Újabb nagy szereplőt ért el a fideszes médiavilágban zajló leépítési hullám: a Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Mandinernél mintegy hatvan embernek mondtak fel. A hírről Kohán Mátyás, a Mandiner publicistája írt saját lapjában, amikor a jobboldali média belső válságáról és jövőjéről értekezett. A beszámoló szerint hírszerkesztők, rovatos újságírók és videósok is távoznak, miközben a lapot 48-an viszik tovább. A történet nem önmagában áll: a választások után látványos átrendeződés indult a Fideszhez kötődő médiarendszerben. A Mediaworks több lapjánál tömeges elbocsátások történtek, portálok és nyomtatott kiadások álltak le, a PestiSrácok minden munkavállalójától megválik, miközben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetése és az uniós források felszabadításához kapcsolódó jogállamisági csomag az MCC jövőjét is közvetlenül érintheti.

Hatvan embernek mondtak fel a Mandinernél

Folytatódik a fideszes médiavilág megrendülése: ezúttal a Mandinernél történt jelentős leépítés. Kohán Mátyás publicisztikája szerint a lapnál mintegy hatvan kollégának mondtak fel.

A szerző úgy fogalmazott, hogy „tisztességes módon, de mégis” távozniuk kellett olyan hírszerkesztőknek, rovatos újságíróknak és videósoknak, akiknek munkáját személyesen is nagyra tartotta. A mondatból világosan érződik, hogy nem pusztán technikai átszervezésről van szó, hanem egy szerkesztőséget emberileg és szakmailag is megrázó döntésről.

A Mandiner a jobboldali nyilvánosság egyik legismertebb online felülete, ezért a hatvanfős leépítés komoly jelzés: a választás utáni médiapiaci és politikai átrendeződés már nemcsak a Mediaworks nagy tömbjét, hanem az MCC alá került jobboldali médiát is elérte.

Negyvennyolcan viszik tovább a lapot

Kohán Mátyás írásából az is kiderül, hogy a Mandinert 48-an viszik tovább. Ez azt jelenti, hogy a lap jelentősen kisebb stábbal folytatja a működését, ami óhatatlanul hatással lehet a tartalomgyártásra, a hírszerkesztésre, a videós anyagokra és a rovatok működésére is.

A publicisztika szerint a megmaradó szerkesztőség „értéket teremteni” és „jó újságot írni” akar, ehhez pedig partnereket keres az olvasókban, a támogatókban és a „nemzeti nagytőkében” is. Ez utóbbi megfogalmazás különösen beszédes, mert jól mutatja: a jobboldali média egy része most már nyíltan finanszírozási kérdésként tekint a túlélésre.

A Mandiner helyzete így nemcsak szerkesztőségi ügy, hanem politikai-gazdasági kérdés is. A lapnak újra kell gondolnia, milyen forrásokból, milyen struktúrában és milyen szerkesztőségi kapacitással tud működni az új politikai környezetben.

A Mandiner az MCC alá került, most az MCC jövője is kérdéses

A Mandiner 2025 elején került a Mathias Corvinus Collegium Alapítványhoz. Ez akkor a jobboldali médiaportfólió egyik fontos átrendeződésének számított, hiszen az MCC az elmúlt években nemcsak oktatási, hanem szellemi, politikai és médiaközeli szereplőként is jelentős befolyást épített ki.

Most azonban éppen az MCC körül is komoly politikai és intézményi feszültségek vannak. A parlament nemrég megszavazta azt az Alaptörvény-módosítást, amely előkészíti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák megszüntetését. A technikai részletek a később benyújtott uniós törvénycsomagban szerepelnek, és a változtatások az MCC jövőjét is közvetlenül érinthetik.

Ez azért lényeges, mert a Mandiner működése is összekapcsolódott az MCC-vel. Ha az alapítványi rendszer átalakul, az a hozzá tartozó intézmények, médiumok és projektek finanszírozását is érintheti.

