Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával kezdődik a parlament jövő heti keddi ülésnapja, majd az Országgyűlés két napon át olyan ügyeket tárgyal, amelyek az új politikai korszak első nagy erőpróbái lehetnek. Szerdán napirendre kerül az Alaptörvény 16. módosítása, amely többek között nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát, megnyitná az utat a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése előtt, és kimondaná, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon. Kedden a képviselők öt vizsgálóbizottság felállításáról is dönthetnek, köztük a kegyelmi botrány, a gyermekvédelem válsága, az MNB körüli visszaélések, a végrehajtási rendszer problémái és a spontán privatizáció ügyében. Közben a parlamenti sajtótudósítás rendje is változik: a házelnök szerint nagyobb mozgásteret kapnak az újságírók az Országházban.

Magyar Péter beszédével kezdődik a keddi ülésnap

Jövő héten kedden és szerdán ülésezik az Országgyűlés, a keddi ülésnap pedig Magyar Péter miniszterelnök felszólalásával indul. Erről Forsthoffer Ágnes házelnök számolt be a házbizottság pénteki ülése után.

A miniszterelnöki felszólalás várhatóan meghatározza majd a parlamenti hét politikai hangulatát. A napirend alapján nem egyszerű törvényhozási rutin következik, hanem az új kormány első nagy alkotmányos és elszámoltatási csomagja kerül a képviselők elé.

A keddi és szerdai ülés különösen fontos lehet a Tisza-kormány számára, mert egyszerre mutathatja meg, hogyan képzeli el a hatalom korlátozását, az Orbán-korszak ügyinek feltárását, a közvagyon védelmét és a parlament nyilvánosságának újraszabályozását.

Szerdán tárgyalják az Alaptörvény 16. módosítását

A parlament szerdán tárgyalja az Alaptörvény 16. módosításáról szóló javaslatot. Az indítványt a Tisza képviselői nyújtották be, és több nagy politikai ügyet érint.

A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy maximálná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. A Tisza korábbi javaslata szerint senki nem lehetne miniszterelnök, ha összesen, akár megszakításokkal együtt, már legalább nyolc évig betöltötte a kormányfői tisztséget. Ez a szabály visszamenőlegesen is számolná az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat.

A módosítás politikai jelentősége óriási, mert Orbán Viktor így többé nem lehetne Magyarország miniszterelnöke. A Tisza szerint ez nem személyes bosszú, hanem a hatalom időbeli korlátozásának demokratikus garanciája. A Fidesz viszont várhatóan továbbra is azt fogja állítani, hogy a javaslat a választói akarat korlátozását jelenti.

Vége lehet a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak

Az Alaptörvény-módosítás másik fontos eleme a Szuverenitásvédelmi Hivatal sorsát érinti. A Tisza javaslata lépéseket tenne az Orbán-kormány idején létrehozott intézmény megszüntetése felé.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az ellenzék, több civil szervezet és független szerkesztőség régóta politikai nyomásgyakorló eszköznek tartotta. A Tisza kampányban is azt ígérte, hogy felszámolja azt az intézményi rendszert, amely szerintük szuverenitásvédelemre hivatkozva belpolitikai ellenfelekre, civil szereplőkre és médiaszereplőkre gyakorolt nyomást.

A szerdai parlamenti vita ezért nemcsak jogtechnikai kérdés lesz. Arról is szól majd, hogy az új többség milyen gyorsan és milyen mélységben bontaná le az Orbán-rendszer egyik legvitatottabb intézményét.

Nemzeti vagyonként rögzítenék a közérdekű alapítványok vagyonát

Az Alaptörvény-módosítás rögzítené azt is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák vagyona nemzeti vagyon. Ez az Orbán-korszak egyik legnagyobb vagyonpolitikai örökségét érinti.

A Fidesz-kormány idején hatalmas állami vagyon került közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, köztük egyetemi alapítványokhoz és olyan szervezetekhez, amelyek vezetésében a korábbi kormányhoz kötődő szereplők kaptak kulcspozíciókat. A Tisza szerint ennek a vagyonnak vissza kell kerülnie az átlátható állami felelősség körébe.

A módosítás tehát nemcsak alkotmányjogi vita, hanem közpénzügyi és közvagyonvédelmi kérdés is. A tét az, hogy az állam vissza tudja-e szerezni az ellenőrzést azok felett a vagyonelemek felett, amelyeket az előző korszakban alapítványi struktúrákba szerveztek ki.

A devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztése is napirendre kerül

A parlament napirendjére kerül az a javaslat is, amely a még folyamatban lévő devizahiteles perek, valamint a devizahiteles ügyekben indult végrehajtások felfüggesztését kezdeményezi.

Ez társadalmi szempontból rendkívül érzékeny ügy, mert a devizahiteles válság több százezer magyar család életét érintette, és sokan ma is úgy érzik, hogy az állam, a bankrendszer és az igazságszolgáltatás nem adott teljes körű megoldást a problémájukra.

A javaslat célja az lehet, hogy amíg az új kormány vagy az Országgyűlés áttekinti a devizahiteles ügyek jogi és pénzügyi hátterét, addig ne folytatódjanak olyan perek vagy végrehajtások, amelyek később más megítélés alá eshetnek.

Öt vizsgálóbizottságról dönthetnek kedden

A keddi ülésnap egyik legfontosabb része az öt vizsgálóbizottságról szóló döntés lesz. A képviselők határozhatnak a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését vizsgáló bizottság, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró testület, valamint a gyermekvédelem rendszerszintű válságát vizsgáló bizottság felállításáról.

