Újabb kellemetlen részlet került elő Lázár János kampányidőszakban elhangzott, nagy felháborodást kiváltó mondatai után. Kovács István, a Mohácsi Roma Önkormányzat elnöke a 444.hu videóinterjújában elismerte, hogy a Lázárinfó mohácsi állomásán nem saját, spontán felszólalását mondta el, hanem előre megírt szöveget olvastattak fel vele. A roma önkormányzati vezető korábban éveken át Orbán Viktornak és a Fidesznek kampányolt, részt vett Békemeneteken, és saját elmondása szerint a roma önkormányzat által elért szavazóbázist is a Fidesz szolgálatába állította. Most azonban arról beszélt: meg akart felelni a mindenkori magyar kormánynak, ezért olvasta fel a papírt, noha utólag úgy fogalmazott: „Buta voltam.” Az ügy ismét rávilágít arra, hogyan használta a Fidesz politikai kommunikációja a roma közösségeket saját kampánycéljaira.

Előre megírt szöveget olvasott fel a Lázárinfón

Kovács István, a Mohácsi Roma Önkormányzat elnöke meghökkentő videóinterjút adott a 444.hu-nak. A beszélgetésben elismerte, hogy a Lázárinfó mohácsi állomásán előre megírt szöveget olvastattak fel vele nem sokkal Lázár János nagy felháborodást kiváltó, roma közösséget érintő kijelentései után.

A roma önkormányzati vezető annak idején papírból olvasta fel felszólalását. A felvétel alapján úgy tűnt, mintha a szöveget akkor látná először, nehezen haladt vele, és nem természetes megszólalásként hangzott el. Most maga is elismerte, hogy nem saját, szabadon megfogalmazott mondatokat mondott el, hanem olyan szöveget olvasott, amelyet előre megírtak neki.

Amikor a riporter arról kérdezte, miért nem dobta félre a papírt, ha láthatóan nehezen olvasta, Kovács István azt válaszolta: meg akart felelni a mindenkori magyar kormánynak. Ez a mondat önmagában sokat elárul arról a kiszolgáltatott politikai helyzetről, amelyben egyes helyi roma vezetők az elmúlt években mozogtak.

Lázár János mondatai nagy felháborodást váltottak ki

Az ügy előzménye Lázár János egyik kampányidőszakban elhangzott megszólalása volt. A volt miniszter Balatonalmádiban tartott lakossági fórumán a fogyó magyarságról beszélt, majd a munkaerőhiány és a roma közösség kapcsán olyan kijelentést tett, amely sokak szerint megalázó és sértő volt.

Lázár arról beszélt, hogy ha nincsenek migránsok, de valakinek takarítania kell az InterCityn a mosdót, és erre a magyar választópolgárok szerinte nem jelentkeznek nagy lendülettel, akkor „fel kell tárni a belső tartalékokat”. Ezt a belső tartalékot a magyarországi cigánysággal azonosította.

A kijelentés országos felháborodást váltott ki. Sokan úgy értelmezték, hogy Lázár János a roma embereket alantas munkára tartalékolható munkaerőként emlegette, miközben nem a társadalmi felemelkedésről, oktatásról, esélyteremtésről vagy méltó megélhetésről beszélt.

Kovács István szerint megkérték, hogy olvassa fel a szöveget

A botrány után került sor a Lázárinfó mohácsi állomására, ahol Kovács István felszólalt. Mostani elmondása szerint a szöveget nem ő írta, hanem megkérték, hogy olvassa fel. A roma önkormányzati vezető azt mondta: nem kellett volna elolvasnia, de megtette.

Utólag úgy fogalmazott: „Buta voltam.” Ez a mondat egyszerre hangzik személyes önkritikaként és egy olyan politikai rendszer kritikájaként, amelyben helyi közösségi vezetők gyakran lojalitásból, megfelelési kényszerből vagy politikai függésből vállalnak olyan szerepeket, amelyekkel később maguk sem tudnak azonosulni.

Kovács István arról is beszélt, hogy Lázár Jánosnak meg lehet bocsátani, de felejteni nem. Ez különösen erős mondat egy olyan embertől, aki korábban személyesen kampányolt Orbán Viktornak és a Fidesznek, és saját közösségi kapcsolatrendszerét is a kormánypárt politikai céljainak szolgálatába állította.