Orbán Balázs távozása is jelezte a feszültséget

A Mandiner körüli fejlemények előtt nem sokkal az MCC háza táján is látványos konfliktus jelent meg. Az MCC kiadójának vezetője éles hangú posztban bírálta Orbán Balázst, aki néhány nappal később lemondott az MCC alapítványának kuratóriumi elnöki posztjáról.

Ez a történet azt mutatta, hogy a jobboldali intézményrendszeren belül sem egyszerű adminisztratív átalakulás zajlik. A választási vereség, a finanszírozási bizonytalanság, az alapítványi rendszer átalakítása és a médiaportfóliók fenntarthatósága egyszerre okozhat feszültséget.

A Mandiner leépítése ebben a közegben különösen erős jelzés: a korábban stabilnak tűnő jobboldali médiainfrastruktúra több ponton is megingott.

A Mediaworks után az MCC-közeli média is bajba került

A Mandiner leépítése illeszkedik abba a szélesebb folyamatba, amely nagyjából egy hónappal a választások után indult el a Fideszhez kötődő médiavilágban. A Mediaworksnél példa nélküli kirúgási hullám kezdődött, amely közel 200 munkavállalót érinthetett.

A leépítések érintették az Origót és a Magyar Nemzetet is. A Bors napilap megszűnt, felfüggesztették a Ripost.hu és a Metropol.hu működését, valamint több megyei hírlap nyomtatott kiadását is. Kiderült az is, hogy a PestiSrácok a csoportos leépítés során minden dolgozójától megválik, ami húsz munkavállalót érint.

Ez már nem elszigetelt szerkesztőségi válság, hanem a Fidesz-közeli médiarendszer egészét érintő átrendeződés. A korábbi években közpénzekből, állami hirdetésekből, alapítványi struktúrákból és politikailag kedvezményezett finanszírozásból megerősített médiabirodalom most egyszerre szembesül piaci, politikai és intézményi nyomással.

A jobboldali média finanszírozása nyílt kérdéssé vált

Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya kedden nyílt levélben fordultak azokhoz, akiket „nemzeti tőkéseknek” neveztek. A felhívás lényege az volt, hogy a jobboldali médiaportfólió megmentéséhez finanszírozókra van szükség.

Ez nyílt beismerése annak, hogy a Fideszhez kötődő médiavilág korábbi modellje megingott. A választás előtt hosszú éveken át működött az a rendszer, amelyben az állami hirdetések, közpénzes intézmények, kormányközeli vállalkozók és alapítványi struktúrák biztosították a politikailag lojális média hátterét. Most azonban ez a finanszírozási környezet átalakul.

A Mandiner esetében Kohán Mátyás is utalt arra, hogy partnereket keresnek a nemzeti nagytőkében. Ez azt jelzi, hogy a lap megmaradó szerkesztősége is látja: a jövő nem biztosítható automatikusan a korábbi módon.

A jogállamisági csomag és az uniós pénzek is a háttérben vannak

A Mandinernél történt kirúgások időzítése azért is figyelemre méltó, mert a beszámoló szerint mindez azelőtt történt, hogy az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta azokat a jogállamisági és átláthatósági feltételeket, amelyek 16,4 milliárd euró uniós forrás felszabadításához szükségesek.

Ebbe a csomagba tartozik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetése is. Ezek az alapítványok az elmúlt években a Fidesz-korszak egyik legvitatottabb intézményi konstrukciójává váltak, mert jelentős közvagyont és befolyást helyeztek hosszú távra politikailag kötődő struktúrákba.

A Tisza-kormány most éppen ezek felszámolásával és átalakításával próbálja teljesíteni az uniós feltételeket. Ez közvetlenül érinti azokat az intézményeket is, amelyek a korábbi rendszerben alapítványi háttérrel működtek.

