Új szakaszba léphet a magyar közmédia átalakítása: Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerint amint a köztársasági elnök aláírja az Országgyűlés által elfogadott médiatörvény-módosítást, megkezdődhet a jelenlegi vezetők leváltása, majd átmeneti vezetés veszi át az irányítást. A miniszter kedd esti bejelentése szerint ezután társadalmi párbeszéd indul arról, milyen közmédiát szeretnének a magyar emberek. A folyamatba szakmai szervezeteket, érdeklődőket és a társadalom szélesebb köreit is bevonnák. Tarr Zoltán szerint a közmédia a Fidesz–KDNP kormányzása alatt rengeteg közpénzt használt fel, de nem a közérdeket, hanem a politikai hatalmat szolgálta. A Tisza-kormány célja ezzel szemben az, hogy a közmédiát visszaadják azoknak, akiket megillet: a magyar embereknek.

Átmeneti vezetés jön a közmédiában

Tarr Zoltán kedd este a Facebookon jelentette be, hogy a közmédia átalakításának folyamata a médiatörvény módosításának elfogadása után indulhat el. A miniszter szerint amint a köztársasági elnök aláírja a jogszabályt, megkezdődhet a jelenlegi vezetők leváltása.

Ezt követően átmeneti vezetés veszi át az irányítást a közmédia felett. A miniszter közlése szerint az ideiglenes vezetés Grósz Judit miniszteri biztos koordinációjával kezdi meg a munkáját.

A cél nem csupán egy egyszerű személycsere, hanem egy átfogó átalakítási folyamat elindítása. Tarr Zoltán szavai alapján a kormány nem felülről akarja véglegesen meghatározni, milyen legyen az új közmédia, hanem társadalmi és szakmai párbeszédet indítana róla.

Bárki bekapcsolódhat a közmédia jövőjéről szóló párbeszédbe

A miniszter azt mondta: a közmédia átalakításának folyamatába bárki be fog tudni kapcsolódni. Amint az átmeneti vezetés átveszi az irányítást, megindítják azt a társadalmi párbeszédet, amelybe szakmai szervezeteket és érdeklődőket is bevonnak.

A párbeszéd célja annak közös meghatározása lenne, milyen közmédiát szeretne Magyarország. Ez különösen fontos kérdés, mert a közmédia elvileg nem egyetlen kormány, párt vagy politikai oldal eszköze, hanem közszolgálati intézmény, amelynek a társadalom egészét kellene szolgálnia.

Tarr Zoltán szerint éppen ezért kell bevonni a szakmát és a nyilvánosságot. A miniszter úgy fogalmazott: a közmédia a közé, ezért az embereknek joguk van ahhoz, hogy a jövője az akaratuk szerint alakuljon.

Szakmai és anyagi audit indul

A közmédia átvétele után szakmai és anyagi audit is indul. Tarr Zoltán szerint ennek célja, hogy feltárják a korábbi közmédia működését.

Ez kulcskérdés lehet az átalakítás során. A közmédia az elmúlt években óriási állami forrásokból működött, miközben számos kritika érte a politikai elfogultsága, a kormányzati kommunikáció kiszolgálása, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatósága miatt.

Az audit ezért nem pusztán könyvelési vizsgálat lehet, hanem annak feltárása is, hogyan működött a rendszer szakmailag, gazdaságilag és intézményileg. A kérdés az lesz, milyen szerződések, vezetői döntések, tartalomgyártási mechanizmusok és pénzügyi folyamatok határozták meg az elmúlt évek közmédiáját.

Tarr szerint a közmédia nem a közt, hanem a politikai hatalmat szolgálta

Tarr Zoltán keményen bírálta a korábbi közmédiát. A miniszter szerint a Fidesz–KDNP alatt a rendszer rengeteg közpénzt használt fel, de a közt nem, csak a politikai hatalmat szolgálta.

Ez a mondat összefoglalja a Tisza-kormány közmédiával kapcsolatos alapállítását. A kormány szerint a közmédia elveszítette közszolgálati jellegét, és propagandaeszközzé vált. A most elfogadott médiatörvény-módosítás célja ennek a rendszernek a felszámolása.

Tarr Zoltán úgy fogalmazott: vissza kell adni a közmédiát annak, akit megillet, vagyis a magyar embereknek. Ez politikailag erős üzenet, de a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a gyakorlatban hogyan lehet valóban független, hiteles és szakmailag erős közmédiát felépíteni.

A Parlament elfogadta a médiatörvény módosítását

Az Országgyűlés kedden 145 igen szavazattal, 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a médiatörvény módosítását. A javaslatot a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatta, míg a Fidesz–KDNP nemmel szavazott.

A módosítás célja a kormány szerint az, hogy felszámolja azt a rendszert, amelyen keresztül a Fidesz-kormány propagandacélokra használhatta a közmédiát.

A jogszabály több ponton is alapjaiban alakítja át a közmédia és a médiafelügyelet működését. Megszűnik több jelenlegi vezetői megbízatás, átszervezik a közmédia intézményi rendszerét, új testület jön létre a függetlenség és a gazdálkodás ellenőrzésére, valamint létrejön a Sajtóalap is.

Megszűnnek a jelenlegi vezetői megbízatások

A módosított médiatörvény egyik legfontosabb pontja, hogy megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató, valamint az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a közmédia jelenlegi vezetési struktúrája megszűnik, és új rendszer épülhet fel. A kormány álláspontja szerint erre azért van szükség, mert a korábbi vezetés a politikai hatalom kiszolgálója lett, nem pedig a közszolgálatiság garanciája.