A roma szavazóbázis a Fidesz szolgálatában

Kovács István a videóinterjúban arról is beszélt, hogy a roma önkormányzat által elért szavazóbázist korábban a Fidesz szolgálatába állította. Ez a kijelentés túlmutat a mohácsi Lázárinfó ügyén, mert egy nagyobb politikai mechanizmusra világít rá.

Az elmúlt években sokszor merült fel, hogy a Fidesz helyi hálózatokon, önkormányzati kapcsolatokon, közmunkán, támogatási rendszereken és személyes függőségeken keresztül épített politikai befolyást a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok körében. A roma közösségek sok településen különösen sérülékeny helyzetben vannak: a munkalehetőségek, önkormányzati kapcsolatok, szociális segítségek és helyi hatalmi viszonyok erősen befolyásolhatják a politikai mozgásterüket.

Kovács István mostani beismerése ezért nemcsak egy kínos kampányepizód magyarázata. Arra is rávilágít, hogyan működhetett a politikai lojalitás rendszere a helyi közösségek szintjén, és hogyan válhatott egy roma vezetőből a kormányzati kommunikáció eszköze egy olyan botrány után, amely éppen a roma közösséget érintette sértően.

A megfelelési kényszer politikai ára

A roma önkormányzati vezető mondata, miszerint meg akart felelni a mindenkori magyar kormánynak, különösen fontos. Nem azt mondta, hogy hitt a szövegben. Nem azt mondta, hogy ő maga így gondolta. Azt mondta, meg akart felelni.

Ez a megfelelési kényszer az Orbán-korszak egyik gyakran látott politikai mintája volt. A helyi szereplőknek sokszor nem nyílt vitára, önálló álláspont megfogalmazására vagy valódi képviseletre volt ösztönzésük, hanem arra, hogy igazodjanak a hatalomhoz. Aki támogatást, kapcsolatot, pozíciót vagy politikai védelmet akart, annak gyakran alkalmazkodnia kellett a központi kommunikációhoz.

A mohácsi ügyben ez különösen visszás, mert éppen egy roma önkormányzati vezetővel olvastattak fel előre megírt szöveget egy olyan botrány után, amelyben Lázár János sokak szerint lealacsonyító módon beszélt a magyarországi cigányságról. Ahelyett, hogy valódi párbeszéd indult volna arról, milyen helyzetben vannak a roma közösségek, inkább politikai kárenyhítő jelenet készült.

Lázár János botránya nem zárult le

Bár a kampány már véget ért, Lázár János WC-kefés botránya ezzel a beismeréssel új értelmet kapott. Nemcsak arról van szó, hogy egy volt miniszter sértőnek tartott mondatokat mondott. Hanem arról is, hogy a politikai gépezet ezek után megpróbálhatta kezelni a botrányt egy olyan roma vezető felszólalásával, aki most elismeri: előre megírt szöveget olvastattak fel vele.

Ez a történet a Fidesz kommunikációs kultúrájának egyik legsötétebb oldalát mutatja meg. Amikor baj van, nem feltétlenül bocsánatkérés, valódi szembenézés vagy közösségi párbeszéd következik, hanem szervezett magyarázat, lojalitási demonstráció és előre megírt szerep.

Kovács István mostani megszólalása azért fontos, mert belülről mutatja meg ezt a mechanizmust. Nem ellenzéki politikus mondja, nem külső elemző állítja, hanem egy olyan helyi roma vezető, aki korábban maga is a Fidesz kampányának része volt.

A roma közösség nem lehet politikai kellék

Az ügy legfontosabb tanulsága az, hogy a roma közösségeket nem lehet politikai kellékként kezelni. Nem lehet őket kampányidőszakban szavazóbázisként használni, botrány idején védőpajzsként elővenni, majd a valódi társadalmi problémáikat figyelmen kívül hagyni.

A magyarországi roma emberek nem „belső tartalékok”, nem kommunikációs eszközök, nem előre megírt szövegek felolvasói, hanem állampolgárok, akiknek méltó életre, munkára, oktatásra, lakhatásra és valódi politikai képviseletre van joguk.

Kovács István beismerése ezért túlmutat egy kínos Lázárinfós jeleneten. Arról szól, hogy a politika miként használta és használhatta fel a kiszolgáltatott közösségek vezetőit saját céljaira. A kérdés most az, lesz-e ebből valódi szembenézés, vagy ez is csak egy újabb botrány marad az Orbán-korszak politikai működésének hosszú listáján.

MNO – Magyar News Online

Fotó: 444 / YouTube képernyőfotó

Magyar News Online: A valóság, első kézből

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.

---

Érdekesnek találtad? Oszd meg!