A nyomtatott Mandiner jövője is kérdéses lehet

A leépítések után természetes kérdés, hogy mi lesz a Mandiner nyomtatott kiadásával és a lap hosszabb távú stratégiájával. Egy hatvanfős elbocsátás után egy szerkesztőség működése jelentősen átalakulhat: kevesebb emberrel kevesebb rovatot, kevesebb videót, kevesebb háttéranyagot és kevesebb napi hírt lehet előállítani.

A megmaradó 48 fős csapat ugyan folytatja a munkát, de ekkora létszámcsökkenés után elkerülhetetlen, hogy a lap új prioritásokat állítson fel. A kérdés az lesz, hogy a Mandiner meg tudja-e őrizni korábbi jelenlétét, vagy kisebb, szűkebb profilú jobboldali médiummá válik.

A nyomtatott sajtó helyzete amúgy is nehéz Magyarországon, a politikailag finanszírozott lapok esetében pedig most különösen élesen merül fel, van-e mögöttük fenntartható üzleti modell.

A választás utáni politikai fordulat a médiában is földrengést okozott

A Mandiner esete jól mutatja, hogy az április 12-i választás után nemcsak a kormányzati intézményrendszer, hanem a médiarendszer is átalakul. A Fideszhez kötődő média korábban nem egyszerűen piaci szereplőként működött, hanem a politikai hatalom egyik legfontosabb kommunikációs eszközeként.

Amikor ez a hatalmi háttér meggyengül, a rendszer finanszírozása, működése és szerkesztőségi stabilitása is kérdésessé válik. A mostani leépítések azt jelzik, hogy a korábban túlméretezett médiagépezet nem tud változatlan formában működni az új politikai helyzetben.

Ez emberileg természetesen sok újságírónak, szerkesztőnek, videósnak és technikai munkatársnak nehéz helyzetet jelent. Szakmailag viszont egy egész korszak lezárulását mutatja: a politikai lojalitásra épített médiaportfóliók fenntartása már nem automatikus.

A fideszes médiarendszer túlélési üzemmódba kapcsolt

A Mandiner leépítése után még világosabbá vált, hogy a jobboldali média jelentős része túlélési üzemmódba kapcsolt. A kérdés már nem az, hogy tovább bővül-e a médiaportfólió, hanem az, hogy mely lapok maradnak életben, milyen létszámmal és milyen finanszírozási háttérrel.

A Mediaworks, a PestiSrácok, a Magyar Nemzet, az Origo, a Bors, a Ripost, a Metropol és most a Mandiner körüli fejlemények együtt azt mutatják, hogy a rendszer több ponton egyszerre szűkül.

A következő hónapokban dőlhet el, hogy a jobboldali sajtó milyen formában szervezi újra magát. Lesznek-e új finanszírozók, megmaradnak-e a nagyobb online felületek, újraindulnak-e felfüggesztett portálok, vagy tartós zsugorodás következik.

A Mandiner leépítése újabb jelzés: vége a régi médiavilág biztonságának

A Mandinernél történt hatvanfős elbocsátás újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz-közeli médiarendszer már nem működhet ugyanúgy, mint korábban. A választás utáni politikai változás, az uniós feltételekhez kapcsolódó alapítványi átalakítások, a finanszírozási bizonytalanság és a közpénzek áramlásának szigorúbb ellenőrzése egyszerre nehezedik a jobboldali médiavilágra.

A Mandiner ugyan 48 emberrel tovább működik, de a leépítés mértéke világos üzenet: a korábbi biztonság megszűnt. A lapnak új támogatói, új működési modellje és új szerepe után kell néznie egy olyan politikai környezetben, ahol a Fidesz már nem kormányzati erőként biztosítja a hátteret.

A következő időszakban kiderül, hogy a Mandiner képes lesz-e megerősödni kisebb szerkesztőséggel, vagy a fideszes médiabirodalom további zsugorodásának egyik újabb állomása marad. Egy biztos: a jobboldali nyilvánosságban megkezdődött átrendeződés most már nem kerülgethető, hanem naponta újabb szerkesztőségeket ér el.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO grafika

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!