatói szerint végre valódi változást hozhat, bírálói szerint viszont túl nagy hatalmi koncentráció és túl gyors átalakítás veszélyét hordozza.

A kormány érvelése szerint a választók felhatalmazást adtak a rendszer átalakítására, ezért nincs idő halogatásra. A Fidesz ezzel szemben politikai leszámolásról, fenyegetésről és alkotmányos eszközökkel végrehajtott ellenfél-kiiktatásról beszél.

A nyári Parlament a rendszerváltás utáni időszak egyik legsűrűbb heteit hozhatja

A jövő hétfőre és keddre tervezett újabb rendkívüli ülés azt mutatja, hogy a nyári parlamenti időszak is rendkívül sűrű lesz. A kormány egymás után viszi a Ház elé azokat a javaslatokat, amelyek a közélet, az igazságszolgáltatás, a média, az egészségügy, a nemzetbiztonsági múlt és az állami intézményrendszer működését érintik.

A következő ülés egyik legnagyobb politikai vitája várhatóan a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése lesz, de az ügynökakták feltárása és az egyedi gyógyszertámogatási rendszer átalakítása is komoly társadalmi figyelmet kaphat.

A kérdés most az, hogy a kormány képes-e ezt a tempót úgy fenntartani, hogy közben minden javaslat szakmailag pontos, jogilag stabil és társadalmilag érthető maradjon.

Jövő héten folytatódhat a politikai nagyüzem

Ruff Bálint indítványa alapján jövő héten sem áll le a Parlament. Június 29-én és 30-án újabb rendkívüli ülés jöhet, hat törvényjavaslattal, köztük több olyan üggyel, amely a korábbi rendszer szimbolikus és gyakorlati elemeit is érinti.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, az ügynökakták feltárása és a gyógyszertámogatási kérelmek új rendszere mind olyan terület, ahol a döntések közvetlenül érinthetik a magyar emberek jogait, biztonságát, múltismeretét és mindennapi életét.

A Tisza-kormány ezzel újabb jelzést küldött: nem vár őszig a nagy átalakításokkal. A politikai nagyüzem folytatódik, a következő hetek pedig eldönthetik, milyen gyorsan és milyen mélységben változik meg Magyarország intézményi rendszere.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!