Ez az elszámoltatási csomag az Orbán-korszak és részben a rendszerváltás utáni magyar állam több kényes ügyét nyitná meg. A kegyelmi botrány esetében a bizottság azt vizsgálhatná, kik és hogyan játszottak szerepet K. Endre kegyelmében. A gyermekvédelmi bizottság a rendszer mélyebb válságát tárhatná fel. Az MNB-bizottság a jegybanki alapítványok és pénzmozgások körüli visszásságokat vizsgálhatná. A végrehajtási bizottság a végrehajtói rendszer működését venné górcső alá. A spontán privatizációs bizottság pedig a közvagyon elvesztésének történelmi gyökereit vizsgálná.

A Tisza számára ezek a bizottságok az elszámoltatás első intézményes eszközei lehetnek. A kérdés az, hogy a testületek valóban feltáró munkát végeznek-e, vagy politikai ütközőzónává válnak a kormányoldal és az ellenzék között.

Kocsis Máté mentelmi ügye is a képviselők elé kerül

A keddi napirenden szerepel Kocsis Máté fideszes politikus mentelmi ügye is. A részletek alapján ez külön politikai figyelmet kaphat, hiszen Kocsis Máté az elmúlt években a Fidesz egyik legfontosabb parlamenti szereplője volt.

A mentelmi ügyek parlamenti tárgyalása mindig érzékeny, mert egyszerre érintik a képviselői jogállást, az igazságszolgáltatás működését és a politikai felelősséget. Az új parlamenti többség számára ez is próba lehet: hogyan kezeli az ellenzéki politikusokkal kapcsolatos ügyeket úgy, hogy az ne tűnjön politikai bosszúnak, de ne is maradjon következmények nélkül semmi, ami vizsgálatot igényel.

Nagyobb mozgásteret kap a sajtó az Országházban

Forsthoffer Ágnes házelnök a sajtótudósítás rendjének változásáról is beszámolt. A célja az, hogy nagyobb mozgásteret biztosítsanak a média munkatársainak az Országházban.

Az új rend szerint az újságírók az eddig megszokott Kék társalgó mellett a Kupolateremben, a főlépcsőházban, valamint a Piros társalgó kijelölt területén is dolgozhatnak majd. Kiegészítik a sajtópáholyt is: az elnöki pulpitus feletti tízes páholy mellett az elnöki pulpitussal szemben található 4-es számú páholyt is használhatják a tudósítók, ha ott éppen nem tartózkodnak kiemelt vendégek.

Ez fontos változás az előző évekhez képest, amikor a parlamenti sajtómozgás szigorú korlátok közé szorult, és gyakran vita volt arról, mennyire férhetnek hozzá az újságírók a képviselőkhöz.

Az ülésteremben továbbra sem lehet videózni

A sajtószabályok enyhítése nem jelent teljes nyitást. Forsthoffer Ágnes közölte, hogy az ülésteremben továbbra sem lehet videófelvételt készíteni, és az újságírók az ülésterem folyosóit sem használhatják.

A bizottsági ülések esetében viszont lesz változás: a bizottsági termek előtti folyosószakaszokon engedélyezik a kép- és hangfelvételt, de biztosítani kell a képviselők és meghívottak szabad mozgását.

Az Országház más területein továbbra sem lesz engedélyezett sajtótevékenység. A házelnök példaként a folyosókat, beléptető kapukat, hivatali helyiségeket, éttermet, büféket, mellékhelyiségeket és a mélygarázst említette, mondván, az ott dolgozók nyugalmát és privát szféráját nem zavarhatja a sajtó.

A sajtószoba is jobb helyre kerülhet

Újdonság az is, hogy a tervek szerint felcserélik a parlamenti imatermet a sajtószobával. Így a sajtószoba a félemeletről a főemeletre kerülhetne, közelebb ahhoz a szinthez, ahol az újságírók ténylegesen dolgoznak.

Forsthoffer Ágnes szerint ez praktikus lépés, amely kényelmesebbé teszi a sajtó munkáját. A parlamenti nyilvánosság szempontjából ez nem látványos, de fontos változás lehet: ha az újságírók könnyebben mozognak, gyorsabban érnek el információt, és jobb munkakörülmények között dolgoznak, az a parlament működésének átláthatóságát is erősítheti.

A házelnök ugyanakkor világossá tette, hogy a sajtó nagyobb mozgástere nem jelent korlátlan belépést mindenhová. A cél a nyilvánosság erősítése, de a parlamenti munka, a képviselők mozgása és a dolgozók nyugalma továbbra is védett szempont marad.

Az új parlamenti hét a Tisza-kormány első nagy politikai vizsgája lehet

A jövő heti parlamenti ülés nem egyszerű napirendi esemény lesz. Magyar Péter felszólalása, az Alaptörvény módosítása, az öt vizsgálóbizottság, a devizahiteles javaslat, Kocsis Máté mentelmi ügye és a sajtószabályok átalakítása együtt azt mutatják: az új parlament gyorsan nagy súlyú politikai ügyekkel kezdi meg érdemi munkáját.

A Tisza-kormány számára ez lehet az első nagy törvényhozási erőpróba. A kérdés az, hogy az ígért rendszerváltó lépésekből mennyi válik konkrét parlamenti döntéssé, és hogyan reagál minderre a Fidesz, a KDNP, a Mi Hazánk és a közvélemény.

A jövő hét tétje ezért jóval nagyobb, mint egy kétnapos ülésrend. Arról szól, hogy a választási győzelem után az új többség milyen gyorsan és milyen irányban kezdi átalakítani a magyar politikai rendszert: korlátozza-e a miniszterelnöki hatalmat, megnyitja-e a kényes aktákat, és valóban nagyobb nyilvánosságot enged-e vissza az Országházba.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!