A változás politikailag rendkívül jelentős, hiszen a közmédia évek óta a magyar közéleti viták egyik legfontosabb terepe. A Tisza-kormány most nem finomhangolást, hanem teljes szerkezeti átalakítást indítana.

Két új szervezet váltja a Duna Médiaszolgáltatót és az MTVA-t

A módosítás szerint megszűnik a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltató és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA is.

Helyettük két új társaság jön létre: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Ez a változás azt jelzi, hogy a kormány szétválasztaná és újraszervezné a közmédia működésének alapvető intézményi kereteit.

A Magyar Távirati Iroda külön nonprofit szervezetként való működtetése különösen fontos lehet a hírügynökségi feladatok függetlensége és hitelessége szempontjából. A közmédia megújításának egyik tétje éppen az, hogy a hírszolgáltatás ne kormányzati narratívák továbbításáról, hanem pontos, kiegyensúlyozott és ellenőrizhető tájékoztatásról szóljon.

Nyílt pályázatokkal választanák ki az új vezetőket

A törvénymódosítás szerint nyílt pályázaton választanák ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket például a Médiatanács és a közmédia élére.

Ez fontos garanciális elem lehet, ha valóban átlátható, szakmai alapú kiválasztás történik. A közmédia hitelességének helyreállítása ugyanis nagyban függ attól, kik kerülnek az új rendszer élére.

Az új vezetőknek nemcsak szervezeti átalakítást kell végrehajtaniuk, hanem bizalmat is kell építeniük. A közmédia ugyanis csak akkor tudja visszaszerezni a nézők, hallgatók és olvasók bizalmát, ha működése átlátható, kiegyensúlyozott és politikai befolyástól mentes lesz.

Független Közmédia Testület ellenőrizné a működést

A módosítás létrehozza a Független Közmédia Testületet, amelynek feladata a közmédia függetlenségének és gazdálkodásának ellenőrzése lenne. A nagy értékű szerződéseket is ez a testület hagyná jóvá.

Ez az egyik legfontosabb új ellenőrzési mechanizmus. A közmédia átalakítása ugyanis nem lehet pusztán új vezetők kinevezése. Olyan garanciákra is szükség van, amelyek megakadályozzák, hogy a rendszer később ismét egy politikai oldal befolyása alá kerüljön.

A testület összetétele is ezt a célt szolgálná: négy évre három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki pártok, öt évre pedig három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnének. Ez elvileg kiegyensúlyozottabb felügyeleti struktúrát teremthet.

Létrejön a Sajtóalap is

A törvénymódosítás része a Sajtóalap létrehozása is, amelyet az NMHH kezelne. A Sajtóalap feladata a különböző független médiumok támogatása lenne.

Ez különösen fontos elem lehet a magyar nyilvánosság újraszervezése szempontjából. Az elmúlt években a független sajtó működése sokszor gazdasági nyomás alatt állt, miközben a kormányközeli médiarendszer jelentős közpénzes és piaci előnyökhöz jutott.

Ha a Sajtóalap átlátható, szakmai és politikamentes módon működik, hozzájárulhat a médiapiac kiegyensúlyozásához. A legnagyobb kérdés itt is a garanciarendszer lesz: hogyan biztosítják, hogy a támogatások ne új politikai függőséget, hanem valódi sajtószabadságot erősítsenek.

A közmédia visszaadása a magyar embereknek

Tarr Zoltán bejelentése szerint a közmédia átalakítása nem zárt kormányzati projekt lesz, hanem olyan folyamat, amelybe a szakma és a társadalom is beleszólhat. Ez azért lényeges, mert a közmédia hitelességét nem lehet kizárólag törvénymódosítással helyreállítani.

A közmédia akkor válhat valóban közszolgálativá, ha a nézők és hallgatók azt érzik: nem egy párt, nem egy kormány, nem egy politikai tábor beszél hozzájuk, hanem egy olyan intézmény, amely hitelesen, pontosan és kiegyensúlyozottan tájékoztat.

A Tisza-kormány most ennek az átalakításnak az első nagy lépését tette meg. A médiatörvény módosítását elfogadta az Országgyűlés, a következő fordulópont pedig a köztársasági elnöki aláírás lehet. Ezután indulhat a vezetőváltás, az átmeneti irányítás, az audit és a társadalmi párbeszéd.

A közmédia jövője most valóban nyitott kérdés lett

A közmédia átalakítása az új politikai korszak egyik legfontosabb ügye lehet. A kérdés nem pusztán az, hogy kik vezetik majd az intézményeket, hanem az is, hogy milyen elvek alapján működik a jövőben a közszolgálati tájékoztatás Magyarországon.

Tarr Zoltán szerint a cél egy olyan közmédia létrehozása, amely nem a politikai hatalmat, hanem a közösséget szolgálja. A társadalmi párbeszéd, a szakmai audit, az új vezetői pályázatok, a Független Közmédia Testület és a Sajtóalap mind ennek az új rendszernek az elemei lehetnek.

A következő hetekben kiderül, hogyan indul el az átmenet, kik kerülnek ideiglenesen a közmédia élére, milyen eredményeket hoz az audit, és milyen javaslatok érkeznek majd a szakmától és a társadalomtól. Egy biztos: a közmédia ügye most újra a magyar nyilvánosság egyik legfontosabb kérdésévé vált.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Tarr Zoltán / Facebook

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!